A Pallas nagy lexikona

az alf�ldi n�p szerint a szombat, melyen r�gente nem is dolgoztak.

(lat. beatificatio v. canonisa-tio.), a szentt�-avat�ssal vegyesen �s felv�ltva haszn�latos sz�, azon t�ny �s elj�r�snak kifejez�se, mellyel istennek szents�g h�r�ben meghalt valamely szolg�ja a szentek n�vjegyz�k�be (canon) felv�tetik �s ekk�nt a h�vek el� ut�nzand� p�ldak�p�l, valamint tisztelet�k �s seg�ts�gh�v�suk t�rgy�ul �ll�ttatik. Mig a r�gibb id�kben az ily B.-t a p�sp�k v. a n�p szava v�gezte, III. S�ndor p�pa azt 1170. a p�pa �ltal teljes�tend� cselekm�nynek jelentette ki �s VIII. Orb�n (1623-44) a B.-n�l megtartand� elj�r�si m�dozatot is meg�llap�totta. Az elj�r�si m�dozat �gy�ben kibocs�tott, egyed�l �rv�nyes p�pai dekr�tumok szerint a B.-n�l 3 fokozatot kell megk�l�nb�ztetni: 1. a p�sp�ki �gyvizsg�latot, amelyben azon helybeli p�sp�k, ahol a boldogg� avatand� elhunyt, arra n�zve tart szigoru nyomoz�st, hogy a boldogg� avatand� nem r�szes�lt-e meg nem engedett tiszteletben; tov�bb� hogy csakugyan kit�nt-e �gy �letszents�ge mint csod�k �ltal. 2. A p�sp�ki �gyvizsg�lat v�gleges eredm�nyt csak a p�pai �gyvizsg�lat �ltal nyer, mely a p�sp�ki �gyvizsg�lat ut�n 10 �v mulva �s akkor j�n folyamatba, ha a boldogg� avatand� szents�gi h�re tartja mag�t. A p�pai �gyvizsg�lat �ltal a p�sp�kinek �rv�nye bizony�ttatik. Ha a boldogg� avatand�nak hal�la �ta 50 �v folyik le �s a szents�g h�r�re vonatkoz� minden bizony�t�k amellett sz�l, nemk�l�nben az is minden k�ts�gen fel�l �ll, hogy a boldogg� avatand� hal�la �ta k�t csoda t�rt�nt �ltala v. szents�ge mellett, �gy a p�pa boldogg� avathatja az isten ily szolg�j�t, ki �boldog� c�met nyer (beatus) �s sz�m�ra korl�tolt tisztelet enged�lyeztetik. Ha m�r most, mid�n az isten szolg�j�nak k�zbenj�r�s�ra v. sirj�n�l ujabb csod�k t�rt�nnek, megkezd�dhetik a 3. �gyvizsg�lat (processus canonisationis), melyet a p�pa a bibornoki test�let jelenl�t�ben vagyis a konziszt�riumban v�gez. A m�r el�bb �boldogg� avatott a �szent� (sanctio) c�met kapja; erekly�i nyilv�nos tiszteletre kitetetnek, nev�re templomok �p�ttethetnek, �nnepnap �s ezen �nnep�lyes istentisztelet �s a breviariumban (papi zsolozsm�s k�nyvben) �officium� rendeltetik sz�m�ra. Mindezekr�l, valamint a B.-i �gyvizsg�latokn�l �s �nnep�lyekn�l zsin�rm�rt�k�l szolg�l� mozzanatokr�l �rtekezik XIV. Benedek p�pa tud�s munk�j�ban: De Servorum Dei beatificatione (Bologna 1734-38) �s 2. kiad�s ( P�dova 1743) nagy 4-r�t� k�tetben. V. �. m�g Bangen, R�m. Curie (M�nster 1854).

