OKTV feladatok

1996/1997. BIOLÓGIA I. Forduló I-II. Kategória

FELADATOK

Többszörös hibakutatás

1.

1. A pillangósvirágúak szimbiózisban élnek gyökérgumó baktériumokkal.
2. A pillangósvirágúak megkötik a levegő nitrogénjét.
3. A pillangósvirágúak mind lágyszárúak.
4. A pillangósvirágúaknak kicsi a gazdasági jelentőségük.

2.

1. A barnamoszatok sejtfonalas növények.
2. A barnamoszatokban csak barna színanyag van.
3. A barnamoszatok zöme édesvízben él.
4. A barnamoszatok mérete nem haladja meg a centiméteres nagyságrendet.

3.

1. A fejlábúak tengerben és édesvízben is élnek.
2. A fejlábúak lassú mozgásúak.
3. A fejlábúak növényevők.
4. A fejlábúaknak soha sincs vázuk.

4.

1. A szivacsok álszövetes állatok.
2. A szivacsokban nincsenek különböző működésű sejtek.
3. A szivacsok többsége telepeket alkot.
4. A szivacsok ragadozó állatok.

5.

1. Az eukarióták ősibbek, mint a prokarióták.
2. A prokariótákból fejlődtek ki az első többsejtű eukarióták.
3. A mai élőlények többsége prokarióta.
4. A többsejtű állatok eukarióták.

6.

1. A kékmoszatok eukarióták.
2. A kékmoszatok nem képesek fotoszintetizálni.
3. A kékmoszatok mind többsejtűek.
4. A kékmoszatok más élőlények táplálékául nem szolgálnak.

7.

1. A kétivarú virágban porzó és termő is van.
2. Az egyivarú virágban mindig csak porzó van.
3. Az egylaki növényen porzós és termős virágok egyaránt vannak.
4. A kétlaki növény virágai hímnősek.

8.

1. A zöldmoszatok színanyagai megegyeznek a legfejlettebb növények színanyagaival.
2. A zöldmoszatok az ostorosmoszatok rokonai.
3. A zöldmoszatok között elágazó sejtfonalas testű faj is van.
4. A zöldmoszatok között teleptestű faj nem jött létre.

9.

1. Az evolúció valaminek a kibontakozását vagy fejlődését fejezi ki.
2. A természettudományokban ez a kifejezés az anyagi világ fokozatos és szüntelen fejlődését jelenti.
3. Az evolúció az élőlényekre is jellemző.
4. A biológiai evolúciót csak kémiai evolúció előzte meg.

10.

1. A gyűrűsférgek szelvényezettek.
2. A gyűrűsférgek a legfejlettebb férgek.
3. A gyűrűsférgek közül sok a talajban él.
4. Gyűrűsférgek csak a szárazföldön élnek.

Struktúra-funkció

11. fajlagos szerkezetű molekula
12. többnyire azonos monomerekből felépülő makromolekula
13. a glükolízis végterméke
14. oxálecetsavval reagálva citromsavat hoz létre
15. csak aerob feltételek mellett alakul ki
16. részt vesz a foszfatidok képzésében
17. anaerob feltételek mellett tejsavvá alakulhat
18. monomerjének biológiai oxidációja során nem csak szén-dioxid és víz keletkezik
19. vízben nem, apoláris oldószerekben oldódó vegyület
20. apoláris oldószerekben nem oldódó szerves sav

21. a felszínén képződő makromolekulák belső plamaállományába kerülnek
22. a sejten belüli anyagszállításban, osztályozásban központi szerepe van
23. emésztőenzimjei minden makromolekula hidrolízisére képesek
24. külső felszínén erősen festődő testecskék lehetnek
25. membránja a sejt anyagfelvételét és leadását szabályozó fehérjét tartalmaz
26. egyesül az endocitózissal képződött hólyagocskával
27. a felszínéről lefűződő hólyagok a Golgi-készülékbe jutnak
28. itt nyerik el végleges szerkezetüket az összetett fehérjék
29. a sejtbál leadásra kerülő váladékot tartalmaz
30. határoló membránja egyesülhet a sejthártyával

