Albert gazda

Tényleg teljesen európai hely a szentendrei skanzen, pontosan úgy, ahogy a kolléga tavaly leírta. Ráadásul megtudtam szombaton, nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők számára is kedvezőek a feltételek a szüreti sokadalomban, nincs helypénz, nem kell karton borokat letenni a…

Az első ötösben nem volt tokaji, a másodikban kettő lesz, a végére ötig jutunk el. Nem véletlenül, továbbra is ott Hegyalján mennek a dolgok a legfrappánsabban – mondjuk ami engem illet, a déli végeken folyó munkát is becsülöm, díjazom –, jönnek elő az új nevek,…

Már többször majdnem eljutottam a Kézműves Borok Házának a bemutatójára, de mindig közbejött valami. Hétfő este sem hiányzott sok a vis maiorhoz, ám az utolsó pillanatban rendeződtek a dolgok, előbb a 86-os buszon, majd a Budafoki úti Gold biliárdszalon különtermében találtam…

A Berecz Stephanie és Zsolt-féle Tokaj Kikelet régi kedvencem, a borász munkássságát már disznókős korában nagyra becsültem, a családi pince bevezetését is nagy lelkesedéssel figyeltem. Ehhez képest magam sem tudom, miért esett róla kevés szó blogom szűk másfél évében.…

A budai várbeli fesztiválon mindig úgy érzem, az, amit annyira szeretünk, már nem is szubkultúra, hanem a mainstream része. Az ott kirajzolódó kép persze csalóka, hiszen elég jól tudjuk, miből mennyi fogy – az olcsó rosszból sokkal több, mint a drága jóból, valahol ez is…