Magyar Tudom�ny - 2006. december - EPA
Magyar Tudom�ny, 2006/12 1542. o.
K�nyvszemle
Koz�ri Monika: A dualista rendszer (1867-1918).
Modern magyar politikai rendszerek
A t�rt�net�r�s speci�lisan a m�lt felt�r�s�t v�gzi, a rendelkez�sre �ll� �r�sbeli forr�sok, t�rgyi eml�kek, sz�beli k�zl�sek seg�ts�g�vel. Fejl�d�s�t m�dszertani alkalmaz�sok befoly�solj�k, s�t mindemellett a t�rt�net�r� egy�nis�ge is r�nyomja egy adott munk�ra a b�lyeg�t. A t�rt�neti korok, szakaszok bemutat�s�ban �jdons�gk�nt hat a sz�nd�k, �s imm�r gyakorlat, hogy a sz�raz t�nyek helyett, esem�nyt�rt�neti felsorol�sok elker�l�s�vel a t�gabb �rtelemben vett m�k�d�si mechanizmust �s rendszert mutatja be a Modern magyar politikai rendszerek sorozat dics�retes m�don. Ennek egyik rendk�v�l olvasm�nyos �s �lvezetes st�lusban meg�rt k�tet�t tarthatjuk kez�nkben, amely egyszerre tesz eleget a rendszerben t�rt�n� gondolkoz�s �s az ismeretk�zl�s t�nyszer� feladat�nak. A munka k�zik�nyvnek k�sz�lt, azonban az inform�ci�k a sz�vegben visszakereshet�ek, ugyanis Koz�ri Monika azt a m�dszert v�lasztotta, hogy a sz�vegk�rnyezetben szerepelteti a hivatkozott munk�kat �s szerz�ket.
A m�dszer, amit Fernand Braudel n�met hadifogs�ga idej�n dolgozott ki, ami k�nyv form�j�ban 1949-ben jelent meg, fontos inspir�ci�t jelentett a rendszerszeml�let alkalmaz�s�ra. Braudel m�dszer�t vonatkoztatta az id�strukt�r�kra, az ember �s k�rnyezet kapcsolat�ra, nagyobb - az emberi t�rsadalom szervezeti �s m�k�d�si keretei - rendszerekre, mint az �llam �s t�rsadalom, illetve kult�r�ra, majd a politikai �s katonai eredm�nyekre is. A hazai t�rt�net�r�s eddig kev�sb� haszn�latos m�dszere volt a rendszerek bemutat�sa. K�l�n�sen �rdekes ebben a vizsg�lati mez�ben n�zni Koz�ri Monika k�nyv�t, mert a rendszerszeml�let� megk�zel�t�s �rinti a dualista �llamszervezet, a k�z�s szervek, k�zigazgat�s �s szakigazgat�s �s b�r�s�g szervezeti rendszer�t is. Mindezek befoly�solt�k az itt �l� emberek �let�t, alak�tott�k mindennapjaikat, hiszen azok m�k�dtett�k �ket, a szervezeti strukt�r�k pedig kihatottak az emberi kapcsolatokra. Ez a t�rekv�s, a rendszerek �s az egyes ember kapcsolatba hoz�sa saj�tos randev�, ami ez esetben igen-igen j�l siker�lt, s a kor maga megfelel a modernit�s k�vetelm�nyeinek.
A dualista rendszer, a kett�s monarchia, nemzetk�zi jogi �rtelemben vett re�luni� szinte egyed�l�ll� k�pz�dm�ny volt, hozz� hasonl�k�nt tal�n val�ban csak a sv�d-norv�g uni�t eml�ti meg a szakirodalom, illetve a lengyel-litv�n �llamk�z�ss�g (uni�) volt ehhez hasonlatos. Koz�ri Monika j�l �rz�kelteti az uralkod� Ferenc J�zsef �ll�spontj�nak v�ltoz�s�t, az abszolutizmus felad�s�t a kiegyez�s megk�t�se �rdek�ben, ugyanakkor a magyar f�l �ll�spontj�t, amely szerint a f�deralizmus m�r elfogadhatatlan. A saj�tos alkufolyamat, amely jellemezte az Osztr�k-Magyar Monarchia m�k�d�s�nek gyakorlat�t, jelentett bizonyos f�gg�s�get, ugyanakkor mindk�t �llam bel�gyeiben, k�zigazgat�s�ban, igazs�gszolg�ltat�s�ban, k�zoktat�s�ban �s t�bbnyire p�nz�gyi �s k�zgazdas�gi ter�leteken f�ggetlen volt. Fontos Koz�ri Monika meg�llap�t�sa a k�z�s �gyek d�nt�si folyamat�ra vonatkoz�an, miszerint k�z�s birodalmi parlament hi�ny�ban a d�nt�sek abszolutisztikus jelleget �lt�ttek az uralkod� befoly�sa miatt (29.).
A magyar �llami m�k�d�s mellett nagyon �rdekes r�sze a k�nyvnek a k�z�s t�rsnemzeti k�lpolitik�hoz tartoz� �llampolg�rs�g k�rd�se, ennek kiv�l� bemutat�sa. A k�rd�s rendk�v�l �rdekes, mivel k�z�s osztr�k-magyar �llampolg�rs�gr�l nem is besz�lhet�nk.
Az �llamhoz val� tartoz�s jogi kifejez�d�se, melyhez sokszor jelent�s jogok tartoztak. El�sz�r az �llampolg�rs�gi t�rv�ny szab�lyoz�s�ra 1879-ben ker�lt sor.