Abauj vmegy�ben. 1383. kir�lyi v�r, melyet Zsigmond kir�ly 1388-ban tartoz�kaival egy�tt 8838 frton, majd 8 �v mulva 10.830 frton az olnodi Cudaroknak adott z�logba. 1427-1453. Brankovics Gy�rgy r�c despota birtoka. 1461. M�ty�s kir�ly a Parlagiaknak adom�nyozta, de m�r 1467. Kassa v�ros�nak z�logos�tja el s 1471. ism�t a mag��nak mondja. A XVII. sz�zadban a R�k�czyak�, s ugyan e sz�zad v�g�n indul pusztul�snak; ma csak romjai vannak fenn.

g�r�g felfog�s szerint t�vol a m�lyfoly�su �keanosban fekv� szigetek, melyeken egyes kiv�l� h�s�k gondatlanul, boldogan �lnek, s hol nekik h�romszoros term�st hoz a f�ld. Az ilyen h�s�k nem csup�n lelki, hanem testi �letet is �lnek, csakhogy tisztultabb testi �letet. Mig teh�t a vil�g k�z�ns�ges sora szerint a haland�knak nagy t�mege a Had�sba ker�l, a s�t�t Erebosba a t�velyg� psych� (l�lek) e tulvil�gi rendeltet�si hely�re, addig az olyan h�s�k, kik hatalmas isteneknek k�zeli rokonaik, a B.-re ker�lnek. Nem istenek az�rt, de istenekk�nt (l. Apote�zis) halhatatlanok. A h�siodosi felfog�s szerint a Tr�ja �s T�ba falain�l harcolt h�s�knek egyik r�sz�t a Had�sba k�ldte Zeus, m�sik r�sz�ket a B.-re telep�tette, hol Kronos uralkodik felett�k. M�s neve csak az Elysiumnak (l. o.) az elysiumi siks�gnak. Achilleus (Antilochos, Patroklos �s Ai�ssal egy�tt) Arktinos Aithiopisa szerint Leuk�n, a Pontos Euxeinosban l�v� szigeten, a megboldogult h�s�k tart�zkod�si hely�n, H�siodos szerint csak �ltal�nosabban a B.-n�l. Ide jut Hom�ros szerint Menel�os, itt �lnek (egy attikai V. sz�zadbeli v�za tanus�ga szerint) Diomed�s s (Arktinos szerint) Memn�n. H�rodotos csak egy Boldogok sziget�t ismer, s azt a libiai O�sis v�ros�val azonos�tja. De a g�r�g n�pk�pzelem f�k�nt nyugaton kerest� �ket s egyes ir�k a Z�ldhegyfoki vagy Kan�ri szigetekben v�lt�k a B.-t megtal�lhatni. V. �. Rohde E., Psyche. I. Lipcse 1890. 63-103. l.

l. Boldog.

(Bodva), kisk�zs�g Borsod v�rmegye szendr�i j.-ban, (1891) 1464 magy. lak., postahivatallal �s postatakar�kp�nzt�rral. A hat�r�ban l�tezett Perec, S�t� �s Ab�d puszt�kat Szapolyai �s I. Ferdin�nd idej�ben a t�r�k�k elpuszt�tott�k s lak�i B.-n telepedtek le, ahol akkor p�los kolostor �llott, melynek n�mi nyoma m�g napjainkban l�tszik.

Galici�ban, Dolina ker�leti kapit�nys�gban, a Swiza partj�n (1890) 4400 lak., s�s forr�ssal, sz�mos b�rgy�rral, tov�bb� k�olajfinom�t�val.

1. Istv�n, vihnyei f�rd�orvos, Beszterceb�nya s Bars v�rmegye t. f�orvosa, kir. tan�csos, sz�l. 1843-ban. Orvosi tanulm�nyait a b�csi egyetemen v�gezte s ugyanitt nyert oklevelet is. Bolemannak nagy �rdemei vannak a hazai f�rd�- �s forr�s�gy felvir�goztat�sa k�r�l. M�vei: A f�rd�tan k�zik�nyve; F�rd�tan, k�l�n�s tekintettel a magyarhoni gy�gyhelyekre stb.

