Beauvais – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Beauvais város Franciaország északi részén, Hauts-de-France régióban (korábban Pikárdia régióban), Oise megye székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. Lakosainak száma 55 906 fő (2022. január 1.).^[1] Beauvais Troissereux, Allonne, Fouquenies, Goincourt, Le Mont-Saint-Adrien, Saint-Martin-le-Nœud, Therdonne, Tillé és Aux Marais községekkel határos.

A mai város helyén időszámításunk kezdetén a Bellovaque gall törzs székhelye, majd a rómaiak megerődített települése volt. A középkor kezdetén népesült be újra a vidék, a XI. században lett püspöki székhely. Beauvais püspöke, Pierre Cauchon, az angolok szolgálatába állt, ő ítélte máglyahalálra Jeanne d’Arc-ot. A városnak van egy saját Jeanne nevű hősnője is. 1472-ben a burgundiai herceg csapatai ostromolták Beauvaist, hatalmas túlerővel. Már a védőfalra is feljutott egyikük egy zászlóval, amikor Jeanne Lainé, egy helyi iparos lánya nekirontott szekercéjével, kiragadta kezéből a zászlót, s magával rántotta a városfalról a mélybe. A szekercés Jeanne hőstette fellelkesítette a védőket s végül az ostromlók kénytelenek voltak elvonulni. Minden év június végén, rendezvényeken emlékeznek meg a hős leányról.

Beauvaisban a XVII. századtól királyi szövöde működött, értékes faliszőnyegek, kárpitok készültek XIV. Lajos francia király számára. A műhely a második világháborúban bombatámadás áldozata lett. Ugyancsak híresek voltak korábban a színes üvegablakok beauvais-i mesterei is. A várost a világháború alatt több nagy bombázás érte, ezek azonban megkímélték a város legimpozánsabb jelképét, a katedrálist.

A városban nemzetközi repülőtér üzemel.

• Cathédrale St-Pierre – a IX. század óta fennálló kis templom mellett, melynek ma már csak romjai láthatóak, 1238-ban kezdték építését a katedrálisnak, de sohasem fejezték be. Belmagassága 48 méter, a tető felső szintje csak alig valamivel alacsonyabb, mint a párizsi Notre Dame tornya. 1284-ben azonban az addig elkészült szentély egy része beomlott, mert a támfalak nem bírták el a súlyt. Újjáépítették ugyan, de ettől kezdve hol háború, hol pénzhiány akadályozta a folytatást. X. Leó pápa azért engedélyezte az úgynevezett bűnbocsátó cédulák árusítását, hogy az építkezéshez szükséges pénzt biztosítsa. Végül 1550-ben sikerült befejezni a szentélyt és a kereszthajó építését. Az épület egy része azonban ismét beomlott, mert a támaszok nem bírták el a huszártorony súlyát. Emiatt felhagytak az építkezéssel, de a katedrális még ebben a csonka formában is impozáns műemlék. A kereszthajó déli kapuja, a Portail de St-Pierre fölött hatalmas rózsaablak van. A templom méretei meghökkentők. Belmagassága sem mindennapi, a kereszthajó pedig 59 méter. Hatalmas ablakok világítják be a templomot, több közülük a XVI. századból maradt fenn, például a déli kereszthajó említett rózsája, Nicolas Leprince, a színes üvegablakok helyi mestere 1551-ben készült munkája. Az északi kereszthajó ablakrózsája kortárs művész, Max Ingrand műve 1954-ből. Az északi kereszthajó tövében álló asztrológiai óra a múlt században készült a híres strasbourgi óra mintájára. A katedrális melletti kolostorból fennmaradt részek egybeépültek a templommal, ezek a XV. századból származnak.
• Église St-Etienne – a város másik jelentős temploma, jelenlegi, sokkal szerényebb formáját a XVI. században kapta. Csodálatos reneszánsz ablakait ugyancsak Leprince készítette.
• Musée Départament de l’Oise – az egykori püspöki palotában kialakított járási múzeum, gazdag anyagot gyűjtött össze középkori emlékekből és a híres beauvais-i gobelinekből. Ugyancsak érdekes a környék egykori kerámiakészítőinek munkáiból álló bemutató.

• 

  Utcarészlet

• 

  Múzeum

• 

  Középkori utca

• 

  A legöregebb ház

• 

  A katedrális

• 

  A városháza

• Philippe de Villiers de L’Isle-Adam francia nemes, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 44. nagymestere (1464-1534)

• A város hivatalos honlapja