Tisza K�lm�n minisztereln�k 1879. okt�ber 8-�n terjesztette a k�pvisel�h�z el� "a magyar �llampolg�rs�g megszerz�s�r�l �s elveszt�s�r�l" sz�l� t�rv�nyjavaslatot, amelyet a k�pvisel�h�z egy h�nap m�lva elfogadott. Miut�n a f�rendi h�z is megt�rgyalta, Ferenc J�zsef 1879. december 20-�n szentes�tette. Hat�lyba a k�vetkez� �v janu�r 5-�n l�pett. Az ellenz�k kem�ny kritik�val illette a javaslatot, az � olvasatukban nem magyar jelleg� �s megteremti a k�z�s osztr�k-magyar �llampolg�rs�got, az Ausztri�val val� k�z�s haz�t, amely ellen a magyar �llampolg�roknak tiltakozni kell. A m�sik s�relem a honos�t�s volt, hogy az uralkod�i jogk�rbe ker�lt. A t�rv�ny 1948-ig �rv�nyben volt, 1922-ben �s 1939-ben m�dos�tott�k (40-42.).
A mindenkori k�lpolitika m�sik fontos ter�lete az �ti okm�nyok k�rd�se, az utaz�si lehet�s�gek szab�lyoz�sa.
Eur�p�ban a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben alig volt szab�lyozva a k�rd�s, nemigen haszn�ltak �tlevelet �s v�zumot. Kiv�tel volt Oroszorsz�g �s a T�r�k Birodalom, ide �tlev�l �s v�zum is kellett.
"Az Osztr�k-Magyar Monarchia az �ti okm�nyok szempontj�b�l sem viselkedett egys�ges �llamk�nt." Nem l�tezett osztr�k-magyar �tlev�l sem, csak k�l�n magyar �s osztr�k. A magyar �llam eg�szen 1903-ig nem alkotott �tlev�lt�rv�nyt. Az alap�ll�s szerint Eur�p�ba (Oroszorsz�g �s a T�r�k Birodalom kiv�tel�vel) nem kellett, de az Amerikai Egyes�lt �llamokba sem, Ausztri�ba �s Horv�torsz�gba szabadon lehetett utazni, Szerbi�ba �s Rom�ni�ba nem mindig lehetett �ti okm�ny n�lk�l beutazni (44-45.).
Az els� �tlevelek egylaposak voltak, m�r tartalmaznak szem�lyle�r�st, de m�g f�nyk�pet nem. K�s�bb csal�di �tlev�l, ahol a csal�df� �tlevel�be be�rt�k a hozz�tartoz�kat, rokoni fokot stb. A v�zumot az els� vil�gh�bor�ig l�ttamoz�snak nevezt�k. A v�zumk�nyszer az els� vil�gh�bor� idej�n viszonoss�gi alapon alakult ki.
Az els� �tfog� szab�lyoz�s "az �tlev�l-, illetve a hat�rsz�li szolg�lat szab�lyoz�sa t�rgy�ban" kiadott bel�gyminiszteri rendelettel 1898-ban t�rt�nt. 1903 korszakhat�rt jelentett az �tlev�ljogban, sorra jelentek meg t�rv�nyek a lakhat�sr�l, hat�rrend�rs�gr�l, �tlevelekr�l. (Elvileg 1960-ig volt �rv�nyben Magyarorsz�gon.)
Az els� vil�gh�bor� hat�rk�, mivel az addigi liber�lis gyakorlatot egy szigor�bb rendszer k�vette, a k�telez� f�nyk�phaszn�lattal (46-47.).
Finom precizit�ssal elemzi a k�z�s szervek tev�kenys�g�t, a deleg�ci�k �llamjogi k�rd�sfelvet�seit Andr�ssy idej�n, majd egyre ink�bb a k�lts�gvet�s �rasztotta el a k�z�s t�rgyal�sokat. Goluchowski idej�n pedig a kereskedelmi szerz�d�sek meg�j�t�sa uralta a t�rgyal�sokat (77.). M�gis a k�z�s k�lts�gvet�sben mindv�gig egy�rtelm�en a katonai kiad�sok domin�ltak, az egyes �llami kiad�sokban pedig nem a k�z�s b�dzs�be val� befizet�sek, hanem az ad�ss�gszolg�lat kiad�sai �lltak az eg�sz korszak �tlag�ban az els� helyen. A k�t t�rs�llam saj�t kiad�saiban az osztr�k f�l nagyobb �sszeget fizetett a k�z�s k�lts�gvet�sbe, mint Magyarorsz�g. Ugyanakkor a kv�tabefizet�sekben a magyar befizet�sek sz�zal�kban fokozatosan n�ttek. A kiegyez�s alapj�n egyik f�l sem volt gazdas�gilag al�rendelve a m�siknak, m�gis a kiad�sok �s fejleszt�sek eld�nt�s�n�l sok sz�llal kapcsol�dtak egym�shoz.
Ilyen eset volt a haditenger�szet fejleszt�s�nek �gye 1904-ben, ami fontos fordul�pontot jelentett a hadi kiad�sokban. Az erre ford�tott �sszegek 1905-t�l gyorsan n�ttek. Ekkor nagyar�ny� fejleszt�st, illetve t�bb�ves rendk�v�li hitelt szavaztak meg a haditenger�szet sz�m�ra. A korm�ny a Kereskedelem�gyi Miniszt�riumot felhatalmazta, hogy t�rgyaljon a haditenger�szettel.
A haditenger�szet igyekezett megnyerni a flottafejleszt�shez a magyar deleg�ci�t, hogy a szavaz�s sor�n megkapj�k a sz�ks�ges hiteleket, a magyar deleg�ci� viszont ezt igyekezett kihaszn�lni, alkalmazva a kompenz�ci� eszk�z�t, miszerint a magyar ipar, ahol arra k�pes, a kv�taar�nyon fel�l sz�ll�thasson a haditenger�szetnek.
K�l�n�sen �lesen mer�lt ez fel az 1906. �prilis 6-i konferenci�n, melyet Szter�nyi J�zsef kereskedelem�gyi �llamtitk�r vezetett, k�s�bb fontos szerepe volt a Monarchia felsz�mol�sakor keletkezett alkufolyamatban.
Szter�nyi azt k�rte a t�rgyal�sokon, hogy a magyar f�l, ahol nem k�pes betartani a kv�taar�nyos teljes�t�st, a hadsereg sz�ll�t�sain�l kapjon k�rp�tl�st, mintegy kompenz�ci�t.
