Gábor Dénes (fizikus) – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gábor Dénes
1971-ben
Született	Günszberg Dénes 1900. június 5. Budapest, Terézváros
Elhunyt	1979. február 9. (78 évesen) London
Állampolgársága	magyar brit (1946–)[1]
Házastársa	Marjorie Louise Butler
Foglalkozása	fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1921) Humboldt Egyetem (–1924) Berlini Műszaki Egyetem (–1927, PhD)
Kitüntetései	Lista Young Medal and Prize (1967)[2] Albert A. Michelson Medal (1968) Rumford-érem (1968)[3] a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1970) IEEE Medal of Honor (1970)[4] fizikai Nobel-díj (1971, 450 000 kr)[5][6] Holweck Prize (1971)[7] National Inventors Hall of Fame (2012)[8]
Sírhelye	Putney Vale Cemetery[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Dénes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gábor Dénes (angol: Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5.^[10] – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar-brit fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Több mint száz szabadalom birtokosa volt.^[11]

1920-tól 1933-ig Németországban, 1934-től 1979-ig élete nagy részét Angliában töltötte.

Zsidó családban született. Édesapja, Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatóként, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél.

A szülei 1899-ben kötöttek házasságot, és három gyermekük született: Dénes (1900), György (1901) és Endre (1903).

Az apja 1902 tavaszán a fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor”-ra változtassák.^[12]

Günszberg Dénes néven 1900-ban, Terézvárosban született.

Szülői házán, a mai Rippl-Rónai utca 25-ön emléktábla látható.^[13]

Szülei három fia közül ő volt a legidősebb.^[14]

A Szemere utcai községi elemi népiskolába járt (1906–1910), a középiskolát a Budapest V. kerületi Markó utcai főreáliskolában (1910–1918) végezte.^[15]

Apja, de még a nagyapja is számos találmányt tudhatott magáénak.^[16] Ő is már 15 évesen saját laboratóriumában röntgensugarakkal, rádióátvitellel, de még radioaktivitással is kísérletezett.^[16]

1918-ban érettségizett, majd be is hívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza.

Ő és testvérei nevelőiknek köszönhetően folyékonyan beszéltek németül, franciául és angolul.^[17] Ehhez kapcsolódott az Itáliában elsajátított olasz nyelvtanulása, amely a negyedik idegen nyelvismerete lett.

Bár őt és két öccsét nagyon érdekelte a fizika addig a pontig, hogy otthonukban is volt egy laboratórium, mégis úgy döntött, hogy az egyetemen mérnök szakot tanul, mivel akkoriban Magyarországon a főiskolai tanári álláson kívül nem volt fizikus munkalehetőség.^[17]

1918 novemberében beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. Itt már az első tanévben mechanikából különdíjjal jutalmazták.^[16]

A Horthy-kor elején, annak antiszemitizmusa hatására a szülei külföldre küldték tanulni.^[16] 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán.^[18] 1924-ben szerzett bachelor fokozatot, majd 1927-ben villamosmérnöki doktori fokozatot szerzett.^[17]

Az 1920-as években a nagyfeszültségű hálózatok üzemében fellépő tranziens jelenségek sok problémát okoztak, de a vizsgálatukhoz sem módszerek, sem eszközök nem álltak rendelkezésre.

1927-ben a disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki.

Berlinben rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és őt magát. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült.

1927–1932 között Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932–1933-ban pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott.

1933-ban, a náci hatalomátvétel után zsidónak minősítették és elvesztette az állását.^[17] Elmenekült Németországból és hazatért Magyarországra.

Rövid ideig, 1933-tól 1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott.

1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston (BTH) Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben (Warwickshire).^[19]

1936-ban nősült.

1946-ban brit állampolgár lett.^[20] Ez évben édesanyja, - aki túlélte a holokausztot, - hozzá költözött.^[19]

1947-ben itt, Angliában találta fel a holográfiát. A holográfia felfedezése a kutatásának diadala volt, de talán akkoriban még nem is sejthette, milyen széles körben elterjed később.^[14]

A holográfia 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedt el.

1948-ban otthagyta a BTH céget, hogy az Imperial College Londonban helyezkedjen el, az új elektronikai laboratóriumukban.^[17] Londonban Kensingtonban, a Queen's Gate 79. szám alatt lakott az 1960-as évek elejéig.^[21]

Az Imperial College-on 1958-ig elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-tól 1967-es nyugdíjazásáig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.^[17]

Az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta.

