1908. évi nyári olimpiai játékok – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1908. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a IV. nyári olimpiai játékokat 1908. április 27. és október 31. között rendezték meg a nagy-britanniai Londonban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai játékok rendezésére – a pályázó Róma, Milánó és Berlin közül – eredetileg Rómát jelölte ki, azonban az előkészületek idején kitört a Vezúv, óriási károkat okozott, és amikor a károk helyreállítási költségei miatt az olasz kormány 1907-ben lemondott a rendezésről, London ugrott be Róma helyére.
A versenyeket remek létesítményekben önállóan rendezték, és rajtuk huszonkét ország kétezer-nyolc versenyzője vett részt. Az olimpiai sportágak száma az 1904. évi nyári olimpiai játékokhoz képest tizennyolcról huszonnégyre nőtt, és itt vonultak fel első alkalommal a megnyitón nemzetenként a résztvevők. Az ünnepélyes megnyitót 1908. július 13-án rendezték meg, valójában a fedett pályás teniszversenyekkel már április 27-én megkezdődtek a küzdelmek, a labdarúgótornát pedig csak október második felében bonyolították le. A sorozatos bírói botrányok és viták miatt – elsősorban az amerikaiak és a britek között – utoljára bízták a versenybírói teendőket a rendező nemzetre.
- Ez volt az első újkori olimpia, melyen a részt vevő sportolók száma kétezer fölé emelkedett.
- Hivatalosan ekkor rendeztek először nők számára is versenyeket (teniszben és műkorcsolyában) az olimpiák történetében. Az olimpia első női győztese Gwendoline Eastlake-Smith lett, tenisz egyes versenyszámban.
- Az új versenyszámok a gyeplabda és a labdarúgás voltak.
- A 400 méteres síkfutás döntőjében egy angol és három amerikai versenyzett, az angol akadályozásáért a verseny eredményét megsemmisítették és új döntőt rendeztek. A megismételt döntőn az amerikaiak nem indultak, így az egyedül versenyző angol nyert.
- Rúdugrásban azonos eredmény miatt két aranyérmes versenyző volt.
- Tőrvívásban a franciák, kardvívásban a magyarok rendeztek háziversenyt.
- Weisz Richárd egy órán át tartó kemény küzdelemben győzött birkózásban az orosz Alekszandr Petrov ellen.
- A hat kerékpáros versenyszámból ötöt nyertek a hazaiak és csak egyet a franciák. Az 1000 méteres számban nem hirdettek eredményt, mert a győztes sem érte el a kitűzött szintidőt.
- Három motorcsónakos számot is rendeztek a Temzén. A különleges számok között lovaspóló, rögbi, lacrosse és jeu de paume volt, bemutatót vitorlázásból tartottak. Négy versenyszámot korcsolyából is megrendeztek.
- Oroszország a játékokra annak megkezdése után 12 nappal érkezett, mert ott még nem a Gergely-naptár volt használatban.
- Ekkor volt először 42,195 km a Maratoni táv. Külön érdekesség hogy az olimpiai stadion és a Windsori kastély között pont 42 km volt a távolság. Azonban Alexandra királyné tiltakozott az ellen hogy nem a páholya alatt érnek be a futók, ezért 195 méterrel meg kellett toldani a távot.
Az olimpián az alábbi 22 nemzet vett részt, közülük Finnország és Törökország első alkalommal.
Az olimpia hivatalos programja szerint huszonkét sportág huszonnégy szakágában száztíz versenyszámot rendeztek. Ténylegesen a férfi rúdugrásban két olimpiai bajnokot avattak, illetve a kerékpározás 1000 méteres férfi sprintversenyében nem hirdettek végeredményt.
A hivatalos program szerint a következő sportágakban, illetve szakágakban avattak olimpiai bajnokot:
| Versenyszámok az 1908. évi nyári olimpiai játékokon | 
| |||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | ||||
| férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | |
| atlétika | 24 | 0 | 2 | 0 | 0 | 26 |
| birkózás | 9 | 0 | 0 | 0 | 0 | 9 |
| evezés | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 4 |
| gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| íjászat | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 3 |
| jeu de paume | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| kerékpározás | 5 | 0 | 2 | 0 | 0 | 7 |
| kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| lacrosse | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| lovaspóló | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| motorcsónakázás | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 3 |
| műkorcsolya | 2 | 1 | 0 | 0 | 1 | 4 |
| műugrás | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
| ökölvívás | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| raket | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
| rögbi | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| sportlövészet | 9 | 0 | 6 | 0 | 0 | 15 |
| tenisz | 2 | 2 | 2 | 0 | 0 | 6 |
| torna | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
| úszás | 5 | 0 | 1 | 0 | 0 | 6 |
| vitorlázás | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| vívás | 2 | 0 | 2 | 0 | 0 | 4 |
| Összesen | 75 | 4 | 30 | 0 | 1 | 110 |
A háromszázhuszonhárom – száztíz arany-, százhét ezüst- és százhat bronz- – érmen tizenkilenc ország versenyzői osztoztak. A versenyekre nevezett országok közül csak Argentína, Svájc és Törökország sportolói nem nyertek érmet.