V�g�l kompromisszumos megold�s sz�letett, a teljes kompenz�ci� kimaradt a meg�llapod�sb�l, de az 1904-es meg�llapod�s titkos z�rad�k�ban a l�ved�ksz�ll�t�s eset�n 50 %-os lehet�s�get biztos�tottak a magyar ipar sz�m�ra.
Az orsz�ggy�l�s m�k�d�s�t vizsg�lva helyesen mutat r� Koz�ri Monika a parlamentarizmus fogyat�koss�g�ra, a v�lt�gazdas�g hi�ny�ra (87.).
A szerz� k�nyv�ben folytatja azt a m�dszert, hogy a legnagyobb rendszerekt�l tart a legkisebbekig, ennek k�vetkez� �llom�sa az 1885-�s f�rendih�z reformja (85.). Nagyon hasznos a h�zszab�lyokr�l, v�laszt�jogr�l, a dualizmuskori p�rtok struktur�l�d�s�r�l �rott r�sz. A politikaform�l�sban, val�ban, a sajt�nak ekkor m�r jelent�s szerep jutott, k�l�n�sen a sz�zadfordul� ut�n, mikor sorra alakultak a vil�gn�zeti p�rtok (135.). A dualizmus kor�nak sz�nes egyes�leti �lete (142.) a civil t�rsadalom m�k�d�s�nek eredm�nyess�g�t igazolja. A t�rsadalomt�rt�neti optika a magyar minisztertan�cs �sszet�tel�t, miniszterek �s hivatalok t�rsadalmi �sszet�tel�t mutatja be (155-157.). A korm�ny �s az orsz�ggy�l�s viszony�t oknyomoz� m�don k�zel�ti meg, csup�n k�t esetben szavazt�k le a hivatalban l�v� korm�nyt (169). A minisztertan�csnak rendk�v�l sokoldal� volt a tev�kenys�ge, ennek r�szleteit f�leg Tisza K�lm�n minisztereln�ks�ge idej�n vizsg�lta Koz�ri Monika (173.). A rendszer saj�toss�gai miatt d�nt�en az �lland� �rdekk�pviselet foglalta le Ausztri�val szemben.
A dualizmus kor�nak t�keimportja, majd bels� fejl�d�se az �llamh�ztart�si egyens�ly megteremt�s�vel p�rhuzamosan a modern �llam �s infrastrukt�ra ki�p�t�se mellett k�telezte el mag�t. Ennek a fejleszt�snek egy kiemelt ter�lete volt a k�zigazgat�s. Egyet�rtve Koz�ri Monik�val, tal�n ebben az alrendszerben lehet tapasztalni a legnagyobb fejl�d�st. Ennek megszervez�se, ir�ny�t�sa, a k�zponti rendeletek v�grehajt�sa, az �llampolg�rok v�delme rendk�v�l fontos ter�let. Mindemellett utal a k�nyvben kor�bban is arra, hogy sz�mos jogi, k�zigazgat�si k�rd�sben l�tezik egy folytonoss�g, a Monarchia felboml�sa ut�n kimutathat� egyfajta tov�bb�l�s.
A tisztvisel�i kar vezet�je az alisp�n volt, helyettese a v�rmegyei f�jegyz�. A j�r�sok �l�n a f�szolgab�r� �llt, �t a szolgab�r�k seg�tett�k (202.). A megye els� embere a f�isp�n volt, ellen�rizte az �nkorm�nyzatot, �rk�d�tt az �llami k�zigazgat�s �rdekein (203.), Tisza minisztereln�ks�ge idej�n teremtette meg a nyugd�jk�pess�g�ket (204.).
Az �nkorm�nyzatok, a k�zigazgat�s t�bb reformot �lt meg, ezek k�z�l is kiemelkedett Tisza K�lm�n k�zigazgat�si �tszervez�se (1876-1881), amit Koz�ri Monika a k�zigazgat�s polg�ros�t�s�nak harmadik hull�mak�nt jellemez. Tisza els�dleges c�lja volt, hogy a gazdas�got rendbe hozza, p�nz�gyileg talpra �ll�tsa az orsz�got. Ebben v�lte fontosnak a k�zigazgat�s reformj�t. Tisza sz�nd�ka szerint nem akarta �llamos�tani a k�zigazgat�st, viszont szakszer�bb� �s racion�lisabb� akarta tenni (221.).
Fontos l�p�s volt a k�zigazgat�si ter�letrendez�s, mivel a megy�k ter�letileg rendk�v�l nagy elt�r�st mutattak (229.). Tisza K�lm�n korm�ny�nak egy sor reformja volt, a temp�s gazdas�gi fejl�d�s�t k�vetnie kellett a k�zigazgat�s �talakul�s�nak. Ezt a tisztvisel�i kar k�pzetts�gi szintj�nek emel�se mellett az �llampolg�rok v�delm�nek min�l teljesebb biztos�t�s�val k�v�nta el�rni. A korm�ny hatalmat akart az �nkorm�nyzatok f�l�tt, a fel�gyeleti (f�isp�n) jogk�r eszk�z�vel (233.).
A dualizmus kor�nak utols� alrendszere volt a szakigazgat�s, err�l a b�r�skod�st 1869-ben v�lasztott�k le. A szakigazgat�s fejezetben r�szletesen bemutatja a karhatalom szerveit, a bel�gyi szakigazgat�s egyes ter�leteit, a gazdas�gi szakigazgat�st. Bemutatja a p�nz�gyi k�zigazgat�st, a kultusz- �s gazdas�gi k�zigazgat�st, majd az igazs�g�gyet (269.).
A kiegyez�s megk�t�sekor nem volt orsz�gos rend�rs�g Magyarorsz�gon, ennek megteremt�se a Monarchia felboml�sa ut�n t�rt�nt. A csend�rs�g �jj�szervez�s�re 1880 augusztus�ban ker�lt sor (270-271.).
A civil t�rsadalom �let�t befoly�solta a k�zeg�szs�g�gyi t�rv�ny �s a gy�m�gyi igazgat�s. Gazdas�gi szempontb�l a p�nz�gyi k�zigazgat�snak egyr�szt a p�nz�gy�rs�g megszervez�s�vel, m�sr�szt az illet�kek kiszab�s�val, a f�ldad� nyilv�ntart�s�val kellett foglalkoznia (275-276.).
Mindemellett kiemelkedett a nevel�si �s oktat�si k�zigazgat�s, a k�zleked�s �s h�rk�zl�s, kereskedelem, ipar �s f�ldm�vel�s�gyi igazgat�s megszervez�se, amelynek egyes�leti tev�kenys�ge mellett Koz�ri Monika a szakoktat�s eredm�nyeit is kiemeli (282.).
A b�r�s�gi szervezet bemutat�s�t a szerz� 1848 el�ttr�l kezdte, a dualizmus kor�ra vonatkoz�an meg�llap�totta, hogy akkor a b�r�s�got hat�s�gnak tekintett�k, a b�r�t pedig hivatalnoknak. A b�r� sokf�le feladatot l�tott el, viszonylag nagy hatalma volt, amit a b�r�i felel�ss�g ellens�lyozott (291-292.). Saj�tos feladatuk volt, a v�laszt�si, a kiskor�akkal foglakoz�, a t�zsdei, a f�udvarnagyi, �s konzuli b�r�s�goknak. Fontos volt a hadb�r�s�g �s az esk�dtb�r�s�g m�k�dtet�se (296-297.).
Az igazs�gszolg�ltat�s a b�ntet�s-v�grehajt�si int�zetek korszer� h�l�zat�t m�k�dtette. V�g�l fontos l�p�snek tekinthetj�k, hogy a telekk�nyvez�ssel a t�rv�nyhoz�s a j�r�sb�r�s�gokat ruh�zta fel.
Az Osztr�k-Magyar Monarchia nemcsak szerkezet�ben, de felboml�s�t tekintve egyed�l�ll� a t�rt�nelemben, a lexikonok a dismembratio klasszikus esetek�nt t�rgyalj�k. Ez az �llamstrukt�ra boml�s�t jelentette, de egyben a rendszer bizonyos elemeinek tov�bb�l�s�t. Ezt k�s�rheti v�gig a k�nyv elolvas�sa sor�n a figyelmes olvas�.
A k�nyv �rt�k�t sz�mottev�en n�veli a - korunk gazdag hazai k�nyvpiac�n egy�ltal�n nem �ltal�nos - gondos szerkeszt�s �s m�dszertani kimunk�l�s, amely szakavatottan igaz�t el, mindek�zben a dualizmus kor�nak h�tk�znapi vil�g�t is hitelesen hozza k�zel az olvas�hoz. (Koz�ri Monika: A dualista rendszer (1867-1918). Modern magyar politikai rendszerek. Sorozatszerkeszt�: Romsics Ign�c. Budapest: Pannonica Kiad�, 2005. 320 p.)
Sz�vai Ferenc Tibor
az MTA doktora
Politika �s filoz�fia? Monogr�fia az igazs�goss�g �s politika viszony�r�l
Balogh Istv�n neve nem ismeretlen a t�rsadalom- �s politikaelm�let ir�nt �rdekl�d� olvas�k sz�m�ra. Az MTA Filoz�fiai, majd a Politikatudom�nyi Int�zet�nek munkat�rsa, ut�bbinak t�bb �ven �t igazgat�ja, egyetemi tan�r, t�bb, az MTA kiad�s�ban megjelent monogr�fia szerz�je, �s szerkeszt�je t�bb tanulm�nygy�jtem�nynek. A sorozatot, amelyben �jabb k�tete jelent meg, G. Fodor G�bor szerkeszti, �s a Politikai filoz�fia c�met viseli.
Politik�r�l �s filoz�fi�r�l a kett� szerves kapcsolat�t szem el�tt tartva manaps�g ritk�n besz�l�nk. 1989 el�tt, amikor Magyarorsz�gon �s a keleti blokk t�bbi orsz�gaiban a "tudom�nyos szocializmus" volt a politika legitim�ci�s ideol�gi�ja, a filoz�fia gyakran v�lt a politikai botr�ny �s manipul�ci� t�rgy�v�. A "hivatalos" filoz�fusok k�zel ker�lhettek a hatalomhoz, a "disszidenseket" pedig elnyomt�k, publik�ci�s, foglalkoztat�si, utaz�si tilalmakkal s�jtotta �ket a hatalom. A rendszerv�lt�st k�vet�en a politika �s a filoz�fia viszonya "elhideg�lt", avagy normaliz�l�dott, a demokratikus rendszerben a filoz�fiai kutat�s a kult�r- �s t�rsadalomtudom�nyok "norm�l" szerepl�j�v� v�lt, a filoz�fusok t�bb� nem lettek politikai botr�nyh�s�k, sem pedig hivatalos ideol�gusok.
Balogh Istv�n �s mindazok, akik ma a "politikai filoz�fia" kutat�si ir�ny�t k�vetik, nyilv�n nem az 1989 el�tti "politikus" filoz�fi�t m�velik, hanem a r�gt�l, tal�n Plat�n �ta jelen l�v� ig�nyt �s kih�v�st v�laszolj�k meg a t�rsadalom �s a politika alapjainak elm�leti felt�rk�pez�s�vel. Magyar �s nemzetk�zi kutat�i h�l�zatok r�szesek�nt Balogh mind az angolsz�sz, mind a n�met t�rsadalom- �s politikaelm�let ir�nyzatainak avatott ismer�je, �s a hazai politikai filoz�fia egyik doyenje, nemr�g t�lt�tte be 70. �let�v�t.
