Borås község – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borås község (svédül: Borås kommun), svédországi közigazgatási egység Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban. (Korábban Älvsborg[3] megye székhelye volt.) A község székhelye Borås település, ami egyben a Sjuhäradsbygden (hét járás vidéke) központja, és a svéd textilipar központja. A község 2003-tól a Borås város nevet használja amikor ez jogilag lehetséges. A község délen Tranemo, Svenljunga és Mark, nyugaton Bollebygd, északon Vårgårda és Herrljunga míg keleten Ulricehamn községekkel határos. Nyugat-keleti irányban a 27-es és 40-es országút valamint a Kust till kust (parttól partig), Göteborg-Kalmar/Karlskrona vasútvonal halad keresztül a községen. Észak-déli irányban itt halad át az Älvsborgsbanan (Älvsborg-vonal) vasútvonal amelyet a boråsi központi pályaudvartól délre már a Viskadalsbanan (Viskanvölgye-vonal) nevet viseli. A parttól-partig vonalon a közlekedést az SJ (korábban Statens Järnvägar) távolsági valamint a ’’Västtågen’’ (Nyugati vonatok) helyi érdekeltségű járatai bonyolítják le, amely Sandaredben is megáll. A Västtågen közlekedik az Älbsborgs-/Viskadalsbanan vonalon is amelyik Borås központján kívül a következő helyeken áll meg, Borgstena, Fristad, Knalleland och Viskafors.
A község területe megfelel a korábbi, Borgstena, Bredared, Brämhult, Dannike, Fristad, Gingri, Kinnarumma, Ljushult, Rångedala, Sandhult, Seglora, Toarp, Torpa, Tämta, Tärby, Vänga és Äspered sockenek[4] területének. Ezekből alakultak az 1862-es községreformáláskor az azonos nevű vidéki települések. Ebben a térségben volt 1621 óta Borås város, ami 1863-ban városközséggé alakult. Torpa település 1920-ban beolvadt Borås városába.
Az 1952-es községi reform különböző összevonásokat eredményezett mint pl. Lysjö megalakulása. Néhány rész Länghem községhez csatolódik, amelyet azonban 1967 ben megszüntetnek.
1961-ben alakulnak meg Viskafors és Dalsjöfors községek. Borås község az 1971-es községi reform kapcsán alakul meg Borås város és Brämhult község egyesítéséből amikor a Lysjö község megszűnik. 1974-ben Dalsjöfors, Fristad, Sandhult, Viskafors és Bollebygd beleolvadt Borås községbe. Bollebygd 1995-ben kiválik és ismét külön községgé alakul. Borås község, megalakulásától fogva a Borås kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.
Borås egyike annak a 13 községnek amelyik városnak nevezi magát. A határozat 2003 január 1-étől lépett életbe. Bizonyos helyzetekben és szigorúan hivatalos szempontból a neve most is község.
Piros mezőben két ezüstszínű gyapjúnyíró/birkanyíró olló. A címerben szereplő ollók az 1622-es várossá nyilvánítási oklevélből származnak. 1939-ben, V. Gusztáv svéd király, jóváhagyta a címert.
A hosszadalmas községi reform ellenére és hogy több egyesülő résznek saját címere volt, 1974-ben sikerült a címert a Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál bejegyeztetni.
Borås község népessége (1970-2015) | ||||
---|---|---|---|---|
Év | Fő | |||
1970 | 107 562 | |||
1975 | 105 177 | |||
1980 | 102 129 | |||
1985 | 99 963 | |||
1990 | 101 766 | |||
1995 | 96 139 | |||
2000 | 96 883 | |||
2005 | 99 325 | |||
2010 | 103 294 | |||
2015 | 108 083 | |||
Forrás:Statistiska Centralbyrån |
Borås község a Sjuhäradsbygden (hét járás) vidék része, amelyet a textilipar és az utazó árusok (házalók) jellemezték. Borås határos Vårgårda, Herrljunga, Ulricehamn, Tranemo, Svenljunga, Mark és Bollebygd községekkel, valamennyi Västra Götaland megyében, Västergötland tartományban.
A Viskan folyó, északkelet-délnyugat irányban szeli át a községet.
2016-tól a község a következő körzetekre oszlik:

- Borgstena
- Borås Caroli
- Borås Gustav Adolfs
- Bredared
- Brämhult
- Dannike
- Fristad-Gingri
- Kinnarumma
- Ljushult
- Rångedala
- Sandhult
- Seglora
- Toarp
- Tämta
- Tärby
- Vänga
- Äspered
A 40-es főút Jönköping és Göteborg között Borås-on megy keresztül. Ugyancsak itt megy át a 27-es út Göteborg és Karlskrona között. A 41-es út Varberg felé Borås déli részén, míg a 42-es út Vårgårda és Trollhättan/Vänersborg felé Borås északi részén keresztül vezet. A vasúti közlekedés a Kust till kust banan (Parttól partig), Viskadalsbanan (Viskanvölgye) és Älvsborgbanan vonalakból áll.
Viaredben van Borås repülőtere amit 1997-ben avattak fel.
- Brämhult templom
- Hedared fatemplom
- Knalleland (vásárlóközpont)
- Krökling rét (természetvédelmi terület)
- Viared tó
- Borås állatkert
- Kypesjö (fürdőhely)
Az önkormányzatnak 73 képviselője van. A 2022–2026 időszakban:
- 22 szociáldemokrata
- 14 mérsékelt
- 14 svéddemokrata
- 7 kereszténydemokrata
- 6 kommunista
- 4 liberális
- 4 középpárt
- 2 környezetvédő
Elnökség 2022–2026 | ||
---|---|---|
Elnök | S |
Per-Olof Höög |
Első alelnök | C |
Mattias Danielsson |
Második alelnök | KD |
Hans Gustafsson |
- S – Szociáldemokrata párt
- C – Közép párt
- KD – Kereszténydemokraták
Borås 4 testvérvárosa a következő:
Szorosabb közreműködés van a következőkkel:
- ↑ GeoPostcodes
- ↑ Folkmängd och befolkningsförändringar - Kvartal 4, 2024. Svéd Statisztikai Hivatal, 2025. február 21.
- ↑ 1998 január 1.-től a Västra Götaland megye része
- ↑ Socken = Polgári és egyházi területi közigazgatási egység
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Borås kommun című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap