A Pallas nagy lexikona
(franc., ejtsd: -t�r) a.m. tud�s�t�, jelent�stev�; tov�bb� f�lk�r, a sz�gek m�r�s�re �s �tvitel�re; ez ut�bbi �rtelemben transporteur is a neve.
(Ribeauvill�), az ugyanily nev� j�r�s sz�khelye Fels�-Elz�sz n�met birodalmi ker�letben, vas�t mellett, (1890) 5920 lak., pamutsz�v�ssel, b�rcserz�ssel; 1888. �jra f�lfedezett �sv�nyvizforr�ssal: r�gies k�lsej� h�zakkal; k�z�pkori er�d�tm�nyeinek maradv�nyaival. 2 km.-nyire a Mi Asszonyunkr�l elnevezett b�csuj�r�hellyel.
K�v�ry (Erd�ly r�gis�gei, 1852, 177. old.) eml�t egy ilyen nev� n�pmondai alakot, amelyet Ipolyi (Magy. myth. 93.) a r�la sz�l� rege alapj�n l�gi t�nd�rnek tart. A n�v ismeretlen eredet� s a monda, mint a benne m�g el�fordul� Firene (R. testv�re) n�vb�l sejteni lehet, alighanem ol�h forr�sb�l ker�lt. - R. �jta, l. Hunnok �rka.
a g�r�g rapsz�dok �ltal el�adott �nek, h�sdal, k�l�n�sen valamely eposznak az a r�sze vagy t�red�ke (�neke), melyet az �nekmond� egy alkalommal elmond hallgat�s�g�nak; ezt jelenti a sz� eredetileg is, a. m. kiszak�tott darab. Bizonyos elm�letek szerint a nagy naiv eposzok ily R.-kb�l keletkeztek. Az �jabb po�tik�kban R.-nak az �daf�le lirai k�ltem�nyek egy faj�t nevezik, melyben az �rz�s heve mintegy sz�tt�ri a form�t s az eg�sz �da olyan, mintha t�bbnem� darabb�l volna �ssze�ll�tva; ily p. irodalmunkban Pet�finek Egy gondolat b�nt engemet c. k�ltem�nye. A R. sokkal hevesebb, elragadtatottabb k�ltem�ny, mint az �da. - R. a mai zeneirodalomban olyan zenei m�forma, mely szigorubb szab�lyokhoz mag�t nem k�ti, hanem a szesz�lyesked�snek nyit t�rt s a zenei motivumok, f�leg n�pdalok v. operai dallamok szabad feldolgoz�s�ra fekteti a s�lyt. A magyar n�pdalok feldolgoz�s�ban legink�bb Liszt Ferenc szerzett neki nagy elterjed�st. - Rapszodikus a.m. t�red�kekb�l �sszer�tt, �sszef�gg�stelen.
a r�gi g�r�g�kn�l epikai k�ltem�nyek, k�l�n�sen Homeros k�ltem�nyeinek szaval�i. T�rsulataik (rapsz�dok iskol�i �rizt�k meg a homerosi k�ltem�nyeket. E n�vvel jel�lik ma azokat a modern k�lt�ket is, akik maguk adj�k el� k�ltelm�nyeiket.
l. Ragadoz� madarak.
(lat.) a. m. gyorsan, futt�ban.
(lat.) a. m. rabl�s; elragadtat�s, lelkes�l�s; �rj�ng�si roham.
Adans. (n�v.), l. Raponca.
(lat.) ritka mad�r, feh�r holl�. Id�zet Horatius szatir�ib�l (II., 2, 26.) - Raritas, ritkas�g.