�j k�nyve, mely az igazs�goss�g �s a politika viszony�val foglalkozik, olyan t�m�t v�lasztott, amely k�zponti mind a n�met, mind az angolsz�sz kutat�sokban, s�t gyakorlati politikai relevanci�val is rendelkezik. Belpolitikailag a szoci�lis �s gazdas�gpolitika �tkeres�s�ben, EU- �s glob�lis politik�ban pedig az integr�ci�n �s a vil�grendszeren bel�li szoci�lis, �kol�giai �s politikai egyens�lyok keres�s�ben �s bizonyos el�zm�nyei vannak a magyar kutat�sban is (Heller �gnes, Tanyi Attila munk�i). Az igazs�goss�g a t�rsadalom �s politika alapvet� k�vetelm�nye, olyan normat�v tartalm�, filoz�fiai megalapoz�st ig�nyl� problematika, amely mind a t�rsadalom-, a jog- �s politikai filoz�fi�t, mind a t�rsadalom-, a jog- �s a politikatudom�nyokat megmozgatja az ut�bbi �vekben itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt. Ezeknek a nemzetk�zi vit�knak a legt�bbet id�zett alakja a nemr�g elhunyt kanadai filoz�fus, John Rawls igazs�goss�gelm�let�vel, akinek kritikai m�ltat�sa Balogh k�nyv�ben is k�zponti szerepet kap. A szerz� munk�j�nak f� c�lkit�z�s�t a j�l�ti �llam norm�inak �s strukt�r�inak �jragondol�s�hoz k�ti. Aligha kell r�szletesebben taglalni, hogy az igazs�goss�gprobl�ma h�tter��l szolg�l egy sor relev�ns politikai d�nt�snek. "A kor�bban m�r megszokott� v�lt �s otthonosan berendezettnek tekintett int�zm�nyek, k�r�lm�nyek �s cselekv�si t�r megv�ltoz�sa, �talak�t�sa azonban - tov�bbra is demokratikus politikai berendezked�st felt�telezve - �hatatlanul felsz�nre hozza az eml�tett h�tt�r probl�m�it. Az egym�ssal szembefesz�l� �rdekek k�z�tti tart�s konszenzus, az elker�lhetetlen v�ltoz�sok v�grehajt�sa �s stabiliz�l�sa, valamint az azokat szolg�l� �j k�zmegegyez�s csak a vil�gosan megfogalmazott norm�knak �s elveknek az �rintettek �ltali megvitat�sa �s a - vita eredm�nyek�nt - elfogad�sa eset�n lehets�ges." (10.)
A glob�lis politik�ban kibontakoz� trend az igazs�goss�gkoncepci�k �jra�rtelmez�se, a j�l�ti �llam �talakul�sa �s a glob�lis �rdekkonfliktusok rendez�s�nek ig�nye k�vetkezt�ben ker�l el�t�rbe. "Ebben van a magyar�zata annak, hogy az ezredfordul� kezdeteit�l Eur�p�ban �s a tengeren t�l is, a politikai p�rtok (�jra) felfedezik az igazs�goss�g fontoss�g�t, �s programjaikban, reformkonvenci�ikban az igazs�goss�g valamely elve meghat�roz� szerepet foglal el." (10.) A p�rtoknak persze nem feladatuk a filoz�fiai elm�ly�l�s, de a liber�lisok, a konzervat�vok, a szocialist�k �s a z�ldek egyar�nt megk�s�rlik saj�t t�rsadalmi-politikai �rt�krendjeik alapj�n tiszt�zni saj�t igazs�goss�gi koncepci�jukat. Ennek sor�n a gyakorlati politikai vit�kban is nagyon sokszor hivatkozz�k f�leg John Rawls nev�t �s munk�ss�g�t.
Rawls, b�r az angolsz�sz politikai filoz�fia �gyeletes szt�rjai k�z� tartozik, de r�szben a n�met klasszikus filoz�fia hagyom�nyait folytatja, �gy f�k�nt Kant munk�ss�g�nak kritikai elsaj�t�t�s�ra �p�ti fel saj�t fordulat�t a mor�l- �s politikai filoz�fi�ban. Annak a Kantnak a munk�ss�g�ra, aki a XVIII. sz�zadi K�nigsbergben - ma Kalinyingr�d - alkotott, �s ma is a globaliz�ci� filoz�fi�j�r�l folytatott vit�k egyik legt�bbet hivatkozott szerz�je! Persze a n�metek nem csup�n a klasszikus hagyom�ny, de a mai t�rsadalom- �s politikaelm�let vonatkoz�s�ban is "belesz�lnak" a glob�lis igazs�goss�gr�l folytatott vit�kba, �gy Balogh, aki saj�t �ll�spontj�t a kort�rs szerz�k kritik�j�b�l fejti ki, b�ven foglalkozik a m�s m�veiben is elemzett J�rgen Habermas, Niklas Luhmann, Ottfried H�ffe �s Richard M�nch a t�ma szempontj�b�l relev�ns elm�leteivel.
A szerz� �gy �rtelmezi az igazs�goss�g-elm�let feladat�t, hogy "az igazs�goss�g t�rsadalomelm�lete annak tiszt�z�s�ra ir�nyul, hogy melyek azok a felt�telek, amelyek az emberek (k�z�ss�gek, csoportok, egy�nek) k�z�tt kialakult egyenl�s�gek �s egyenl�tlens�gek eloszt�s�nak erk�lcsi-normat�v �rt�kel�s�t meghat�rozz�k, valamint melyek azok az elvek, amelyek az egyenl�s�g �s az egyenl�tlens�g j�v�beli eloszt�s�t az eml�tett erk�lcsi-normat�v �rt�kel�shez k�zel�tik" (357.). Az igazs�goss�g ter�leteit Balogh Rawls �s m�sok nyom�n a politikai, a szoci�lis �s a t�rsadalmi szf�r�kra osztja fel (377-385.). A k�t ut�bbi k�l�nbs�ge abban �ll, hogy m�g az el�bbi az �jraeloszt�s, az ut�bbi a t�rsadalmi makrostrukt�ra fel�p�l�s�nek jelleg�t �s szerkezet�t �ll�tja el�t�rbe (415.). Mindegyik ter�leten elemzi a szakirodalom �ltal vitatott probl�m�k sor�t, �gy p�ld�ul a politikai �s a szoci�lis ter�leteken az �llam legitim�ci�j�nak �s limit�ci�j�nak, a t�rsadalmi ter�leten pedig p�ld�ul a t�rsadalmi strukt�ra kultur�lis alapjainak, ill. h�tter�nek k�rd�seit. Kitekint minden ilyen k�rd�sk�r kapcs�n a nemzeti politikai, szoci�lis �s t�rsadalmi sz�nt�rr�l a vil�gpolitika, a vil�gm�ret� politikai-szoci�lis k�rd�sek a "vil�gt�rsadalom" (Luhmann) probl�m�ira (283-351.).
