1147 – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 | Ez a szócikk az 1147. évről szól. Az 1147-es számról szóló cikket lásd itt: 1147 (szám). |
| 1147 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1147 |
| Ab urbe condita | 1900 |
| Bahái naptár | -697 – -696 |
| Berber naptár | 2097 |
| Bizánci naptár | 6655 – 6656 |
| Buddhista naptár | 1691 |
| Burmai naptár | 509 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1139 – 1140 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1202 – 1203 |
| Shaka Samvat | 1069 – 1070 |
| Holocén naptár | 11147 |
| Iráni naptár | 525 – 526 |
| Japán naptár | 1807 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3843–3844 |
| Kopt naptár | 863 – 864 |
| Koreai naptár | 3480 |
| Muszlim naptár | 541 – 542 |
| Szeleukida naptár | 1458–1459 |
| Örmény naptár | 596 ԹՎ ՇՂԶ |
| Thai szoláris naptár | 1690 |
| Zsidó naptár | 4907 – 4908 |
Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század
Évtizedek: 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek
Évek: 1142 – 1143 – 1144 – 1145 – 1146 – 1147 – 1148 – 1149 – 1150 – 1151 – 1152
- március 30. – Henriket, III. Konrád német király fiát társuralkodóvá koronázzák. (1150-ig, haláláig társuralkodó apja mellett.)
- május vége – III. Konrád német király serege elindul a második keresztes hadjáratra.[1]
- június 20. – VII. Lajos francia király serege elindul a második keresztes hadjáratra.[2]
- október 25. – A Konrád vezette keresztes sereg Dorylaeumnál súlyos vereséget szenved az ikoniumi szultán seregétől és Niceáig vonul vissza.[3] Később csatlakozva a franciákhoz Laodicea mellett vereséget szenved a törököktől is.
- az év folyamán –
- I. Alfonz portugál király a keresztesek segítségével elfoglalja Lisszabont a móroktól.[4]
- Moszkva első írásos említése.[5]
- Az Aragóniai Királyság elfoglalta a móroktól Almeríát.
- Abd al-Mumin megtöri az Almorávidák hatalmát Marokkóban, egyúttal megalapítja az Almohádok dinasztiáját.
- A templomosok megszerzik a híres, széthajló végű piros kereszt viselésének jogát.[6]
- ↑ Runciman :466. o.
- ↑ Runciman :467. o.
- ↑ Runciman : 472. o.
- ↑ Ribi András: Keresztesek a tengeren és Silves ostroma 1189-ben. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVIII. évf. 1. sz. (2015) 229. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Mihail Heller: Orosz történelem. Az Orosz Birodalom története Budapest: Osiris–2000. 1996. 45. o. = Europica Varietas, ISBN 963 379 178 2
- ↑ Litván Dániel: Lovagrend a máglyán. BBC History, I. évf. 2. sz. (2011. május) 30. o.
- ↑ Runciman: Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Budapest: Osiris. 2002. ISBN 963 389 347 X
