Csernyivci – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(Csernovic szócikkből átirányítva)

Csernyivci (tört. Csernovic, ukránul: Чернівці, lengyelül: Czerniowce, németül: Czernowitz vagy Tschernowitz, románul: Cernăuți, oroszul: Черновцы, Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.^[2]

A városnév jelentése tulajdonképpen a „Чернь (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. Чернь erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.^[3]

Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.

A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusa, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökken, mivel háborús ütközőponttá válik, az átvonuló seregek rendre kirabolják. Így megsínyli a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezd ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé válik. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyet az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.

1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.

1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.

A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.

A város korábbi kerületeinek lakosságának etnikai-nyelvi összetétele (anyanyelv a 2001. évi népszámlálás szerint).^[5]

• Művészeti múzeum - Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868–1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze az Otto Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.
• Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye 1864–1882 között épült Josef Hlávka tervei alapján. 2011 óta a világörökség része.^[6]

• Itt született a 20. század egyik legnagyobb német nyelven író költője, Paul Celan (1920–1970)
• Itt született Jelisztratov Szergej magyar gyerekszínész, színész, lemezlovas, snowboard- és wakeboardversenyző és -oktató (1958–)
• Itt született Mila Kunis hollywoodi színésznő (1983–)

• Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Keleten. Csernovic, Bukovina, Lemberg. Magvető Kiadó, 2009.
• Noémi Kiss: Schäbiges Schmuckkästchen, Reisen in den Osten Europas, Europa Verlag, Berlin, 2015. Übersetz von Eva Zador.
• www.kissnoemi.hu
• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
• [1]
• [2]