Balogh az "�nbecs�l�s normat�v igazs�goss�gi elvei" (415.) alatt a k�vetkez�ket �rti.
"Els� alapelv: minden ember joggal tart ig�nyt k�pess�gei �s adotts�gai kifejleszt�s�t �s gyakorl�s�t szolg�l� felt�telekre.
M�sodik alapelv: az egy�n felel�ss�ggel tartozik k�pess�gei kifejleszt�s�rt �s gyakorl�s��rt.
Harmadik alapelv: az egy�nek k�z�tti kapcsolatok �s int�zm�nyek �gy kialak�tand�k, hogy a k�pess�gei kibontakoztat�s�ban �s gyakorl�s�ban felel�ss�gteljes egy�n teljes�tm�nye �nbecs�l�s�nek alapj�v� v�lhasson."
A szerz� k�vetkeztet�sei �s megk�zel�t�sm�dja t�bb k�rd�st vetnek fel. B�r gyakran hangs�lyozza, hogy nem t�rekedhet teljess�gre a monogr�fia a t�ma �s a szakirodalom szerte�gaz� volta k�vetkezt�ben, de mark�nsan antropol�giai jelleg� �ll�spontj�nak kifejt�s�ben �s megalapoz�s�ban lemond olyan, m�g a hivatkoz�sokban sem szerepl� klasszikusok feleleven�t�s�r�l, amelyek az Arisztotel�sz, Thomas Hobbes, Kant sort kellene hogy folytass�k. Gondolok itt John Stuart Mill, Alexis de Tocqueville �s Wilhelm von Humboldt munk�ss�g�ra. Ugyancsak nagyobb s�lyt kellett volna v�lem�nyem szerint kapnia a felel�ss�gproblematik�nak a k�tetben, amely r�gebb �ta felvet�dik az igazs�goss�g-k�rd�sk�rh�z val� viszonyban mind a hazai, mind a nemzetk�zi szakirodalomban. A globaliz�ci� problematik�ja pedig elv�laszthatatlan a regionaliz�ci� k�rd�sk�r�t�l, �gy k�l�n�sen az Eur�pa-problematik�t�l �s az eurocentrizmus k�rd�s�t�l, amely alig nyer eml�t�st, holott a globaliz�ci�probl�ma megvitat�s�nak szempontj�b�l megker�lhetetlen. Ez a r�szben szubjekt�v hi�nylista azonban nem feledtetheti a k�tet gazdags�g�t, j�l fel�p�tett �s az �ttekinthet�s�get biztos�t� szerkezet�t, �tt�r� k�rd�sfeltev�seinek sokas�g�t, gyakorlati relevanci�j�t, amelyet a k�tet z�r�mondata j�l vet fel. "A k�rd�s akkor ez: van-e es�ly az �nbecs�l�si igazs�goss�g elveinek int�zm�nyes�t�s�re, amely lehet�s�get ad az embernek ahhoz, hogy kontingenci�inak vil�g�t �s rendszerjelleg� sz�ttagolts�g�nak szoci�lis adotts�gait szem�lyis�gg� integr�lja, ez�ltal kidolgozza bel�le �nmag�t, an�lk�l, hogy annak a b�zisnak a megsemmis�t�s�re t�rne, amelyb�l mint talaj�b�l kiemelkedett. Ennek a k�rd�snek a megv�laszol�s�t�l f�gg a modern t�rsadalmak j�v�je �s alkot� szerepl�inek a sorsa." (416.)
A k�tet sz�mot tarthat a t�rsadalom �s a sz�lesebb �rtelemben vett "ember"-tudom�nyok m�vel�inek �rdekl�d�s�re, de elolvas�sa nem teljes�thetetlen feladat a term�szettudom�nyok m�vel�i sz�m�ra sem. A t�rsadalmi �let normat�v alapjaira val� r�k�rdez�s manaps�g - nem divat. A t�rsadalomir�ny�t�s �s szervez�s sz�vesen tekint el t�le, �s csup�n a szoci�ltechnol�giai szempontokat �rv�nyes�ti. A k�zv�lem�nykutat�sok is megrend�t� adatokat szolg�ltatnak m�r r�g�ta a politikai int�zm�nyek legitim�ci�j�r�l, amelyeket csak rontott a 2006 �sz�n kirobbant mor�lis-politikai v�ls�g. Mindez nem csup�n a megl�v� alapelvek �s gyakorlatok "reformj�t", "jobb�t�s�t", hanem alternat�v megk�zel�t�sek �s megold�sok keres�s�nek ig�ny�t t�masztja feladatk�nt a politikai filoz�fusok sz�m�ra. A politika, a nevel�s, a m�dia �s a tudom�ny, valamint a kult�ra f��rama is k�nnyed�n lemond az alap�rt�kekre val� r�k�rdez�s feladat�r�l - sz�njunk h�t id�t �s energi�t ezekre legal�bb mi, a tudom�ny emberei! (Balogh Istv�n: Igazs�goss�g �s politika. Budapest: L' Harmattan, 2006. 441 p.)
Szab� M�t�
egyetemi tan�r, ELTE �llam- �s Jogtudom�nyi Kar
Heller Farkas: Etikai tudom�ny-e a k�zgazdas�gtan?
