A Pallas nagy lexikona

(g�r.), a g�r�g mitologi�ban als�bb rend� n�i term�szetistens�gek, melyek forr�sokban �s patakokban, vagy mellett�k (l. Naj�dok), ligetekben, r�teken, hegyeken (l. Ore�dok) �s erd�kben, meg f�kben (l. Driadok) laktak. Legkiv�lt a f�ldet megterm�keny�t� nedvess�g szem�lyes�t�i voltak, s ezt igazolja nev�k is: okeanid�k, ahogy �ltal�ban a forr�sok �s vizek nimf�it, mint a f�ldet k�r�l�z�nl� Okeanos le�nyait nevezt�k, mig a nereid�k (l. o.) k�l�n�sen a tenger nimf�i voltak. Sokszor, mint egyes megjel�lt helyek �s vid�kek istens�gei, felveszik azok neveit is: p. dodonid�k, Dodona v�rost�l; v. egyes forr�sok nev�t viselik: p. Arethusa (l. o.). Term�szeti jelent�s�g�kn�l fogva a N. gyakran isteni csecsem�k dajk�i is voltak, p. Zeus� �s Bacchus�; tov�bb� �sszek�ttet�sben �s viszonyban �llottak a fels�bb rend� term�szetistenekkel, p. Hermesszel, Apollonnal, Pannal, Dionysosszal stb. J�stehets�g�k is volt �s k�pess�g�k, hogy m�sokat lelkesed�sbe, �rj�ng�sbe hozzanak; az igy �nkiv�letbe hozottakat nimfoleptoi-nak nevezt�k. A N. ugyan haland�k, de nagyon sok�ig �lnek �s sohasem v�n�lnek meg: �ppen ugy, mint a forr�sok, amelyek b�r kiapadhatnak, de az elagg�s jeleit sohasem mutatj�k f�l. Kecsk�ket, b�r�nyokat, tejet, olajat �s bort �ldoztak nekik, de m�r egy-egy �rny�kos fa �ltet�se, v. a forr�s megkoszor�z�sa is a kultuszhoz tartozott. �ldozati aj�nd�knak gyakran olyan t�rgyakat v�lasztottak, melyek a vizzel �sszef�ggenek: p. b�k�kat, iv�szarukat, cs�sz�ket stb. (L. m�g Forr�skultusz.) az elagg�s jeleit sohasem mutatj�k f�l. A m�v�szet a N.-at sz�zeknek �br�zolja, r�gebben fel�lt�zve, k�s�bb f�lig, vagy eg�szen is meztelen�l; kez�kben gyakran vizes kors�t, vagy kagyl�t tartanak, �llnak, vagy t�rdelnek, vizet mer�tenek, pihennek, j�tszanak, t�ncolna, n�ha Pan, a szatirok �s m�s istenek (Apollo, Hermes stb.) t�rsas�g�ban is; nagyon k�zeli �s szoros vonatkoz�sban �lltak a charisokkal (l. o.) �s hor�kkal (l. o.), amelyekt�l a r�gi m�eml�keken gyakran alig lehet �ket megk�l�nb�ztetni. V. �. Curtius, Die Plastik der Hellenen an Quellen u. Brunnen (Berlin 1876).

(Callipsitacus Novae-Hollandiae Gray, v. Korella), a k�sz�k rendj�be, a kakaduf�l�k csal�dj�ba tartoz� mad�rfaj. H�ta olajbarna, feje s tollb�bit�ja s�rg�s, csap�tollai h�tul feh�ren szeg�lyzettek, sz�rk�k, barn�k. Hossza 28 cm., sz�rnyhossza 17, farkhossza 16 cm. Ausztr�li�ban nagy csoportokban �l, faodukban f�szkel. K�nnyen tarthat�, fogs�gban igen bart�s�gos. �llatkertekben k�z�ns�ges.

(n�v.), l. T�nd�rr�zsa.

v. androm�nia (g�r.), k�ros nemi igazgatotts�g a n�n�l, mely n�mely ideg- v. elmebeteg �llapot t�netek�nt l�p f�l. Igy nem ritk�n a hiszteria lefoly�sa alatt, a maniakalis �s �ltal�nos izgatotts�ggal j�r� pszichotikus t�netcsoportokben jelentkezik mint egyik kimagasl� k�rt�net. De itt-ott k�ros nemi �rzetek, erotikus �rz�ki csal�d�sok �s nagyz�si t�veszm�k kapcsolat�ban is �szlelj�k a N.-t. Leggyakrabban azonban s�lyos szellemi degener�l�s �s �t�r�kl�s alapj�n fejl�d�tt elmegy�nges�gben (imbecillitas) l�p f�l, ahol a fon�k it�l�k�pess�g, az ellent�ll�si k�pess�g hi�nyoss�ga, az �rz�ki ingerek korl�tlan uralma �s a t�rsadalmi tekintetek kim�letlen megvet�se a nemi v�gyak legnyersebb �s legfon�kabb kiel�g�t�s�re vezet. A N.-nak ugyanezt a k�p�t �s ugyanazon szervi okokb�l l�tjuk fejl�dni mindazon esetekben, ahol k�ros organikus folyamatok heveny okozz�k a szellemi �let pusztul�s�t, mint amilyenek a terjed� h�d�ses elmezavar �s az aggs�gi elmezavar alapj�n tev� agybeli v�ltoz�sok. Degener�lt egy�nekn�l a pubert�s (fanosod�s) kor�ban t�r ki nagy h�vvel a N. egy�b izgalmi t�netekkel, de nem ritk�n m�g ezen kor el�tt is.

az ugyanily nev� j�r�s sz�khelye Boroszl� porosz ker�letben, a Nagy-Lohe �s vas�t mellett, (1890) 2171 lak. 1828 jun. 14. a huszit�k, 1633 jun. 4. Wallenstein foglalta el.

