hu.wikipedia.org

Erzsébet Tudományegyetem – Wikipédia

️Mon Oct 06 2014

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Erzsébet Tudományegyetem ( Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem )
Alapítva	1912
Névadó	Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Bezárva	1948 (átnevezve)
Hely	Magyar Királyság, Pozsony (1912–1921) Pécs (1923–1948)
Típus	egyetem
Elhelyezkedése
Erzsébet Tudományegyetem Pozíció Pozsony térképén
é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 24″48.143908°N 17.106711°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 24″48.143908°N 17.106711°E

Nagy Lajos király kérésére az intézmény működéséhez Boldog V. Orbán pápa adott engedélyt pápai bullájában

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1912-ben alapított egykori egyetem Pozsonyban, majd 1923-tól kezdve Pécsett, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetemnek olyan híres tanárai voltak, mint az orvosi és élettani Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albert, vagy Heim Pál magyar gyermekgyógyász.^[1] Pozsony első egyeteme az I. Mátyás király és Vitéz János esztergomi érsek által 1465-ben alapított Academia Istropolitana volt, amely Mátyás halála után megszűnt.

Az intézményt Pozsonyban 1912-ben állították fel, s még az év végén – I. Ferenc József engedélyével – felvehette a magyarok között népszerű Erzsébet királyné nevét.^[2] Eredetileg négy kart kívántak felállítani: jog- és államtudományi; orvostudományi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtani, természettudományi és mezőgazdasági kart.^[3] Az első három 1914 és 1918 között kezdte meg működését, a negyedik felállítására Pozsony cseh megszállása miatt már nem jutott idő. 1919 szeptemberében az egyetem összes tulajdonát birtokba vették a csehszlovák állami egyetem céljaira.

Az egyetem tanárainak és hallgatóinak egy része Budapestre települt, ahol a kolozsvári egyetem menekültjeivel 1920-ban és 1921-ben újraindították a fakultások működését. A két egyetem sorsát végül az 1921. évi XXV. törvénycikk rendezte oly módon, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. Az 1923/24-es tanévben, Nagy József rektorsága idején véglegesen rendeződött az egyetem elhelyezése. A Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését.^[4] A pécsi egyetemen rangos oktató- és kutatómunka folyt. 1923 és 1950 között az egyetem karaként, de Sopronban működött a magyarországi evangélikus lelkészképzés addigra egyetlen intézménye Evangélikus Hittudományi Kar néven – ma Evangélikus Hittudományi Egyetem néven Budapesten működik.^[5]

A második világháborút követően, 1948-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására az egyetem új neve Pécsi Tudományegyetem lett. 1950-ben az egészségügyi tárcához került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása, hogy 1951-ben megalakuljon a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az átcsoportosítás miatt egyetlen fakultás maradt meg, az Állam- és Jogtudomány Kar. 1975-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. 1982. január 1-jétől Janus Pannonius Tudományegyetem lett az intézmény új neve, amelynek négy karból álló szervezete 1991-ben alakult ki.

Az Erzsébet Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem rektorai (1913–2022)

[szerkesztés]

1913–1914 Kérészy Zoltán^[6]^[7]
1914–1915 Falcsik Dezső
1915–1916 Polner Ödön
1916–1917 Kérészy Zoltán^[7]
1917–1918 Finkey Ferenc
1918–1919 Polner Ödön
1919–1920 Fenyvessy Béla
1920–1921 Lukinich Imre
1921–1922 Heim Pál
1922–1923 Kérészy Zoltán^[7]
1923–1924 Halasy-Nagy József
1924–1925 Mihálffy Ernő^[8]
1925–1926 Bakay Lajos
1926–1927 Gyomlay Gyula
1927–1928 Vasváry Ferenc^[9]
1928–1929 Imre József
1929–1930 Weszely Ödön
1930–1931 Bozóky Géza.^[10]
1931–1932 Entz Béla
1932–1933 Hodinka Antal
1933–1934 Pázmány Zoltán^[11]
1934–1935 Mansfeld Géza
1935–1936 Prinz Gyula
1936–1937 Dambrovszky Imre
1937–1938 Scipiades Elemér^[12]
1938–1939 Birkás Géza
1939–1940 Vinkler János
1940–1941 Tóth Zsigmond^[13]
1941–1942 Vargha Damján György
1942–1943 Schaurek Rafael
1943–1944 Ángyán János
1944–1945 Holub József
1945–1946 Entz Béla
1946–1947 Krisztics Sándor^[14]