31. pórusok törik át, melyeken keresztül makromolekulák juthatnak át
32. az egész sejtet behálózó kiterjedt membránrendszer
33. elhatárolja a sejtet a környezetétől
34. a sejt energiaközpontjai
35. a sejt belsejét kitöltő kocsonyás alapállomány
36. folytonos összeköttetésben áll a sejtmaghártyával
37. itt találhatók a sejtalkotók 38. szerepe van a sejtek felismerésében
39. a sejtmaghártyával összefüggő membránrendszer
40. a kromatinállományt határolja

41. a benne működő enzimek csak a keményítőt bontják maltózzá
42. a vakbél folytatása
43. váladéka savas kémhatású
44. a leszálló vastagbél folytatása
45. emésztőnedvet termel, amelyben nincs emésztőenzim
46. a vékonybél első szakasza
47. a végbélig tart
48. perisztaltikus mozgásai a gyomor t felé irányulnak
49. rajta van a féregnyúlvány
50. falában mindenféle tápanyag bontásához szükséges enzim termelődik
51. a szervezetszintű anyagcsere központja
52. benne megy végbe a makromolekulák alkotórészeinek felszívódása
53. a vastagbél utolsó szakasza
54. az utóbél utolsó szakasza
55. a falában termelődött emésztőnedv csak a fehérjéket bontja
56. az utóbél első szakasza
57. nyálkahártyája redőzött, felületét bélbolyhok nagyobbítják
58. váladéka stabilizálja a zsírok emulzióját
59. ide vezet az epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csöve
60. a benne működő emésztőnedvek optimális pH-ja lúgos kémhatású

Relációanalízis

61. A madarak légzőfelületét léghólyagocskák alkotják, mert a léghólyagocskák tárolják a madarakban a levegőt.
62. A legtöbb növény nappal fotoszintetizál, éjjel pedig lélegzik, mert a fotoszintézis éjjel szünetel.
63. A fatermetű növények törzse nem vastagodik, mert a fatermetű növények törzsében csak fatest van.
64. A szívizomban tartós összehúzódás nem alakulhat ki, - mert a szívizom hálózatos szerkezetű.
65. A vénákban a kapillárisokhoz viszonyítva felgyorsul a vér áramlása, mert a vénák összesített keresztmetszete kisebb, mint a kapillárisok összesített keresztmetszete.
66. DNS-molekula nélkül nincs fehérjeszintézis, mert a DNS felületén szintetizálódnak az aminosavak.
67. A mitázis az állatokban az ivarsejtek kialakulásakor megy végbe, mert a mitózis redukciós sejtosztódás.
68. A gombák heterotróf élőlények, mert a gombáknak nincsenek zöld színtestjeik.
69. A prokariótákban nincs DNS, mert a prokariátóknak nincs sejtmaganyaguk.
70. A fehérjemolekulák apoláros részei a membránok felszínén találhatók, mert a membrán felszínén vannak a lipidek hidrofób láncai.
71. A cellulóz el nem ágazó láncmolekula, mert a cellulóz nem tartalmaz amilopektint.
72. Magas hőmérsékleten a fehérjék kicsapódnak, mert a hő reverzibilis koagulációt eredményez.
73. A szteroidok lipidek, mert a szteroidok vízben jól oldódnak.
74. A DNS-molekulában az adenin és a timin mennyisége azonos, mert az adenin és a timin egymással szemben állá bázis. 75 .A növényevő állatok a növényi szénhidrátokból fedezik energiaszükségletük nagy részét, mert a növényevő állatok a szerves anyagok közül csak a szénhidrátokat képes elraktározni.
76. A gerincoszlop a váz központja, mert a gerincoszlop csigolyákból áll.
77. A rekeszizom simaizomszövetből áll, mert a rekeszizom légzőizom.
78. A növények a vizet a gázcserenyílásokon át távolítják el testükből, mert a párologtatás csak biológiai tényezőktől függ.
79. Az állatok csak helyzetváltoztató mozgásra képesek, mert az állatokat csak aktív mozgás jellemzi.
80. A változó testhőmérsékletű állatokban semmiféle hőszabályozás nincs, mert a változó testhőmérsékletű állatokban nincsenek hőtermelő és hőleadó folyamatok.

