Gízai piramisok – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Memphisz és a Halottak Városa | |
| Világörökség | |
 | |
| A gízai piramisok | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
Gízai piramisok Pozíció Egyiptom térképén | |
 é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″29.976111°N 31.132778°EKoordináták: é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″29.976111°N 31.132778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gízai piramisok témájú médiaállományokat. |
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ hét csodájának az egyike.
A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették.
Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
_hu.png)
- Gízai nagy piramis (Hufu/Kheopsz-piramis)
- Hafré-piramis
- Menkauré-piramis
- Nagy szfinx