A Budapesti Corvinus Egyetem szellemi ad�ss�gt�rleszt� folyamat�nak �jabb �llom�sa Heller Farkas v�logatott �r�sainak megjelentet�se a Magyar K�zgazdas�gi Klasszikusok sorozatban. Heller Farkas (1877-1955) a magyar k�zgazdas�gi gondolkod�s egyik legjelent�sebb �s legismertebb alakja, fontos szerepe volt a teoretikus k�zgazdas�gi gondolkod�s form�l�s�ban �s terjeszt�s�ben a k�t vil�gh�bor� k�z�tti Magyarorsz�gon. Professzori tev�kenys�g�vel oktat�k�nt, nemzetk�zileg is elismert m�veivel tud�s kutat�k�nt, szakmai-k�z�leti munk�ss�g�val a fels�oktat�si �s tudom�nyos �let szervez�jek�nt, fontos tiszts�geket bet�ltve j�rult hozz� a magyar k�zgazdas�gi kult�ra szintj�nek emel�s�hez.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tti k�zgazdas�gtan probl�m�i �s gondolatvil�ga ir�nt �rdekl�d� olvas� hasznos k�tetet kap k�zbe, hisz az itt k�z�lt m�vek eredetileg foly�iratcikk�nt, �n�ll� el�ad�sk�nt, alkalmi kiadv�nyk�nt jelentek meg 1906 �s 1946 k�z�tt, �gy ma m�r els� megjelen�si hely�k�n sem lelhet�k fel k�nnyed�n. R�ad�sul a cikkek, �n�ll� tanulm�nyok Heller �letm�v�ben jelent�s szerepet t�ltenek be, a mai olvas� sz�m�ra elevenebben hozz�k vissza a kor nagy elm�leti v�v�d�sait, mint nagy �sszefoglal� munk�i. K�t k�zelm�ltban megjelent m�v�t is bele�rtve, a sok�ig m�lt�nytalanul mell�z�tt helleri �letm� legfontosabb �r�sai �gy m�r �jabb kori kiad�sban is l�teznek magyar nyelven.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni hallgat�s el�sz�r 1988-ban t�rt meg k�tk�tetes K�zgazdas�gtan-�nak reprint kiad�s�val. Majd a mai gener�ci�k sz�m�ra 2001-ben v�lt hozz�f�rhet�v� a Magyar K�zgazdas�gi Klasszikusok sorozatban a magnum opus, az 1943-ban megjelent A k�zgazdas�gi elm�let t�rt�nete c�m� grandi�zus tematikus �sszefoglal�s. K�zgazdas�gi Lexikon-a, mely k�lf�ldi recepci�j�t tekintve a legl�tv�nyosabb sikert hozta sz�m�ra, ugyan csak kitart� antikv�riumi vad�szat ut�n lelhet� fel, ez azonban m�r nem akad�lya az �letm� mai megismer�s�nek �s elismer�s�nek. Az is pozit�v jel, hogy a Heller hal�l�nak 50. �vfordul�ja kapcs�n rendezett szakmai megeml�kez�s-sorozatot, melynek voltak�ppen a jelen k�tet is r�sz�t k�pezi, eredetileg a Corvinus Egyetem Heller-szakkoll�gium�nak di�kjai kezdem�nyezt�k.
Heller Farkas �lete �s �letm�ve egyszerre viseli mag�n a tud�si �let�t ide�ltipikus �s a csak Eur�pa e t�j�n el��ll� szitu�ci�k �sszetev�it �s nyomait. Nagy m�velts�g� apja Heller �gost, valamikori heidelbergi di�k, term�szettud�s �s fizikat�rt�n�sz, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja, akinek h�rom fia k�z�l kett� egyetemi tan�r �s akad�mikus lett: a k�zgazd�sz Farkas mellett az ifjabb fi�, a b�ntet�jog�sz Erik is elnyerte a tud�s t�rsas�g tags�g�t. Heller Farkas ugyanakkor nehezen jutott professzori katedr�hoz, b�r 1904-ben akad�miai d�jat nyert A hat�rhaszon elm�lete c�m� munk�j�val, t�bbsz�ri, k�l�nb�z� helyekre beny�jtott p�ly�zatot k�vet�en csak 1914 elej�n nevezt�k ki tan�rr� a budapesti M�egyetemen. Ekkor viszont a h�bor� sz�lt k�zbe. Katonai szolg�lat�t nem a fronton, hanem B�csben a Monarchia k�z�s had�gyminiszt�rium�ban teljes�tette, a Wissenschaftliches Komitte f�r Kriegwirtschaftban hivatalnokoskodott. E kit�r� nem volt szakmai karrierj�nek �rtalm�ra, hiszen p�ld�ul B�csben ismerte meg Othmar Spannt, aki k�s�bb a lipcsei Quelle und Meyer kiad� figyelm�be aj�nlotta Hellert. Ennek alapj�n jelent meg 1921-ben els� n�met nyelv� k�nyve, a Die Entwicklung der Grundprobleme der volkwirtschaflichen Theorie, mely n�gy tov�bbi b�v�tett kiad�st �rt meg. Heller publik�ci�s tev�kenys�ge j�l mutatja korabeli eur�pai elfogadotts�g�t, hiszen sz�mos munk�ja nemcsak n�met, hanem spanyol, francia �s finn nyelven is megjelent. A mai kutat�nak m�r k�zgazdas�g-t�rt�neti �rdekess�g, �m egy�ltal�n nem tekinthet� v�letlen momentumnak, hogy K�zgazdas�gi Lexikon-a n�met nyelv� kiad�s�nak recenzense - mely munka egy�bk�nt spanyol nyelven is hat kiad�st �rt meg - Friedrich August von