1951–1956 Kocsis Mihály
1956–1957 Kauser Lipót^[15]
1957–1964 Bihari Ottó
1964–1968 Csizmadia Andor
1968–1974 Szotáczky Mihály^[16]
1974–1975 Földvári József

Az Orvosi Kar rektori jogú dékánjai (1951–1956) és a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorai (1957–1999)

[szerkesztés]

1951–1954 Méhes Gyula (rektori jogú dékán)
1954–1956 Boros Béla (rektori jogú dékán)
1956–1957 Lissák Kálmán (rektori jogú dékán)
1957–1961 Huth Tivadar^[17]
1961–1964 Cholnoky László
1964–1967 Donhoffer Szilárd
1967–1973 Boros Béla
1973–1979 Tigyi József
1979–1985 Flerkó Béla
1985–1991 Bauer Miklós
1991–1997 Kelényi Gábor^[18]
1997–1999 Bellyei Árpád

A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorai (1975–1999)

[szerkesztés]

1975–1984 Földvári József
1984–1992 Ormos Mária
1992–1994 Hámori József
1994–1997 Barakonyi Károly
1997–1999 Tóth József

A Pécsi Tudományegyetem rektorai (2000–2022)

[szerkesztés]

2000–2003 Tóth József
2003–2007 Lénárd László
2007–2010 Gábriel Róbert
2010–2018 Bódis József
2018– Miseta Attila

Az Erzsébet Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem rektorainak (1913–2018) fényképalbuma

[szerkesztés]

Kérészy Zoltán (1868–1953) jogász, rektor (1913/1914, 1916/1917 és 1922/1923)
Falcsik Dezső (1862–1924) jogász, rektor (1914/1915)
Polner Ödön (1865–1961) jogász, rektor (1915/1916 és 1918/1919)
Finkey Ferenc (1870–1949) jogász, rektor (1917/1918)
Imre József (1884–1945) orvos, rektor (1918/1919)
Fenyvessy Béla (1873–1954) orvos, rektor (1919/1920)
Lukinich Imre (1880–1950) történész, rektor (1920/1921)
Heim Pál (1875–1929) orvos, rektor (1921/1922)
Halasy-Nagy József (1885–1976) filozófus, rektor (1923/1924)
Mihálffy Ernő (1863–1945) jogász, közgazdász, rektor (1924/1925)
Bakay Lajos (1880–1959) orvos, rektor (1925/1926)
Gyomlay Gyula (1861–1942) bölcsész, rektor (1926/1927)
Vasváry Ferenc (1872–1952) statisztikus, rektor (1927/1928)
Weszely Ödön (1867–1935) statisztikus, rektor (1929/1930)
Bozóky Géza (1875-1960) jogász, rektor (1930/1931)
Entz Béla (1877–1959) orvos, rektor (1931/1932, 1945/1946)
Hodinka Antal (1864–1946) történész, rektor (1932/1933)
Pázmány Zoltán (1869–1948) jogász, rektor (1933/1934)
Prinz Gyula (1882–1973) geográfus, rektor (1934/1935)
Mansfeld Géza (1882–1950), orvos, rektor (1934/1935)
Dambrovszky Imre (1869–1945) pap, jogász, rektor (1936/1937)
Scipiades Elemér (1875–1944) orvos, rektor (1937/1938)
Birkás Géza (1879–1951) bölcsész, rektor (1938/1939)
Winkler János (1886–1968) jogász, rektor (1939/1940)
Tóth Zsigmond (1872–1950) orvos, rektor (1940/1941)
Vargha Damján György (1873–1956) irodalomtörténész, rektor (1941/1942)
Schaurek Rafael (1882–1960) jogász, rektor (1942/1943)
Ángyán János (1886–1969) orvos, rektor (1943/1944)
Holub József (1885–1962) jogász, történész, rektor (1944/1945)
Krisztics Sándor (1890–1966) jogász, rektor (1946/1947)
Kocsis Mihály (1899–1970) jogász, az ÁJK rektori jogú dékánja (1951/1956)
Kauser Lipót (1882–1962) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1956/1957)
Bihari Ottó (1921–1983) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1957/1964)
Szotáczky Mihály (1928–1998) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1968/1974)
Földvári József (1926–2006) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1974/1975) és a JPTE első rektora (1975/1984)
Méhes Gyula (1897–1970) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1951/1954)
Lissák Kálmán (1908–1982) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1956/1957)
Cholnoky László (1899–1967) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1961/1964)
Flerkó Béla (1924–2003) orvos, a POTE rektora (1979/1985)
Bauer Miklós (1929–) orvos, a POTE rektora (1985/1991)
Bellyei Árpád (1942–) orvos, a POTE rektora (1997/1999)
Ormos Mária (1930–2019) történész, a JPTE-nek rektora (1984/1992)
Hámori József (1932–2021) orvos, a JPTE-nek rektora (1992/1994)
Barakonyi Károly (1938–) közgazdász, a JPTE-nek rektora (1994/1997)
Tóth József (1942–2013) geográfus, a JPTE-nek rektora (1997/1999), majd a PTE rektora (2000/2003)
Lénárd László (1944-) orvos, a PTE rektora (2003/2007)
Bódis József (1953–) orvos, a PTE rektora (2010/2018)
Miseta Attila (1960–) orvos, a PTE rektora (2018/)