(Nemrot) l. Hunor �s M�nr�t.

(Nymegen, Nijmegen, Nimegue), v�ros Geldern n�metalf�ldi tartom�nyban, a Waal balpartj�n 7 dombon, vasutak mellett (1892) 34,128 lak., s�r-, szivargy�rt�ssal, f�m- �s agyag�ruiparral; 1554. �p�tett sz�p v�rosh�zzal, a XIII. sz.-b�l val�, de t�bb �zben restaur�lt, szt. Istv�nr�l elnevezett templommal, amelyben Bourbon Katalinnak, Geldern hercegn�j�nek s�reml�ke l�that�; sz�mos tere k�z�l a legkiv�l�bb a sz�pen be�ltetett Kvalkhof, amelynek k�zel�ben van a Belvedere, most k�v�h�z. A r�gi er�d�tm�nyek most s�taterekk� vannak �talak�tva. A v�ros 1248-ig birodalmi v�ros �s a hanz�nak is tagja volt; 1585. a spanyolok foglalt�k el; 1591. azonban �jra Or�niai M�ric birtok�ba ker�lt. 1672. Turenne vez�rlete alatt a franci�k elfoglalt�k; 1678-ban pedig Franciaorsz�g �s N�metelf�ld itt b�k�t k�t�tt, amelynek �rtelm�ben Hollandia ugyan nem vesztett el semmit, de a spanyol N�metalf�ld n�h�ny meger�s�tett helyet Franciaorsz�gnak volt k�nytelen �tengedni. Ugyanazon �v szept. 17. Francia- �s Spanyolorsz�g; 1679 febru�r 5. pedig Franciaorsz�g �s a n�met birodalom is b�k�t k�t�ttek egym�ssal. 1794. Pichegru sz�llotta meg.

v�ros Cse-Kiang khinai tartom�nyban, 19 km.-nyire a tengert�l, a haj�zhat� Jung-kiang mellett, term�keny s�ks�gon, 250,000 lak., magas falakkal, �rut�rakkal, t�bb buddhista kolostorral �s kereszt�ny hitt�r�t�i h�zzal; hatsz�glet�, 50 m. magas, h�temeletes Thien-f�ng-tha nevet visel� toronnyal, amelyet 1100. �p�tettek. Ismeretesek a N.-i fafaragv�nyok, aranym�ves-munk�latok �s selyemhimz�sek. A nagy haj�k nem juthatnak a v�rosba �s a Jung-kiang torkolat�n�l a meger�s�tett Csin-hain�l k�nytelenek kik�tni. Az eur�pai kereskedelemnek 1842. nyitott�k meg; csaknem �sszes fogalma Sang-hai fel� ir�nyul. A kivitel (1892-ben 49 milli� tael) f� cikkei: z�ld tea (65%), nyers pamut �s selyem darab�ru; a bevitel� (1892-ben 6.6 milli�) pamutfonalak �s kelm�k meg cukor.

s�rga �s v�r�s f�b�l k�sz�lt, �tt�rt faragv�nnyal, elef�ntcsont berakv�nnyal d�sz�tett khinai asztal, sz�k, s t�bb eff�le, melyet Ningp�ban (l. o.) k�sz�tenek, v. legal�bb onn�t k�ldenek sz�t. Az eur�pai piacokon gyakori a N. hamis�tv�nya.

az asszir Ninua, Nin�, bibliai alakja, a g�r�g�kn�l �s r�maiakn�l Ninos, Ninus, az assziriai birodalomnak �jabban f�lfedezett f�v�rosa, melyet a persa-g�r�g monda szerint Ninus (l. o.) alap�tott. A v�ros egykori falai k�z�l a Ny-i m�g eg�szen �p, s szorosan a Tigris balpartja mellett Moszulig h�z�dik 2 ¹/₂ angol m�rf�ld hosszus�gban; az �-i falban m�g megvan az a nagy torony, melyet Szanherib �p�tett. A romokat a Chozer folyja kereszt�l; az eg�sz vid�k apr�bb-nagyobb dombokkal van tele, melyek k�zt a k�t nagyobbnak neve Kujundsik (a hasonl� nev� falut�l) �s Neb Ynus (a J�n�s pr�f�t�nak szentelt mecsett�l). Az East India Comp. bagdadi �gyn�ke, Rich, m�r 1820. itt kereste a r�gi N. romjait, melyeket Botta sikertelen kutat�sai ut�n Layard (1845 s k�v.), Rassam (1854, 1876 s. k�v.), Smith (1873 s k�v.) �s Budge (1888 s k�v.) v�gre f�ld is fedeztek. Nevezetes a ki�sott kir�lyi palot�k eg�sz sora, k�l�n�sen a Szanherib�, aki, ugy l�tszik, legt�bbet tett N. sz�p�t�s�re; megtal�lt�k Szardanapal palot�j�t is, cser�pt�bla-k�nyvt�r�val egy�tt. A v�ros feld�l�s�nak ideje (608? 606?) m�g nincs kider�tve; Xenophon m�r romokban tal�lta �s Mespil�nak nevezte. K�s�bb a Caludia Ninus r�mai gyarmat �p�lt hely�n. M�zes szerint (I. 10) Nimrod alap�totta, s pusztul�s�t Sofonias (2. fej.) megj�solta; �sai�s (37) s a Kir�lyok k�nyve (II. 19) ugy eml�ti, mint Szanherib sz�khely�t. Ktesias adatai N. terjedelm�r�l (150 stad. hosszu, 90 stad. sz�les, ker�lete 480 stad.) tulzottak.