hu.wikipedia.org

Borås község – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Borås község (svédül: Borås kommun), svédországi közigazgatási egység Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban. (Korábban Älvsborg[3] megye székhelye volt.) A község székhelye Borås település, ami egyben a Sjuhäradsbygden (hét járás vidéke) központja, és a svéd textilipar központja. A község 2003-tól a Borås város nevet használja amikor ez jogilag lehetséges. A község délen Tranemo, Svenljunga és Mark, nyugaton Bollebygd, északon Vårgårda és Herrljunga míg keleten Ulricehamn községekkel határos. Nyugat-keleti irányban a 27-es és 40-es országút valamint a Kust till kust (parttól partig), Göteborg-Kalmar/Karlskrona vasútvonal halad keresztül a községen. Észak-déli irányban itt halad át az Älvsborgsbanan (Älvsborg-vonal) vasútvonal amelyet a boråsi központi pályaudvartól délre már a Viskadalsbanan (Viskanvölgye-vonal) nevet viseli. A parttól-partig vonalon a közlekedést az SJ (korábban Statens Järnvägar) távolsági valamint a ’’Västtågen’’ (Nyugati vonatok) helyi érdekeltségű járatai bonyolítják le, amely Sandaredben is megáll. A Västtågen közlekedik az Älbsborgs-/Viskadalsbanan vonalon is amelyik Borås központján kívül a következő helyeken áll meg, Borgstena, Fristad, Knalleland och Viskafors.

A község területe megfelel a korábbi, Borgstena, Bredared, Brämhult, Dannike, Fristad, Gingri, Kinnarumma, Ljushult, Rångedala, Sandhult, Seglora, Toarp, Torpa, Tämta, Tärby, Vänga és Äspered sockenek[4] területének. Ezekből alakultak az 1862-es községreformáláskor az azonos nevű vidéki települések. Ebben a térségben volt 1621 óta Borås város, ami 1863-ban városközséggé alakult. Torpa település 1920-ban beolvadt Borås városába.

Az 1952-es községi reform különböző összevonásokat eredményezett mint pl. Lysjö megalakulása. Néhány rész Länghem községhez csatolódik, amelyet azonban 1967 ben megszüntetnek.

1961-ben alakulnak meg Viskafors és Dalsjöfors községek. Borås község az 1971-es községi reform kapcsán alakul meg Borås város és Brämhult község egyesítéséből amikor a Lysjö község megszűnik. 1974-ben Dalsjöfors, Fristad, Sandhult, Viskafors és Bollebygd beleolvadt Borås községbe. Bollebygd 1995-ben kiválik és ismét külön községgé alakul. Borås község, megalakulásától fogva a Borås kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

Borås egyike annak a 13 községnek amelyik városnak nevezi magát. A határozat 2003 január 1-étől lépett életbe. Bizonyos helyzetekben és szigorúan hivatalos szempontból a neve most is község.

Piros mezőben két ezüstszínű gyapjúnyíró/birkanyíró olló. A címerben szereplő ollók az 1622-es várossá nyilvánítási oklevélből származnak. 1939-ben, V. Gusztáv svéd király, jóváhagyta a címert.

A hosszadalmas községi reform ellenére és hogy több egyesülő résznek saját címere volt, 1974-ben sikerült a címert a Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál bejegyeztetni.

Borås község népessége (1970-2015)
Év
1970 107 562
1975 105 177
1980 102 129
1985 99 963
1990 101 766
1995 96 139
2000 96 883
2005 99 325
2010 103 294
2015 108 083
Forrás:Statistiska Centralbyrån

Borås község a Sjuhäradsbygden (hét járás) vidék része, amelyet a textilipar és az utazó árusok (házalók) jellemezték. Borås határos Vårgårda, Herrljunga, Ulricehamn, Tranemo, Svenljunga, Mark és Bollebygd községekkel, valamennyi Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban.

A Viskan folyó, északkelet-délnyugat irányban szeli át a községet.

2016-tól a község a következő körzetekre oszlik:

Körzetek Borås községben
  • Borgstena
  • Borås Caroli
  • Borås Gustav Adolfs
  • Bredared
  • Brämhult
  • Dannike
  • Fristad-Gingri
  • Kinnarumma
  • Ljushult
  • Rångedala
  • Sandhult
  • Seglora
  • Toarp
  • Tämta
  • Tärby
  • Vänga
  • Äspered
  • Borås
  • Aplared
  • Borgstena
  • Bredared
  • Dalsjöfors
  • Dannike
  • Fristad
  • Frufällan
  • Gånghester
  • Kinnarumma
  • Målsryd
  • Rydboholm
  • Rångedala
  • Sandared
  • Sandhult
  • Sjömarken
  • Sparsör
  • Viskafors
  • Äspered

A 40-es főút Jönköping és Göteborg között Borås-on megy keresztül. Ugyancsak itt megy át a 27-es út Göteborg és Karlskrona között. A 41-es út Varberg felé Borås déli részén, míg a 42-es út Vårgårda és Trollhättan/Vänersborg felé Borås északi részén keresztül vezet. A vasúti közlekedés a Kust till kust banan (Parttól partig), Viskadalsbanan (Viskanvölgye) és Älvsborgbanan vonalakból áll.

Viaredben van Borås repülőtere amit 1997-ben avattak fel.

  • Brämhult templom
  • Hedared fatemplom
  • Knalleland (vásárlóközpont)
  • Krökling rét (természetvédelmi terület)
  • Viared tó
  • Borås állatkert
  • Kypesjö (fürdőhely)

Az önkormányzatnak 73 képviselője van. A 2022–2026 időszakban:

  • 22 szociáldemokrata
  • 14 mérsékelt
  • 14 svéddemokrata
  • 7 kereszténydemokrata
  • 6 kommunista
  • 4 liberális
  • 4 középpárt
  • 2 környezetvédő
Elnökség 2022–2026
Elnök

S

Per-Olof Höög
Első alelnök

C

Mattias Danielsson
Második alelnök

KD

Hans Gustafsson

Borås 4 testvérvárosa a következő:

Szorosabb közreműködés van a következőkkel:

  1. GeoPostcodes
  2. Folkmängd och befolkningsförändringar - Kvartal 4, 2024. Svéd Statisztikai Hivatal, 2025. február 21.
  3. 1998 január 1.-től a Västra Götaland megye része
  4. Socken = Polgári és egyházi területi közigazgatási egység
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Borås kommun című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.