Hayek, az osztr�k iskola k�s�bb vil�gh�r�v� v�lt k�pvisel�je, a majdani Nobel-d�jas volt, aki a Zeitschrift f�r Nationalekonomie-ban (1929/1) �rt elismer�en Heller m�v�r�l. A nagy�v� tud�si p�lya szakmai megkoron�z�s�t azonban a XX. sz�zadi t�rt�nelem megakad�lyozta. A m�r a h�bor�s �vekben publik�lt nagy �sszefoglal�sa, A k�zgazdas�gi elm�let t�rt�nete (1943) beemelhette volna abba a hivatkoz�sk�rbe, amely magyarok k�z�l addig csak Kautz Gyul�nak siker�lt. A Macmillan szerz�d�st is k�t�tt angol nyelv� megjelentet�s�re, de ez a kiad�s m�r nem realiz�l�dhatott: egyr�szt, mivel a f�lig k�sz ford�t�st bombatal�lat puszt�totta el, m�sfel�l, enn�l l�nyegesebb akad�lyk�nt, a h�bor� ut�ni korszak magyar hivataloss�ga m�r els�dlegesen nem a siker el�seg�t�s�n, hanem a tud�s szakmai megal�z�s�n munk�lkodott. A kor�bban minden szakmai elismer�st elnyer� tud�st - rektors�g, akad�miai oszt�lyeln�ks�g, a legmagasabb kit�ntet�s, a Corvin-l�nc els�k�nti oda�t�l�se stb. - politikai feddhetetlens�ge ellen�re t�bb tud�st�rs�val �s testv�r�vel egy�tt megfosztott�k akad�miai tags�g�t�l. Az �jj�alakult K�zgazdas�gi Egyetemen sem tan�thatott t�bb�. 1955-ben hunyt el. Az Akad�mia 1989-ben vette vissza tagjai sor�ba. L�nyeg�ben csak a '90-es �vekben, azaz a rendszerv�lt�st k�vet�en jelentek meg �j�lag hivatkoz�sok tev�kenys�g�re, s munk�ss�g�ra.
Hellert a hat�rhaszon-elm�let leghat�rozottabb k�pvisel�j�nek tartott�k Magyarorsz�gon, m�veiben azonban nemcsak az osztr�k iskola n�zetvil�g�t haszn�lta fel, m�s ir�nyzatok eredm�nyeib�l is mer�tett, a vitatott k�rd�sekben szuver�n m�don nyilv�nult meg. �ppen e tekintetben �rdekes v�logatott �r�sainak k�tete, a n�gy �vtizedet �tfog� intervallumon sz�letett tanulm�nyok a kor, mi t�bb, a k�zgazdas�gtan m�sf�l �vsz�zada elm�leti fejlem�nyeinek meg�rt�s�hez (�rt�k-, konjunkt�ra-, hitelelm�let, a k�zgazdas�gtan �s a gazdas�gpolitika kapcsolata, a statikus �s dinamikus k�zel�t�s szerepe, stb.) ny�jtanak hiteles fog�dzkod�kat.
M�r a k�tet c�mad� �r�sa is kit�n� p�ldak�nt id�zhet�. Az Etikai tudom�ny-e a k�zgazdas�gtan? a Szent Istv�n Akad�mia sz�kfoglal� �rtekez�sek�nt hangzott el 1926-ban. A t�ma �s a probl�makezel�s azonban ma is �rv�nyes, a mindenkori k�zgazdas�gtan egyik nagy dilemm�j�val viaskodik: azt elemzi, lehet-e �sszhangot teremteni a gazdas�gi �let �n�ll� t�rv�nyszer�s�geit vizsg�l� felfog�sok �s az ember t�rsadalmi be�p�tetts�g�t eg�sz�ben tanulm�nyoz� organikus szeml�letm�d k�z�tt.
A m�sik hasonl� jelleg�, a k�zgazdas�gi gondolkod�s �r�k dilemm�ihoz, sz�mtalan elm�leti �s gyakorlati �sszef�gg�st s�lyozni sz�ks�ges probl�m�ihoz tartoz� t�ma a gazdas�gi liberalizmus k�rd�se. T�bb pomp�s tanulm�ny t�rgyalja ennek elm�leti, t�rt�neti megjelen�s�t �s �sszef�gg�seit, a k�z�rdek-mag�n�rdek �tk�z�mezej�t, az �llami szerepv�llal�s k�rd�s�t, a verseny elfajul�s�t, a v�llalatok m�retn�veked�s�nek k�vetkezm�nyeit. Az elm�let a tud�s, a politika a cselekv�s s�kj�n fekszik - �rja, s �rhatn� ma is. Felfoghatn�nk m�ig �rv�nyes �zenetnek azt a nyolc �vtizede a K�zgazdas�gi Szemle (1925) szerkeszt�i bek�sz�nt�jek�nt �rt szavait is, hogy "ha s�lyoss� akarjuk tenni szavunkat, az elm�let m�lys�geit�l nem szabad visszariadnunk".
A kort�rs, n�mileg hasonl� sors� Navratil �kossal csak egyet�rthet�nk, aki �gy jellemezte 1937-ben: "Heller tud�sa impon�l�, j�les�. Aki ennyit ismer, annak az olvas� elhiszi �s el is hiheti, hogy sem f�l�slegeset, sem lehetetlent nem tan�t."
A k�tet sz�vegeit Madar�sz Alad�r, az osztr�k iskola kit�n� szak�rt�je v�logatta; �rt� bevezet� tanulm�ny�ban felveti azt az izgalmas k�rd�st is: lehet-e sikeresen �tv�zni a nemzetk�zi tudom�nyoss�g adapt�l�s�t �s az eredetis�g ig�ny�t. (Heller Farkas: Etikai tudom�ny-e a k�zgazdas�gtan? V�logatott �r�sok. Magyar K�zgazdas�gi Klasszikusok sorozat. Budapest: Aula, 2006, 302 p.)
Bekker Zsuzsa
tszkv. egy. tan�r, Budapesti Corvinus Egyetem
<-- Vissza a 2006/12 sz�m tartalomjegyz�k�re
<-- Vissza a Magyar Tudom�ny honlapra