Ötféle asszociáció

A/ a foszfatid
B/ a keményítő
C/ a DNS
D/ az RNS
E/ a fehérje

81. poláris és apoláris oldószerben egyaránt jól oldódó vegyület
82. térszerkezetére jellemző a kettős spirál
83. amilózból és amilopektinből áll
84. a sejt biokémiai folyamatait katalizáló anyag
85. egyik fajtája az aminósavakat szállítja a fehérjeszintézis helyére
86. a növényi sejtek raktározott tápanyaga
87. a víz felszínén egyrétegű hártyát képez
88. hidrolízise egyféle monomert eredményez
89. nitrogén- és kéntartalmú vegyület
90. vízben rosszul oldódó, egyféle monomerből álló vegyület

Néqyféle asszociáció

A/ a fotoszintézis fényigényes szakasza
B/ a terminális oxidáció
C/ mindkettő
D/ egyik sem

91. ATP termelő folyamat
92. ATP hidrolízisével jár
93. elektronszállító rendszerek szerepelnek benne
94. aerob folyamat
95. folyamata során redukált koenzim keletkezik
96. folyamata során oxidált koenzim keletkezik 97. folyamata során bomlik a víz
98. a folyamatban fontos szerepük van a citokrómoknak
99. növényi sejtekre jellemző
100. csak az állati sejtekre jellemző

Problémafeladatok

A fehérjeszintézis menete /101-113. feladat/

Az ábrán polipeptid szintézisének egy részletét ábrázoltuk egyszerűsített formában. A részleten három különböző aminósav összekapcsolódását látjuk, ezeket körökkel szimbolizáltuk. A folyamatban részt vevő nukleinsavak nukleinbázisait négyzetek jelzik, a megadott bázisokat pedig kezdőbetűik jelölik. A nyilak a folyamat irányát mutatják. Az ábrán a riboszómát nem tüntettük fel. A táblázatban megadott kódszótár segítségével oldható meg a feladat.

Ábrafelismerés

101. az a DNS-szál, amelyikről a a fehérjeszíntézis folyik
102. a néma DNS-szál
103. mRNS-molekula részlete
104. tRNS-molekula
105. működő DNS-kódok
106. néma DNS-kódok
107. kodonok /mRNS bázishármasok/
108. antikodon /tRNS felismerő bázishármas/

Egyszerű választás.

109. Melyik a néma DNS-szál első kádjának bázissorrendje az ábrán?

A/ CAC
B/ GAC
C/ CTA
D/ CAT
E/ ACT

Többszörös választás

110. Melyik aminósav épülhet be a hisztidin után a fehérjeszintézis során?

1. Tyr
2. Asn
3. Asp
4. Ser

111. Melyik lehet a harmadiknak beépülő aminósav?

1. Gly
2. Ala
3. Glu
4. Asp

Egyszerű választás

112. Mi a tRNS helyes bázissorrendje?

A/ CAU
B/ CUG
C/ CGU
D/ CCA
E/ CUA

113. Melyik lehet az ábrán szereplő mRNS-részlet teljes bázissor- rendje?

A/ GAUAAUGAU
B/ CAUAAUCCC
C/ GAUAUCCUA
D/ CAUAAUGUA
E/ CAUAAUGAU

Növényi plazmolízis /114-118. feladat/

Vöröshagymából 10 levélnyúzatot készítünk. A nyúzatokat különböző koncentráciájú nádcukoroldatba tesszük. Mikroszkóp alatt meg- vizsgáljuk a nyúzatokat, és az ábrán láthatókat tapasztaljuk.