2. B. Istv�n, evang. teol. tan�r, sz�l. Krzsichlic�n Csehorsz�gban 1795 m�j. 9., megh. Pozsonyban 1882 jun. 12. Mid�n atyj�t, ki magyar nemes sz�rmaz�su vala, a z�lyomv�rmegyei garamszegi egyh�z megv�lasztotta lelk�sz��l, visszat�rt a csal�d s azzal B. Istv�n is az �si haz�ba. Ezut�n k�z�piskol�it Selmcen, a teologi�t Pozsonyban �s T�bing�ban v�gezte. R� nevel� lett Bercelen, Baloghy Lajosn�l. 1815-ben a losonci ref. liceumban a sz�noklat, 1820. a selmeci gimn�zium tan�ra lett, majd 1840. a pozsonyi liceumhoz a teologia tan�r�ul hivatott meg, s tan�rs�ga f�lsz�zados �vfordul�j�n a Ferenc J�zsef-rend keresztj�t kapta. Munk�i: Carmen Danieli Kanka rectori et professori primario stb. (Selmec 1814); Rhetorica ex indole sermonis explicita (Pest 1836); A dics� szabads�gra emelked� iskola, (Pozsony 1848); P�l apostolnak a korinthusiakhoz irott k�t levele. R�viden magyar�zta, (Pozsony 1860, 2 k�tet). Ezenkiv�l a pozsonyi gimn�zium �rtes�t�j�ben, Prot. Jahrbuch-ban �s az Egyh�zi Reform-ban t�bb cikke jelent meg.

spanyol nemzeti t�nc, melynek zen�je r�gi id�ben egy zen�sz �ltal el�adott s harmonia kis�rettel ell�tott, gy�ng�d s lirai jelleg� t�ncdalb�l �llt; 3/4 �temben, m�rs�kelt id�m�rt�kben mozgott �s a t�ncosnak hasonl�an - a menuett-hez - arc- �s tagj�t�kra alkalmat nyujtott. A B. castagnettek zaj�val �s tamburin-�t�sekkel szokott volt kis�rteni: ritmusa, mely most a polonaise-�hez hasonl�t, a legr�gibb nemzeti t�ncban a k�vetkez� volt:

A kis�ret hosszabb tagjaihoz az �nek ritmusa korrekt nyolcad mozg�sban csatlakozott, mig ellenben a gyorsabb kis�rethez hosszabban kitartott hangokb�l �ll� dallamokat �nekeltek, alatta teljesen is sz�netelt az �nek; ezen k�r�lm�ny, valamint a mindink�bb haszn�latba vett castagnettek ritmusa:

ezt a t�ncot annyira �rdekess� �s kedveltt� tette, hogy mind jobban elterjedt, s�t dalm�vekbe is felv�tetett. M�s t�ncokkal analogice, a B. form�j�t is teljesen kifejlesztett�k, �s pedig olyk�pen, hogy a trio is hozz�j�rult, ugy hogy most a B. t�k�letes form�j�ban k�t els� r�szb�l (melyek ism�teltetnek) �s egy trio-b�l �ll. Mint a modern B. mintak�pei felsorolhat�k: a cig�nyt�nc Weber Preciosa cim� �s a hires B. Auber Porticii n�ma c. oper�j�ban.

szl�v kereszn�v, m�sk�nt: Bogiszl�v vagy Boguszl�v, �t lengyel �s h�rom cseh fejedelemnek neve.