Abay Gyula (1891–1978) – közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja. Egyetemi tanár (1944–1948)
Angyal Pál (1873–1949) büntetőjogász, egyetemi tanár (1900–1903), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Auer György (1888–1958) jogász, c. nyilvános rendes tanár (1938-1948)
Bakay Lajos (1880–1959) – sebészorvos, egyetemi tanár (1914–1926)
Balás Károly (1877–1953) – közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Nyilvános rendes tanár (1914–1918)
Bálint Péter (1911–1998) orvos, magántanár (1936–1950)
Balogh Károly (1879-1945) irodalomtörténész, műfordító, Könyvtár megbízott igazgató (1927-1929)
Barla Szabó József (1883–1960) orvos, (1926–1945)
Beck Soma (1872–1930) – magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Bőrgyógyászati Klinika első igazgatója (1924-1930)
Berde Károly (1891–1971) – bőrgyógyász, egyetemi tanár. Dékán (1939–1940)
Bognár Cecil Pál (1883–1967) – bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár.
Bochkor Mihály (1877–1920) – egyházjogász, jogtörténész, nyilvános rendes tanár, tanszékvezető (1914–1917)
Bölöny József (1903-1990) jogász, történész, magántanár (1938-1948)archontológus, a Szent István Akadémia tagja.
Buzássy Ábel (1864–1929) ciszterci szerzetes, hittan paptanár (1923–1927)
Csapláros István (1910–1994) irodalomtörténész, magántanár (1934–1940) egyetemi tanár
Császár Elemér (1874–1940) – irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár (1918–1923)
Császár Elemér (1891–1955) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1928), igazgató (1938–1945), dékán (1942–1943)
Csekey István (1889–1963) – magyar jogász, egyetemi tanár
Csikós Nagy Béla (1915–2005) – közgazdász, akadémikus, magántanár (1943–1949)
Degré Alajos (1882-1915) büntető jogász, egyetemi tanár. Degré Alajos. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
Degré Alajos (1909–1984) – magyar jogtörténész, levéltáros.
Ereky István (1876–1943) – egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934), egyetemi tanár (1940–1943)
Ernst Jenő (1895–1981) kétszeres Kossuth-díjas magyar biofizikus, biokémikus, sugárbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. (1923–1980)
Falcsik Dezső (1862–1924) – jogász, közigazgatási jog, közjog, egyetemi tanár (1914–1924), dékán (1922–1923)
Faluhelyi Ferenc (1886–1944) – nemzetközi jogász, egyetemi tanár, dékán (1931–1932)
Fejérváry Géza Gyula (1894–1932) – zoológus, paleontológus.
Felvinczi Takács Zoltán (1880–1964) művészettörténész, egyetemi tanár (1925–1939)
Fitz József (1888–1964) könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Egyetemi tanár (1931–1940), könyvtár igazgató (1930-1934)
Flachbarth Ernő (1896–1954) – nemzetközi- és kisebbségi jogász, egyetemi tanár.
Fülep Lajos (1885–1970) magyar művészettörténész, pap, filozófia tanár (1936–1950)
Gebhardt Antal (1887–1972) biológus, egyetemi tanár (1933–1938)
Gálos Rezső (1885–1954) irodalomtörténész, egyetemi tanár (1928–1939)
Gorka Sándor (1878–1944) – biológus, egyetemi tanár, (1920–1943) dékán (1936–1937)
Gragger Róbert (1887–1926) magyar irodalomtörténész, honoris causa egyetemi tanár (1925)
Gróh Gyula (1886–1952) orvos, kémikus, fizikokémikus, helyettes tanár (1920–1923) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
Hacker Ervin (1888-1945) jogász, magántanár (1919-1943)
Haranghy László (1897–1975) orvos, patológus, gerontológus, egyetemi tanár, (1934–1940) az MTA levelező tagja.
Herzog Ferenc (1879–1952) Corvin-koszorús magyar orvos, belgyógyász, fiziológus, egyetemi tanár (1914–1922)
Hodinka Antal (1864–1946) – magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár (1914–1923), az MTA tagja.
Horn Zoltán (1900–1970) orvos, belgyógyász, magántanár (1926–1950)