Egyszerű választás

114. Mit jelent a plazmolízis szó?

A/ turgorállapotú sejtek kialakulását
B/ a sejtplazma elválását a sejtfaltál
C/ féligáteresztő hártyán történő anyagvándorlást
D/ a plazma feloldódását
E/ vízfelvételt

115. Milyen körülmények között plazmolizálnak a sejtek ?

A/ ha a sejteket körülvevő oldat koncentrációja kisebb, mint a sejtplazma koncentrációja
B/ ha a sejteket körülvevő oldat koncentrációja nagyobb, mint a sejtplazma koncentrációja
C/ ha a sejtplazma vizet vesz fel
D/ ha a sejtek elpusztulnak
E/ ha nagy a sejtek turgornyomása

Többszörös választás

116. Melyik igaz a fenti grafikonra?

1. van olyan oldatkoncentrációs érték, amelyben a sejtek nem plazmolizálnak
2. bizonyos oldatkoncentrációs érték felett minden sejt plazmolizál
3. bizonyos oldatkoncentrációs érték felett nem emelkedik a plazmolizáló sejtek száma
4. az oldat koncentrációja nem befolyásolja a plazmolizáló sejtek számát

Egyszerű választás

117. Melyik az az oldat, amelynek koncentrációja megegyezik a sejtek koncentrációjával?

A/ amelyben minden sejt teljesen plazmolizál
B/ amelyben a sejteknek csak kis hányada plazmolizál
C/ amelyben a sejtek turgorállapotba kerülnek
D/ amelyben a sejtek vizet vesznek fel
E/ amelyben a sejtek plazmája csak a sarkokban kezd elválni a sejtfaltál

A vöröshagymanyúzattal végzett vizsgálatot más-más növényi résszel is elvégezzük. A különböző növényi részek plazmolízisét ábrázolva a grafikon görbéi más-más oldatkoncentrációs értéknél kezdtek emelkedni. Többszörös választás

118. Mi az oka az előbbi tapasztalatnak?

1. csak némely növényi rész képes vizet felvenni tömény oldatbál
2. a különböző növényi részek sejtplazmái más-más oldatkoncentrációs értéknél vesznek fel ugyanannyi vizet, mint amennyit leadnak
3. a különböző növényi részek sejtplazmáinak azonos a koncentrációja
4. A különböző növényi részek sejtplazmáinak más-más az ozmotikus koncentrációja

Sejtlégzés és fotoszintézis /119-127. feladat/

A sejtlégzés és a fotoszintézis intenzitása egyaránt függ a hőmérséklettől. 40 °C hőmérsékletig a növényi sejtlégzés egyre növekedik, a fotoszintézis intenzitása viszont csak eleinte fokozódik. Kísérleti mérések alapján állították össze az ábrán látható grafikont. A négy görbe közül az egyik egy moha sejtlégzés-intenzitásának változását, egy másik görbe a moha fotoszintézis intenzitásának változását mutatja be a hőmérséklet függvényében. A légzésintenzitást a felszabadított, szén-dioxid mennyiségével mérték, a fotoszintézis intenzitását pedig a megkötött szén-dioxid mennyiségével.

A grafikon egy harmadik görbéje mutatja azt a megkötött szén-dioxid mennyiséget, amely a fotoszintézis során a légköri levegőből származik. A grafikonon van egy olyan görbe is, amely egyik folyamat változását sem rögzíti, értelmetlen.

Egyszerű választás

119. Melyik görbe ábrázolja a sejtlégzés intenzitásának változását?

A/ az 1.
B/ a 2.
C/ a 3.
D/ a 4.

120. Melyik görbe ábrázolja a fotoszintézis intenzitásának változását?

A/ az 1.
B/ a 2.
C/ a 3.
D/ a 4.

121. Melyik görbe ábrázolja a fotoszintézis során a légköri levegőből megkötött szén-dioxid mennyiségét?

A/ az 1.
B/ a 2.
C/ a 3.
D/ a 4.

A grafikon alapján milyen kapcsolat van a következő változók között?

