Eggert Ólafsson – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izlandi személynév. A második tagja apai vagy anyai név, és nem családnév. Az izlandi nyelvben hivatalos megszólításként a keresztnév használatos, és ennek alapján rendezik a neveket ábécérendbe.

Eggert Ólafsson
Született	1726. december 1. Svefneyjar, Breiðafjörður
Elhunyt	1768. május 30. (41 évesen) Breiðafjörður
Állampolgársága	izlandi
Foglalkozása	költő, néprajztudós, természettudós
A Wikimédia Commons tartalmaz Eggert Ólafsson témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Eggert Ólafsson (Svefneyjar, Breiðafjörður, 1726. december 1. – Breiðafjörður, 1768. május 30.) izlandi költő, néprajz- és természettudós. Anyanyelve mellett dánul és latinul is írt.

Művelt, módos nagygazdacsaládból származik, a koppenhágai egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. 1767-ben kinevezték kerületi bírónak, de állomáshelyére tartva a tengerbe fulladt.

Az korszerű európai irányzatokhoz felzárkózó újkori izlandi kultúra egyik első és egyben legkiemelkedőbb alakja. Haladó szellemű hazafi, felvilágosult rousseauista. Költeményeit népies stílus, archaizálás jellemzi. Összegyűjtött verseit a Kavaeði („Versek”) című kötetben adták ki 1832-ben, majd 1953-ban. Legjelentősebb dán nyelvű műve, a Reise igiennem Island („Utazás Izlandon”, 1772) az első nagy izlandi geofizikai, természetrajzi és néprajzi leírás. Korai angol, német és francia fordításaiban vált híressé.

Emlékére 1998-ban Ingjaldshóllban Páll Guðmundsson képzőművész egy emlékművet készített.^[1]

• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 966. o.