Irk Albert (1884–1952) – jogász, kriminológus, tanszékvezető (1921–1950), dékán (1924–1925 és 1935–1936)
Jánossy Lajos (1903–1976) evangélikus lelkész, teológus. Teológiai Tanszék tanszékvezető (1934–1950), dékán (1946–1949)
Járdányi Paulovics István (1892–1952) régész, egyetemi tanár (1938–1940)
Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, (1926–1940) 100 éve született Jendrassik Loránd a magyar klinikai kémia megalapítója.^[19]
Kardos Tibor (1908–1973) magántanár (1932–1940) Kossuth-díjas irodalomtörténész, filológus, italianista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Karlinger Tihamér (1909–2000) orvos, sebész (1927–1979), igazgató (1952–1979)
Karner Károly Frigyes (1897–1984) – evangélikus lelkész, műfordító, teológus. Egyetemi tanár. (1929–1932)
Kelemen György (1890–1983) biofizikus, magántanár (1914–1949)
Kellner Béla (1904–1975) kórszöveti szakorvos (1925-1938)
Kerényi Károly (1897–1973) – klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár (1934–1940), a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Kerpel-Fronius Ödön (1906–1984) – Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Egyetemi tanár (1946–1967)
Kislégi Nagy Dénes (1884–1984) – filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró, magántanár (1933–1942).
Klemm Antal (1883–1963) – nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja. Egyetemi tanár (1932–1940), dékán (1937–1938)
Koch Nándor (1885–1961) geográfus, geológus, magántanár (1936–1940)
Koleszár László (1888–1965) sebészorvos, magántanár (1942–1945)
Koltay-Kastner Jenő (1892–1985) – irodalomtörténész, filológus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943). Egyetemi tanár, (1924–1933). Dékán (1932–1933)
Kornis Gyula (1885–1958) – római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár (1914–1920), kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.
Koszó János (1892–1952) – irodalomtörténész, Német Intézet igazgató (1934–1940) Dékán (1939–1940)
Kováts Ferenc (1873–1956) – gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja. Dékán (1918–1919)
Kovács Sándor (1869–1942) evangélikus lelkész, tanszékvezető (1923–1936) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1935-től haláláig.
Környey István (1901–1988) – a 20. századi magyarországi klinikai ideggyógyászat sokoldalú, nemzetközileg elismert alakja volt. Egyetemi tanár, igazgató (1947–1972)
Kukán Ferenc (1898–1971) szemorvos, magántanár (1924–1939)
Kumlik Emil (1868-1944) könyvtáros, újságíró, író, Könyvtár igazgató (1914-1919)
Máté Károly (1896–1987) magyar irodalom- és sajtótörténész, újságíró, magántanár (1923–1940) egyetemi tanár
Merényi Oszkár (1895–1981) irodalomtörténész, tanár, magántanár (1940)
Eszperantó Wikipedia: Jenő Kramár (1898–1971) szemorvos, magántanár (1924–1939)
Laky Dezső (1887–1962) – statisztikus, közgazdász, magántanár, az MTA tagja (1928–1930)
Lambrecht Kálmán (1889–1936) ornitológus, etnográfus, magántanár (1934–1936)
Losonczy István (1908–1980) – jogász, egyetemi tanár
Minich Károly (1869–1938) orvos, törvényszéki orvosszakértő, egyetemi tanár (1921–1924)
Mozsonyi Sándor (1889–1976) gyógyszerész (1912–1919)
Nádrai Andor (1904–1965) gyermekorvos (1932–1933)
Orbán György (1903–1977) röntgenfizikus, magántanár, (1925–1936), igazgató (1937–1938)
Óriás Nándor (1886–1992) – magyar ügyvéd, római jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, (1939–1950) Pécs díszpolgára.
Payr Sándor (1861–1938) – evangélikus pap, egyetemi tanár (1923–1930), egyháztörténész, egyházi író
Pekár Mihály (1871–1942) – orvos, fiziológus, egyetemi tanár (1918–1939)
Perbíró József (1908-1991) jogász, gyakornok (1936-1946), magántanár (1947-1948)
Petényi Géza (1889–1965) Petényi Géza belgyógyász, gyermekgyógyász, magántanár (1923–1937)