a) Lengyel fejedelmek. 1. B. Chrobry (�a h�s B.�) I. Miciszl�v fia, a lengyel birodalom igazi alap�toja. Uralkodott 992-1025-ig. Csaknem valamennyi �szak-nyugati szl�v orsz�got egyes�tette jogara alatt, megh�d�totta Szil�zi�t, a csehekt�l Morvaorsz�got �s Oroszorsz�gnak nyugati r�sz�t. Hatalma kiterjedt Danzig-ig, Kievig �s a Saale foly�ig. Szl�v t�rt�netir�k �ll�t�sa szerint B. 999. II. Boleszl�v cseh herceg hal�la ut�n haz�nk �.-nyugati felf�ld�t, a t�tok haz�j�t is csatolta orsz�g�hoz, mely felf�ldet azut�n Szt. Istv�n foglalta volna vissza a lengyelekt�l. De ezen �ll�t�s hiteles alappal nem bir. B. sokat f�radozott a kereszt�ny hit terjeszt�se ter�n, �s t�bb p�sp�ks�get alap�tott. Az 1000. �vben a gnesen-i p�sp�ks�gnek vetette meg alapj�t, mely alkalommal III. Ott� n�met cs�sz�r is megl�togatta B.-ot. Ott� hal�la ut�n azonban ostor�v� v�lt a n�met birodalomnak ugy, hogy II. Henrik cs�sz�rnak h�romszor (1005, 1012 �s 1015) kellett a tulhatalmas lengyel fejedelem ellen hadat viselnie, miben �t s�g�ra, Szt. Istv�n kir�lyunk, kinek a hatalmas morva szomsz�d szint�n sz�lka volt szem�ben, bizony�ra t�mogatta. E v�ltozatos eredm�nnyel lezajl� h�boruk m�gis B. kez�be adt�k a gy�zelmet: az 1018-iki; bautzeni b�kek�t�sben Luz�ci�t h�b�r�l megtartotta.. Egy �vvel hal�la el�tt k�r�lly� koron�ztatta mag�t.

2. II. B. Smialy (a. m. �a b�tor�, m�sutt �a b�kez��), lengyel fejedelem, I. K�zm�r fia, I. B�la magyar kir�ly s�gora, uralkodott 1058-1080-ig. Er�lyes fejedelem volt, ki a nagyrat�r� �s dacos nemesekkel meg f�paps�ggal gyakran visz�lyban �lt. Hogy hatalm�t emelje, sokat avatkozott a szomsz�d orsz�gok (Cseh- �s Oroszorsz�g) tr�nvisz�lyaiba. Magyar rokonai ir�nt ellenben h� bar�tnak mutatkozott. Mid�n B�la herceg h�rom fi�val f�lt�keny b�tyja, I. Endre kir�ly el�l B. udvar�ba menek�lt, ez seg�dhaddal k�ldte �ket vissza Magyarorsz�gba (1059) �s e seg�llyel nyerte meg B�la herceg a d�nt� �tk�zetet. Mid�n 1063-ban B�la fiai: G�za, L�szl� meg Lambert mint f�ld�nfut�k a lengyel udvarba �rkeztek, B. maga kis�rte el �ket haz�jukba, amid�n azut�n Salamon kir�ly az orsz�g harmad r�sz�t nekik �tengedte. Harmad izben, 1074. azonban B. nem t�mogathatta, rokonait, mert ekkor maga is esk�dt ellenfel�vel, a kievi nagyherceggel viselt h�borut. E harcban gy�z�tt, ami�rt is Kiev v�ros m�sodizben val� megviv�sa ut�n, 1076. kar�csony napj�n lengyel kir�lly� koron�ztatta mag�t. De szerencsecsillaga m�r h�rom �v mulva let�nt. Mid�n felindul�s�ban a dacos �s �rul�ssal v�dolt Szaniszl� krak�i p�sp�k�t szem�lyesen leszurta. VII. Gergely p�pa �tokkal sujtotta �s alattval�it a h�s�g esk�je al�l felmentette. B. egy �vig dacolt a paps�ggal, de 1080. az �lete ellen sz�tt �sszeesk�v�s el�l orsz�g�b�l menek�lni volt k�nytelen. Sehol biztosabb mened�khelyet nem tal�lhatott, mint haz�nkban; Szt. L�szl� kir�lyunk �t is, fi�t, Mesk�t is bar�ts�gosan fogadta �s a tov�bbi �ld�z�seknek v�get vetett. B. azonban nemsok�ra haz�nkban rejt�lyes viszonyok k�z�tt elhalt; az egykoruak hol bub�natot, hol a vad�szaton t�rt�nt szerencs�tlens�get eml�tenek hal�l�nak ok�ul; n�melyek gyilkoss�gr�l is sz�lnak. T�bb sz�z �v mult�n az a mese kapott l�bra, hogy B. Karinti�ba menek�lt, hol az osziachi kolostorban (hol mai napig mutogatj�k sireml�k�t) mint b�nb�n� bar�t v�gezte �let�t. (Caro, Geschichte Polens; Pichler, Boleslav II. Ungarische Revue 1891. �vfolyam.)