Az 1960-as évektől a figyelme az emberiség jövője felé fordult.^[22] Ezt tükrözik az ebben az időben keletkezett művei is.^[22] 1963-ban kiadta az Inventing the Future (Találjuk fel a jövőt) című művét,^[23] amelyben a három fő fenyegetést tárgyalta, amely a modern társadalmat fenyegeti: a nukleáris háborút, a túlnépesedést és a „tétlen kényelem korszakát”.^[24]

1962-ben hazalátogatott Magyarországra. 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett,^[22] amivel első lett a Nyugatra emigráltak közül.^[25]

1967-ben nyugdíjba vonult.^[25] 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában.^[26]

„A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.^[14] (A Nobel-díj mellett számos más díjat kapott. A Rumford-érmét például, ami az egyik legrégibb tudományos kitüntetés, három évvel korábban kapta meg.^[25])

1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett, ami után képtelen volt írni vagy olvasni.^[27]

1978 nyarát Olaszországban töltötte, ekkor egészségi állapota megromlott és ágyhoz kötött lett.^[17] 1979 februárjában hunyt el egy idősek otthonában a londoni South Kensingtonban.

London DNy-i részén, a Putney Vale Cemetery (temető) parkjában szórták szét a hamvait.^[17]

Zsidó családból származott, de – talán az erősödő antiszemitizmus hatására, – 1918-ban családjával együtt áttért az evangélikus vallásra.^[14] A vallás kisebb szerepet játszott későbbi életében, és agnosztikusnak tartotta magát.^[28]

Angliában, Rugbyben töltött ideje alatt ismerkedett meg Marjorie Louise Butlerrel, akit 1936 augusztusában feleségül vett. A haláláig harmonikus házasságban éltek,^[29] de gyermekük nem született.^[17]

1942-ben Budapesten halt meg az édesapja.

Kutyáját Zsazsának nevezte el az Amerikában élő névrokonról.^[16]

Könyvtárát a Római Akadémiára hagyta, amit 1993 óta a budapesti Gábor Dénes Egyetem őriz.^[30]

Felesége két évvel ő utána, 1981-ben halt meg.^[31]

• Nevét megörökíti a Gábor-érem (Gabor Medal).
• A “NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért”^[32] 1989-ben hozta létre a Gábor Dénes-díjat, amelyet minden évben azoknak a - határainkon belül és azokon kívül élő - magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez.
• Nevét viseli a Gábor Dénes Egyetem, amelynek Magyarországon és a határon túl (Erdélyben, a Felvidéken) több nagyvárosban van campusa.
• Szegeden található a Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, amely minden évben megrendezi a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Emlékversenyt.

  

• Születésének 100. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki.
• Egykori iskolája és lakóháza falán tábla őrzi emlékét.
• Debrecenben nevét viselte a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1990 és 2014 között.^[33]
• Potsdam városa róla nevezett el utcát.^[34]
• A 72071 Gábor kisbolygó viseli a nevét.
• A Gábor-transzformáció (wd) róla kapta a nevét.^[35]
• Az Imperial College-ban külön termet neveztek el róla, illetve fejszobra mellett Nobel-medálja is ki van állítva.
• 2006-ban az angol tudományos és kulturális örökséget ápoló hatóság, az English Heritage, kék emléktáblát adományozott a londoni Kensington and Chelsea kerületben lévő Queens Gate utcában, a tudós egykori lakóházán.^[36]

• Válogatott tanulmányok; vál. Pócza Jenő, Ferenczi György, Fehér György, ford. Nagy Imre, utószó Szigeti György; Gondolat, Bp., 1976
• Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk; ford. Reich György, Szentgyörgyi Zsuzsa; Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Bp., 2000
• Találjuk fel a jövőt!; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2002
• Az érett társadalom; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2005

• Gábor Dénes-díj
• Gábor Dénes Szakgimnázium

• Dennis Gabor Autobiography (angol nyelven). Nobelprize.org. [2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
• (2000) „Gábor Dénes, a feltaláló” (magyar nyelven). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 105 (3). (Hozzáférés: 2020. június 5.)
• Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005)
• Gábor Dénes életének főbb eseményei (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

• Gábor Dénes emlékezete (MTA KIK)