A Pallas nagy lexikona

(ejtsd: atanacskovics) Bogoboj, szerb �r�, sz�l. 1826-ban, meghalt 1858-ban Baj�n. A szabads�gharc ut�n be�tazta Nyugat-Eur�p�t. T�bb kisebb elbesz�l�se jelent meg a Jug. P�ela (D�li M�h) c. lapban. Munk�i: 1. Darak Srbkinji. (Szerb novell�k.) 1845-46. K�t k�tet. 2. Dva idola. (K�t b�lv�ny.) Reg�ny 2 k�tetben. 1851-52. Knjige za dobre cile (J� ir�nyu k�nyvek) c. v�llalatot is adott ki, de ebb�l csak az els� k�tet jelent meg.

(g�r.), halhatatlans�g. Atanatizmus, halhatatlans�g; hit a halhatatlans�gban.

(At�ny), nagyk�zs�g Hevesmegye hevesi j�r�s�ban, (1891) 2829 magyarajk� lak., kik sok b�z�t termelnek s marha- �s l�teny�szt�ssel is foglalkoznak: posta�llom�s.

(g�r.), tkp. minden lelki r�zk�d�st�l val� mentess�g, meg nem zavarhat� lelki nyugalom. A g�r�g szkeptikusok (Pyrrh�n, Ainesid�mos) ezt t�zt�k maguk el� c�l�l. K�z�nyt mutattak minden hat�rozott �ll�t�ssal szemben, nehogy lelk�k b�k�j�t az ellenmond�sok megzavarj�k.

sz�r istenn� l. Derketo.

gr�fs�g �.-Amerik�ban, Texas �llamban, a hasonnev� foly� �nt�zi, 2915 lak. F�helye: Pleosanton 250 lak.

a nyugati g�tok kir�lya, s�gor�nak Alariknak ut�da. Uralkodott 410-115. Heves szerelemre gyuladt Placidia, Honorius cs�sz�r n�v�re ir�nt, ki 409-ben a g�tok foglya lett. Ez okb�l �s mert bel�tta, hogy a g�t n�p m�veletlens�ge �s vads�ga miatt nem k�pes orsz�gok alap�t�s�ra, a cs�sz�rral 412-ben kib�k�lt �s vele oly szerz�d�st k�t�tt, melynek �rtelm�ben mint r�mai f�vez�r Gallia visszafoglal�s�ra v�llalkozott. A. d�li Galli�ba t�rt, a germ�n kalandorokat csakugyan ki�zte, 414-ben egybekelt Placidi�val s Hispania ellen is int�zett szerencs�s t�mad�st. Ek�zben azonban egy Dubios nev� katona mag�nbossz�b�l Barcelon�ban meg�lte (415 aug.). Placidi�t�l sz�letett fia m�r kor�n meghalt. Els� h�zass�g�b�l sz�rmazott gyermekeit pedig a bitorl� Segerich �lte meg. L. Aschbach, Dahn �s Wietersheim m�veit. Rosenstein, Gesch. des Westgotenreichs in Gallien. Allg. Deutsche Biogr. I. 630.

(g�r.), nem csod�lkozni semmin, nem csod�lni semmit, de nem mert k�z�mb�sek vagyunk minden ir�nt, hanem mert a legf�bb b�lcses�gre tett�nk szert, mid�n mindent meg�rt�nk, mindent �rt�ke szerint becs�l�nk s �lland� lelki nyugalmat �lvez�nk.

(lat.). Minden r�szlet�ben kell�leg m�g nem ismert biologiai t�nem�ny, mely szerint egyes individuumok olyan saj�ts�gokat vagy k�ls�t kapnak, mely fajuk k�zvetlen el�tt�k l�v� gener�ci�in�l hi�nyzik s ugyanazon fajnak egy r�gen let�nt gener�ci�j�ra eml�keztet. (Huxley.)

Az A.-ra alap�totta Darwin a rejtett �s megszak�tott �r�kl�kenys�gr�l sz�l� elm�let�t. D. h�romfele tipuszt k�l�nb�ztet meg az A.-ban: 1. Ha egy nem keresztezett fajban az �snek elveszett saj�ts�gai ujra megjelennek. Szelid�tett feh�r galambok ivad�kai k�z�tt akad olyan, mely palasz�rke �s sz�rny�n k�t fekete cs�k van, mint a vad szirti galamb (Columba livia). Eg�sz genealogia nemes�tett viadalkakasok ivad�kai k�z�tt fejletlen, gyenge p�ld�nyok tal�lhat�k, mint a min� a vad Gallus bankiva. A selyempille herny�ja feh�r, de n�ha cs�kozott lesz (race tigr�e), minta vad Bombyx Huttoni faj�. A szarvatlan juhfajokn�l pl. a nemes�tett Southdown speciesn�l n�ha egyes ivad�kokn�l k�pz�dik szarv, mely azonban csak a b�rrel f�gg �ssze s hamar lehull. A szam�r l�bainak cs�kozotts�ga az abissz�niai asinus taeniopus fajra, a l� t�rzs�n mutatkoz� barna vonalak a zebr�ra, quagg�ra eml�keztetnek. Embern�l durv�nyos farkk�pz�d�s, �llk�z�pcsont, �llatias fog �s karom, a test teljes sz�r�ss�ge, e sz�r�ss�gnek az eml�kn�l, a hason, a l�gy�kt�jon mutatkoz�sa szint�n atavisztikus t�nem�nyek. 2. Ha egy keresztezett fajban a k�s�bbi ivad�k nem sz�leihez, hanem �s�hez hasonl�t. Igy az �szv�r ivad�ka l� v. szam�r tipus; j�l tejel� szarvasmarha fajok p. alderney �s shorthorn keresztez�s�b�l kis t�gy� ivad�kok keletkeznek. K�l�nb�z� emberi tipusok gyermekei, p. Darwin szerint n�gerek �s spanyolok, Livingstone szerint a zambeziek �s portug�lok, Humboldt szerint a n�gerek �s indi�nok ivad�kai rendk�v�l embertelenek, �llatiasak, a civiliz�l�d�sra hajlamot nem mutat�k. 3: Ha bizonyos tulajdons�gok csak bimb�k s nem magok �tj�n tarthat�k fenn n�v�nyekn�l. P. nemes�tett r�zs�k, gy�m�lcsf�k csak ojtv�nyok utj�n szapor�that�k. L. m�g Visszaes�s.

orvosi m�sz� alatt azt a mozg�sbeli zavart �rtj�k, mid�n a v�gtagoknak izomereje m�g teljesen megvan, de hi�nyzik a mozg�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges amaz �sszrendezetts�g, mely n�lk�l a mozg�s bizonytalan �s c�ltalan. Az A. t�bb idegbajn�l ford�l el�, legkifejezettebben a gerincvel�sorvad�sn�l (tabes dorsualis), melynek egyik f�t�netet k�pezi; mi�rt is e betegs�get rancia szerz�k �ataxie locomotrice progressive� n�vvel is jel�lik.