3. III. B. �Krzyvousti� (magyarul: �a g�rbe sz�ju�), I. Ul�szl�nak fia, uralkodott 1102-39-ig. Legf�bb �rdeme abban �ll, hogy bambergi Ott�t a kereszt�nys�g terjeszt�s�ben t�mogatta. 1134-ben k�nytelen volt, Sz�sz Lot�rt�l Pomer�ni�t h�b�r�l elfogadni. Orsz�g�t n�gy fia k�z�tt osztotta f�l.

4. IV. B. (�a g�nd�rhaju� mell�kn�vvel), uralkod. 1146-73., az el�bbinek fia, ki b�tyja, II. Ul�szl� el�zet�se ut�n mag�hoz ragadta a korm�nyt. I. R�tszak�llu Frigyes ad�fizet�sre k�telezte.

5. V B. (�a szem�rmes�), sz�l. 1226., meghalt 1279., II. Leszek fia. Mig kiskoru volt. Szak�llas Henrik �s m�s rokonai vitt�k helyette a korm�nyt. Nem volt k�pes a mongolok bet�r�seit meghius�tani �s a nemess�g meg a paps�g tulkap�sainak v�get vetni. Alatta a fejedelmi m�lt�s�g teljesen elt�rp�lt, Szil�zia meg Lengyelorsz�gt�l elv�lt. Sz�zies h�zass�gban �lt Kunigunda, IV. B�la magyar kir�ly le�ny�val.

b) Cseh hercegek. 1. B. (�a kegyetlen�), 935-967., Vratiszl�v �s Drahomira fia. Mint a pog�nynemzeti p�rt feje, b�tyja, Szent Vencel herceg �let�re t�rt, kinek meg�let�se ut�n a tr�nt elnyerte. K�s�bb azonban maga is kereszt�nny� lett. Sokat k�zd�tt rakonc�tlan h�b�reseivel �s minden igyekezete dac�ra k�nytelen volt Csehorsz�got I. Nagy Ott� n�met cs�sz�rt�l h�b�r�l venni. A lechmezei d�nt� �tk�zetben (955) is seg�tette Ott�t a magyarok ellen�ben.

2. II. B., 967-999., az el�bbinek fia �s ut�da, kit II. �s III. Ott� cs�sz�r h�dolatra k�nyszer�tett. Sok �rdemet szerzett a kereszt�ny egyh�z szervez�se k�r�l �s k�zrem�k�d�s�vel l�tes�lt a pr�gai p�sp�ks�g (976). A cseh f�uri ellenz�ket megt�rte, �s a d�lyf�s Slaweika csal�dot Bibitz fellegv�r bev�tele ut�n le�lette (995).

3. III. B., (�a v�r�shaju�), az el�bbinek fia, �s ut�da, uraik. 999-1002-ig, hadi v�llalataiban szerencs�tlen �s amellett kegyetlen fejedelem, kit n�pe el�z�tt. A cseh tr�n ekkor Boleszl�v Chrobry lengyel herceg �ccs�re, Madivej hercegre sz�llott. 1003. ugyan B. visszat�rt, de mivel kegyetlens�geivel most sem hagyott fel, Boleszl�v Chrobry hadastul Csehorsz�gban termett, B.-ot elfogatta, megvak�ttatta �s fogolyk�nt egy lengyel v�rba vitette, hol hal�l�ig �riztette.