Podmaniczky Pál (1885–1949) – evangélikus lelkész, egyetemi tanár (1928–1949)
Prohászka Lajos (1897–1963) – pedagógus, kultúrfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi magántanár (1929–1931)
Reuter Camillo (1874–1954) – orvos, egyetemi tanár (1918–1945)
Rhorer László (1874–1937) – orvos, egyetemi tanár (1923–1937), dékán (1934–1935)
Thienemann Tivadar (1890–1985) – irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Tolnai Vilmos (1870–1937) – nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Igazgató (1925–1937), dékán (1930–1931)
Sebestény Gyula (1887–1954) orvos, magántanár (1914–1948)
Simor Ferenc (1901–1978) meteorológus, klimatológus, magántanár (1923–1948)
Sólyom Jenő (1904–1976) – evangélikus lelkész, egyetemi tanár (1938–1941)
Sós József (1906–1973) Kossuth-díjas magyar orvos, patofiziológus, táplálkozástudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja., egyetemi magántanár (1936–1941)
Strömpl Gábor (1885–1945) geográfus, térképész, barlangkutató, tanársegéd (1918–1920)
Surányi-Unger Tivadar (1898–1973) – jogász, közgazdász, egyetemi tanár, Közgazdaságtani tanszék vezetője (1940–1945), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).
Szabó Pál Zoltán (1901–1965) geográfus, a Mecsek tudományos feltárója, tanársegéd (1923-1932), magántanár (1932–1944)
Személyi Kálmán (1884–1946) – jogász, magántanár (1922-1940)
Szentágothai János (1912–1994) – Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Anatómiai Intézet igazgatója Pécsett (1946–1964)
Szent-Györgyi Albert (1893–1986) – Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, Gyógyszerészeti Intézet munkatársa (1918–1919)
Szőnyi Ottó (1876-1937) római jog tanára (1906-1921) a Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója.
Telegdi-Roth Károly (1886–1955) geológus, paleontológus, magántanár (1926–1968) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tóth Zoltán (1888–1958) történész, hadtörténész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár (1939–1940)
Tuzson Pál (1901–1959) vegyészmérnök, egyetemi magántanár (1928–1950)
Vári Rezső (1867–1940) – klasszikus filológus, bizantinológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Dékán (1920–1921)
Várkonyi Nándor (1896-1975) író, irodalomszervező, szerkesztő, könyvtáros, irodalom- és kultúrtörténész. Könyvtár munkatársa (1924-1945), igazgatója (1946-1951)
Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) – filozófus, pedagógus és pszichológus. Magántanár (1913–1929)
Vas Tibor (1911–1983) – jogász, egyetemi tanár.
Velits Dezső (1860–1921) – orvos, egyetemi tanár (1914–1921)
Veress Ferenc (1877–1962) orvos, bőrgyógyász, orvosi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár. (1918)
Vojtech Tuka (1880–1946) – szlovák jogász és politikus, az első szlovák köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere, a pozsonyi Szlovák Egyetem rektora, a Szlovák–Német Társaság elnöke volt. Tuka Béla az ETE JÁK tanszékvezetője volt. (1914–1921)
Wagner János (1906–1948) magyar zoológus, egyetemi magántanár (1929–1933)
Wiczián Dezső (1901-1961) teológiai egyetemi tanár (1930-1950), dékán (1942-1943)
Winternitz Arnold (1875–1963) orvos, sebész, egyetemi tanár (1920–1938)
Zechmeister László (1899–1972) – vegyész, egyetemi tanár, a Kémiai Intézet igazgatója (1922–1940)
Zimmermann Ágoston (1875–1963) állatorvos, megbízott előadó (1921–1923)
Zsedényi Béla (1894–1955) – jogász, c. nyilvános rendkívüli tanár (1928–1942)
Zolnai Béla (1890–1969) magyar irodalomtörténész, nyelvesztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja, igazgató (1924–1925) ^[20]
Zolnai Gyula (1862–1949) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, igazgató (1918–1930)