| Az 1908. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje |
| ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország |  Arany
|
 Ezüst
|
 Bronz
|
Összesen | |
| 1. |  Nagy-Britannia (GBR) |
56 | 51 | 38 | 145 |
| 2. |  Egyesült Államok (USA) |
23 | 12 | 12 | 47 |
| 3. |  Svédország (SWE) |
8 | 6 | 11 | 25 |
| 4. |  Franciaország (FRA) |
5 | 5 | 9 | 19 |
| 5. |  Németország (GER) |
3 | 5 | 6 | 14 |
| 6. |  Magyarország (HUN) |
3 | 4 | 2 | 9 |
| 7. |  Kanada (CAN) |
3 | 3 | 10 | 16 |
| 8. |  Norvégia (NOR) |
2 | 3 | 3 | 8 |
| 9. |  Olaszország (ITA) |
2 | 2 | 0 | 4 |
| 10. |  Belgium (BEL) |
1 | 5 | 2 | 8 |
| Összesen | 110 | 107 | 106 | 323 |
Magyarország az előző olimpiákhoz képest jelentős számú, hatvanhárom sportolóval vett részt. A magyar csapat zászlóvivője Mudin István, az 1906. évi (Pánhelén) olimpián ezüstérmes atléta volt. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1908. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar sportolók öt sportágban, illetve szakágban összesen hetvennégy olimpiai pontot szereztek. Ez negyvenhat ponttal több, mint az előző, 1904. évi nyári olimpiai játékokon elért eredmény. Az egyes sportágak eredményessége a következő:
| Sportág, szakág | Helyezések száma | Olimpiai pont | |||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | ||
| Vívás | 2 | 1 | 0 | 1 | 1 | 1 | 25 |
| Birkózás | 1 | 0 | 0 | 2 | 2 | 0 | 17 |
| Atlétika | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 1 | 13 |
| Úszás | 0 | 2 | 0 | 1 | 0 | 0 | 13 |
| Evezés | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 6 |
| Összesen | 3 | 4 | 2 | 5 | 4 | 2 | 74 |
|---|
A magyar versenyzők három arany, négy ezüst és két bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar versenyző Fuchs Jenő volt.
- Fuchs Jenő, vívás, kard, egyéni
- Weisz Richárd, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
- vívás, kard, csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos)
- Halmay Zoltán, úszás, 100 m gyors
- Somodi István, atlétika, magasugrás
- Zulawszky Béla, vívás, kard, egyéni
- úszás, 4×200m gyorsváltó (Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán)
- Levitzky Károly, evezés 1,5 mérföld[2]
- atlétika, olimpiai váltó (Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön, Rácz Vilmos)
- Bodor Ödön, atlétika, 800 m síkfutás
- Payr Hugó,
- birkózás, kötöttfogás, félnehézsúly
- birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
- Szántay Jenő, vívás, kard, egyéni
- Toldi Ödön, úszás, 200 m mell
- Maróthy József, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
- Radvány Ödön, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
- Tóth Péter, vívás, kard, egyéni
- evezés, nyolcas (Éder Róbert, Haraszthy Lajos, Hautzinger Sándor, Kirchknopf Ferenc, Klekner Sándor, Szebeny Antal, Várady Jenő, Vaskó Kálmán, Wampetich Imre)
- Luntzer György, atlétika, diszkoszvetés
- Werkner Lajos, vívás, kard, egyéni
- ↑ Ausztrália és Új-Zéland Ausztrálázsia néven közös csapattal indult az olimpián.
- ↑ Rowing at the 1908 London Summer Games: Men's Single Sculls (angol nyelven). sport-reference.com. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- London 1908 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1908 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- London, 1908 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
Olimpiaportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
