Épület – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 januárjából)

Dologi jog A polgári jog sorozat része
Dolgok
ingók ingatlan alkotórész gyümölcs tartozék vagyon épület dologösszesség
Tulajdonjog
köztulajdon rendelkezési jog szomszédjogok túlépítés elidegenítési és terhelési tilalom kisajátítás elbirtoklás dologegyesülés találás átruházás gazdátlan javak elsajátítása ingatlan-nyilvántartás beépítés ráépítés tulajdonjog megszűnése
Közös tulajdon
közös háztartásokban élők tulajdonközössége közös udvar erdőbirtokossági társulás hegyközség társasház
Tulajdonjog védelme
jogos önhatalom tulajdoni per A tulajdonjog háborítlanságát védő per igényper ingatlan-nyilvántartási igény állami tulajdon védelme
Korlátolt dologi jogok
zálogjog földhasználat haszonélvezet használat telki szolgalom közérdekű használati jog örökhaszonbérlet felülépítményi jog
Birtok
birtokvédelem birtoklás jogalap nélkül felelős őrzés
m v sz

Az épület egy emberi kéz alkotta építészeti mű. Egy vagy több körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egységet képez.

Csak a szilárd építőanyagokból készült építményeket nevezzük épületnek. Így például egy sátor nem épület.

Az épületek két csoportba sorolhatóak látogathatóság szerint:

• Középületek például a templomok, színházak, tőzsdék, kórházak, városházák, országházak. Ezek szabadon látogathatók.
• Magánépületek. Ezek valamilyen személy vagy jogi személy tulajdonát képezik, így látogathatóságuk korlátozott.

Egy másik lehetséges felosztás az

• egyházi és
• világi.

Rendeltetésük szerint az épületek még lehetnek

• gazdasági,
• ideiglenes,
• fő- és melléképületek.

Elkészültük után pedig lehetnek

• funkcionálisak,
• a céloknak, az elképzelésnek megfelelőek,
• organikusak (a környezethez és a benne élőkhöz vagy tartózkodókhoz szervesen illeszkedők)
• esztétikailag hibásak.

• Intelligens épület

• Épület. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X