Az Erzsébet Tudományegyetem neves tanárainak fényképalbuma

[szerkesztés]

Degré Alajos büntető jogász

Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 42. sz.
Polyák Petra. Tanévnyitók az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) PTE Egyetemi Levéltár. 2014-10-06^[21]
Pécsi Egyetemi Almanach. 1367–1999.^[22]
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem. TGYO Blog.^[23]
Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek. 1914-1963.^[24]
Benke József. Rektoraink arcképfestői.^[25]
Benke József. Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs. Agora. 1998.
Lengvári István. Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. (magyar nyelven). Per Aspera ad Astra. 2014. 1. sz.. (Hozzáférés: 2022. március 8.)

Per Aspera ad Astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei. 2016/1.
Fedeles Tamás, Lengvári István , Schmelczer-Pohánka Éva, Polyák Petra. A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2011.
Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem: 1923-1950. Pécs, 1983.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága: az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940
Ravasz János. A Pécsi Tudományegyetem működése a felszabadulást követő években. Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabbkori történetéből, 1941-1950 : Baranya megye és Pécs város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Pécs, Baranya megyei Tanács Apparátusi KISZ Bizottsága, 1984

↑ Archivált másolat. [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
↑ Archivált másolat. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 23.)
↑ PTE ÁOK. aok.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
↑ PTE ÁOK. Az Anatómiai Intézet története.
↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 budapesti evangélikus teológiai akadémia Archiválva 2007. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben és Sopron reformációja Archiválva 2007. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben címszavak)
↑ Nemzeti Örökség Intézete - Kérészy Zoltán (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Kérészy Zoltán. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ ^a ^b ^c Kérészy Zoltán | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Bozóky Géza (1875-1960) jogász, egyetemi tanár (1914-1945) rektor (1930-1931)
↑ Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
↑ Scipiades Elemér | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Tóth Zsigmond | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Krisztics Sándor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Kauser Lipót | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ Huth Tivadar. www.tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ História - Tudósnaptár - Kel%E9nyi G%E1bor. tudosnaptar.kfki.hu. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
↑ 100 éve született Jendrassik Loránd
↑ Zolnai Béla. Magyar Életrajzi Lexikon
↑ Tanévnyitók az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) | Pécsi Tudományegyetem. leveltar.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
↑ Pécsi Egyetemi Almanach. almanach.pte.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ Rektoraink arcképfestõi csi Tudományegyetem pécsi magyar királyi Er- zsébet tudományegyetem Mattyasovszky-Zsolnay László 6 Állam- - PDF Free Download (angol nyelven). adoc.pub. (Hozzáférés: 2022. január 2.)

Pécs-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap