en.wiktionary.org

egész - Wiktionary, the free dictionary

From Wiktionary, the free dictionary

Possibly borrowed from Alanic *ægas (“undiminished, whole”). Compare Ossetian ӕга́с (ægás, “whole”).[1]

  • IPA(key): [ˈɛɡeːs]
  • Hyphenation: egész
  • Rhymes: -eːs

egész (not comparable)

  1. whole, entire, complete (with all parts included, with nothing missing)

    • 1999, Rudolf Radnai, “Számítástechnika”, in Magyarország a XX. században, volume IV:

      Ezek a gépek a 20. század elejétől az egész világon elterjedtek.

      From the beginning of the 20th century, these machines have spread across the whole world.
  2. (arithmetic) integer (not having a fractional component)

    • 2007, Tamás Péter Szabó, “Fiatalok a nyelv fejlődéséről és fejlesztéséről”, in Magyar Nyelv‎[1], volume 103, number 4:

      A százalékos adatok egész számra lettek kerekítve.

      Percentage data has been rounded to integer numbers.

egész

  1. entirely, completely (to the maximum extent or degree)
    Synonyms: egészen, teljesen

    • 1971, Imre Fülöp, “Vigasztalás”, in Új Szó‎[2], volume 24, number 2:

      Tudom, hogy sírni fog. Most már egész biztos vagyok benne.

      I know she's going to cry. I'm now entirely sure of it.
  2. (with an adverb) all the way, up until (all throughout until reaching a place or a point in time)
    Synonym: egészen

    • 1921, Ferenc Móra, A festő halála‎[3]:

      Egész hazáig néztem kifelé a csillagos éjszakába, de nem a csillagokat láttam.

      All the way home I was looking out into the starry night, but I didn't see the stars.
  3. (colloquial) quite, rather, fairly (not entirely, but reasonably or sufficiently)
    Synonyms: egészen, meglehetősen

    • 1991, Tamás Szerdahelyi, “Vég nélküli történet”, in A Hét‎[4], volume 36, number 47:

      Ahhoz képest, hogy nincs a helyiségnek ablaka, egész jól aludtam.

      I have slept quite well, considering that the room has no windows.

egész (plural egészek)

  1. entirety, whole (something complete, without any parts missing)

    • 1972, “Kígyóevő kígyók”, in Tolna Megyei Népújság‎[5], volume 22, number 43:

      Ezután lassan, nagy élvezettel egészben lenyeli zsákmányát.

      After this, it swallows its prey whole, slowly and with great pleasure.
  2. (colloquial) the whole thing (the topic of the conversation; the situation at hand)
    Ennyi az egész. ― That's all.

    • 2007, Katalin Kéri, chapter VI, in Decemberi csillagok‎[6]:

      Mindebből egy szó sem igaz, csak kitaláltad az egészet.

      Not a word of this is true, you just made the whole thing up.
  3. (arithmetic) Names the integer part of a decimal fraction, when it is spoken out loud.

    • 1991, Zoltán Vassy, chapter 4, in Racionalitáson innen és túl:

      A matematikailag pontos érték nem kettő, hanem egy egész hét tized [...]

      The exact mathematical value is not two, but one point seven [...]
Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)
question question
word 		this that same every-/all no- relative some- any- other-/else- a few
e/i- a/o- ugyan- mind-
minden- 		se(m/n)- a- vala- akár-, bár- más- né-
who ki ő ugyanő mindenki senki aki valaki akárki, bárki másvalaki –
what mi ez az ugyanez
ugyanaz		 minden
mindez, mindaz		 semmi ami, amely valami akármi, bármi más
másvalami		 –
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik valamelyik
egyik		 akármelyik, bármelyik másik némelyik
how hogy(an)
miként, mint
miképp(en) 		így
ekként
ekképp(en)		 úgy
akként
akképp(en)		 ugyanígy
ugyanúgy		 mindenhogy(an)
mindenképp(en)
mindenféleképpen		 sehogy(an)1
semmiképp(en)
semmiféleképpen		 ahogy(an)
(a)mint
(a)miképpen		 valahogy(an)2
valamiképp(en)		 akárhogy(an), bárhogy(an)
akár-/bármiképpen		 máshogy(an)
másként
másképp(en)		 némiképpen
what…like
what kind 		milyen
miféle 		ilyen
efféle		 olyan
afféle		 ugyanilyen
ugyanolyan		 mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen valamilyen
valamiféle		 akármilyen, bármilyen
akármiféle, bármiféle		 másmilyen, másfajta
másféle		 néhányféle
where hol itt ott ugyanitt
ugyanott		 mindenhol
mindenütt		 sehol ahol valahol akárhol, bárhol máshol
másutt		 néhol
from where honnan innen onnan ugyaninnen
ugyanonnan		 mindenhonnan sehonnan ahonnan valahonnan akárhonnan, bárhonnan máshonnan –
to where hova
hová 		ide oda ugyanide
ugyanoda		 mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 valahova
valahová		 akárhova, bárhova
akárhová, bárhová		 máshova
máshová		 –
from which way merről erről arról ugyanerről
ugyanarról		 mindenfelől semerről amerről valamerről akármerről, bármerről másfelől –
which way merre
merrefelé 		erre
errefelé		 arra
arrafelé		 ugyanerre
ugyanarra		 mindenfelé semerre amerre valamerre akármerre, bármerre másfelé –
why miért ezért azért ugyanezért
ugyanazért		 mindenért semmiért amiért valamiért akármiért, bármiért másért –
how many hány ennyi annyi ugyanennyi
ugyanannyi		 mind
az összes		 sehány ahány valahány akárhány, bárhány – néhány
how much mennyi semennyi amennyi valamennyi akármennyi, bármennyi némi
what extent mennyire ennyire annyira ugyanennyire
ugyanannyira		 (teljesen) semennyire amennyire valamennyire akármennyire, bármennyire – –
what size mekkora ekkora akkora ugyanekkora
ugyanakkora		 (az egész) semekkora amekkora valamekkora akármekkora, bármekkora – –
what time mikor ekkor akkor ugyanekkor
ugyanakkor		 mindig soha/sose(m)
sohase(m)
semmikor		 amikor valamikor akármikor, bármikor máskor néha
how long
how far 		meddig eddig addig ugyaneddig
ugyanaddig		 (végig)3 semeddig amíg
ameddig		 valameddig akármeddig, bármeddig –  –

1 Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
2 Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
3 Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

  1. ^ egész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  • egész in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egész in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).