Korrelációs vizsgálat

122. a/ a hőmérséklet emelkedése 10° C és 20° C között b/ a sejtlégzés intenzitása
123. a/ a hőmérséklet emelkedése 10° C és 20° C között b/ a fotoszintézis intenzitása
124. a/ a hőmérséklet emelkedése 10° C és 20° C között b/ a légkörből a fotoszintézisben megkötött szén-dioxid mennyisége
125. a/ a hőmérséklet emelkedése 20° C és 30° C között b/ a sejtlégzés intenzitása
126. a/ a hőmérséklet emelkedése 20° C és 30° C között b/ a fotoszintézis intenzitása
127. a/ a hőmérséklet emelkedése 20° C és 30° C között b/ a légkörből a fotoszintézishez megkötött szén-dioxid mennyisége

Állatélettani vizsgálat /128-138. feladat/

Az ábrán egy élettani vizsgálat összeállított kísérleti berendezését látjuk, amelyet állandó laboratóriumi körülmények között tartunk. A szaggatott vonallal jelölt rácsra kerül a kísérleti állat.

Többszörös választás

128. Melyik vizsgálat végezhető el a berendezéssel?

1. meghatározható az állat. által leadott vagy felvett hőmennyiség
2. közvetve meghatározható az anyagcsere mértéke
3. vegyszer felhasználásával meghatározható a leadott szén- dioxid mennyisége
4. mérhető az állat által felvett oxigén mennyisége

A berendezést össze kell állítanunk. Először egy széles szájú porüveg aljára Petri-csészét helyezünk el. Az egyik nyitott Petri-csészébe egy-két kanálka szilárd nátrium-hidroxidot, a másik, ugyan- csak nyitott Petri-csésze aljára hasonló mennyiségű izzított kálcium-kloridot teszünk.

Eqyszerű választás

129. Miért van szükség a kálcium-kloridra?

A/ ebből pótlódik a verejtékezéssel elveszített kloridionok mennyisége
B/ oxigénmegkötő tulajdonsága miatt
C/ széndioxid-megkötő tulajdonsága miatt
D/ nitrogénmegkötő tulajdonsága miatt
E/ vízmegkötő tulajdonsága miatt

130. Mire való a nátrium-hidroxid a rendszerben?

A/ megköti a levegő oxigénjét nátrium-peroxid keletkezése közben
B/ megköti a levegő víztartalmát nátronlúg keletkezése közben
C/ megköti a szén-dioxidot nátrium-karbonát keletkezése közben
D/ megköti a levegő nitrogénjét nátrium-nitrát keletkezése közben
E/ közömbösíti és fertőtleníti a kísérleti berendezés levegőjét

A kísérleti edénybe a Petri-csészék fölé, egy műanyag rácsra kerül a kísérleti állat. Az edényt ezután kétfuratú dugóval lezárjuk. A dugó egyik furatába hőmérőt, a másik furatába hajlított üvegcsövet illesztünk. Erre az üvegcsőre szorosan illeszkedő gumicső csatlakozással vékony, beosztásokkal térfogat-meghatározásra alkalmas üveg- csövet kapcsolunk, amelyet folyadékcseppel zárunk le.

Többszörös választás

131. Mit használhatunk fel a térfogatváltozás mérésére a berendezés összeállításakor?

1. osztott pipettát
2. letört csaprészű, kis átmérőjű bürettadarabot
3. kalibrált térfogatú, beosztásokkal ellátott üvegcsövet
4. hasas pipettát

132. Mi a folyadékcsepp szerepe az üvegcsőben ?

1. elzárja a külső levegőtől a kísérleti edény terét
2. biztosítja a kísérleti edény változó belső nyomását
3. jelzi a kísérleti edényben levő levegő térfogatának változását
4. biztosítja a kísérleti edény állandó térfogatát

Egyszerű választás

133. Melyik folyadék a legalkalmasabb az üvegcső lezárására?

A/ a víz
B/ cc. kénsav
C/ ammonium-hidroxid
D/ vizes nátrium-klorid-oldat
E/ növényi olaj

A lezárt, a kísérleti állatot tartalmazó porüveget ezután vízfürdőbe helyezzük. A vízfürdő hőmérsékletének ellenőrzésére az üveg- kádba is hőmérő merül.

Többszörös választás

134. Miért szükséges a kísérleti készüléket vízfürdőbe meríteni?

1. azért, hogy megakadályozzuk a kísérleti edény hőleadását
2. azért, hogy megakadályozzuk a kísérleti edény hőingadozását
3. azért, hogy megakadályozzuk a kísérleti edény hőfelvételét
4. azért, hogy biztosítsuk a megközelítően állandó hőmérsékletet

Egyszerű választás

135. Miért alkalmas a vízfürdő folyadékanyagául éppen a víz?

A/ mert nagy a hőkapacitása
B/ mert magas a forráspontja
C/ mert kicsi a hőkapacitása
D/ mert folyékony és egyenletesen kitölti a kísérleti edény körül a teret
E/ mert nagy a forráshője

136. Milyen hőmérsékletű legyen a vízfürdő?

A/ magasabb, mint az állat testhőmérséklete, az elkerülhetetlen hőveszteség miatt
B/ mindegy, hogy hány fokos, a vízfürdő, csak a kísérlet folyamán végig állandó maradjon a hőmérséklet
C/ alacsonyabb hőmérsékletű legyen a vízfürdő, mint az állat testhőmérséklete, mert a szűk térben felmelegedéssel kell számolnunk
D/ a vízfürdő hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy az megfeleljen a kísérleti állat optimális életfeltételeinek
E/ szobahőmérsékletű legyen a vízfürdő

137. Mit tapasztalunk a kísérlet folyamán?

A/ a folyadékcsepp az üvegcsőben jobbra elmozdul, mert megnőtt a kísérleti edényben a levegő nyomása
B/ a folyadékcsepp az üvegcsőben balra elmozdul, mert a belső légtér nyomása lecsökkent, a külsőé viszont növekedett
C/ a folyadékcsepp az üvegcsőben jobbra elmozdul, mert a belső légtér nyomása lecsökkent, a külsőé pedig nem változott
D/ a folyadékcsepp az üvegcsőben balra elmozdul, mert a belső légtér nyomása lecsökkent, a külsőé pedig nem változott
E/ a folyadékcsepp az üvegcsőben balra elmozdul, mert a belső légtér nyomása megnőtt, a külsőé pedig lecsökkent

Többszörös választás

138. Hogyan lehet a kísérleti berendezés érzékenységét fokozni, és ezúttal pontosabbá tenni a mérési eredményt?

1. a vízfürdő hőmérsékletének növelésével
2. a külső edény térfogatának csökkentésével
3. hosszabb üvegcsövet kell használni
4. vékonyabb üvegcsövet kell használni

Az emberi vörösvérsejtszám /139-142. feladat/

Az ember érrendszerében keringő vörösvérsejtek száma a környezeti feltételek hatására változhat. Többszörös választás

139. Mely tényezők növelhetik az ember érrendszerében keringő vörös - vérsejtek számát?

1. a légköri nyomás állandó alacsony szintje
2. a munkavégzés
3. huzamos magashegységi tartózkodás
4. teljes oxigénhiány Egyszerű választás

140. Mennyi az átlagos vörösvérsejtszám 1 mm³ vérben 4000 m magasban való tartózkodás esetén?

A/ kb. 2 millió
B/ kb. 3 millió
C/ kb. 5 millió
D/ kb. 8 millió

Többszörös választás.

141. Mi jellemző a levegőre 4000 m magasban?

1. nagyobb a sűrűsége, mint a tenger szintjén
2. több benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén
3. kevesebb benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén
4. kisebb a sűrűsége, mint a tenger szintjén

142. Miért több a vörösvérsejtszám tartós magashegységi tartózkodás után, mint a tenger szintjén?

1. mert a magashegységen nagyobb a levegő nyomása, mint a tenger szintjén
2. mert a magashegységen egységnyi térfogatban kevesebb az oxigénmolekula, mint a tenger szintjén
3. mert a magashegységen egységnyi térfogatban több az oxigén- molekula, mint a tenger szintjén
4. mert a magashegységen kisebb a levegő nyomása, mint a tenger szintjén

Rendszerezési feladatok

Ötféle asszociació

A/ harasztok
B/ nyitvatermők
C/ egyszíkűek
D/ kétszíkűek

143. közönséges boróka
144. karfiol
145. orvosi salamonpecsét
146. rozs
147. kapcsos korpafű
148. repce
149. zsombéksás
150. kék búzavirág