Galicia – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
![]() | Ez a szócikk egy spanyolországi történelmi tartományról és autonóm közösségről szól. Hasonló címmel lásd még: Galícia. |
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Descripcion_Reyno_de_Galizia_de_Ojea.jpg/222px-Descripcion_Reyno_de_Galizia_de_Ojea.jpg)
Galicia (spanyolul és galiciai nyelven Galicia, régi galiciai [óportugál] nyelven Galiza[2]) Spanyolország egyik történelmi régiója, 1980-tól autonóm közösség. Fővárosa Santiago de Compostela. A helyiek nyelvét galiciai nyelvnek hívják, és az autonóm közösségben a spanyol mellett hivatalos nyelv. Az archaikus vonásokat őrző galiciai nyelv a középkori portugállal rokon: nyelvtana és szókincse portugál, hangtanilag azonban a spanyolhoz áll közelebb.
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f0/Galicia_Topo.svg/180px-Galicia_Topo.svg.png)
Spanyolország északnyugati részén, Portugália határától északra, Asztúriától és Kasztília és Leóntól nyugatra helyezkedik el.
Az autonóm közösség 4 tartománya (provincias):
- A Coruña (Provincia da Coruña)
- Lugo (Provincia de Lugo)
- Ourense (Provincia de Ourense)
- Pontevedra (Provincia de Pontevedra)
Az 53 járás (comarcas) peovinciánként:
Legnépesebb települések:
- Vigo – (293 255).
- A Coruña – (243 320).
- Ourense – (108 137).
- Lugo – (97 635).
- Santiago de Compostela – (93 458).
- Pontevedra – (80 096).
- Ferrol – (76 399).
- Vilagarcía de Arousa – (36 519).
- Narón – (35 664).
- Oleiros – (31 264).
- Redondela – (30 029).
- Carballo – (29 985).
- Ribeira – (27 053).
- Arteixo – (26 739).
- Culleredo – (26 547).
- Marín – (26 190).
- Cangas de Morrazo – (25 202).
- Lalín -(21 321).
Forrás: INE Instituto Nacional de Estadística de España (01-01-2006)
Galicia volt az Ibériai-félszigeten az egyik első, a Római Birodalom bukása után a népvándorlásból felemelkedett királyság. A Galiciai Királyságot a szvébek alapították, majd 585-től a vizigótok uralták a területet.
A vizigót királyság bukása után a mórok szállták meg; tőlük a mór helyőrségek lázadását kihasználva I. (Katolikus) Alfonz asztúriai király foglalta vissza, és ettől fogva az Asztúriai Királyság, majd annak jogutódja, León része lett. Déli területeiből III. (Nagy) Alfonz király 868-ban hozta létre a mai Portugália elődjét, az első portugál grófságot.
1037-ben a tamaróni csata után a Leóni Királyság és vele Galicia gyakorlatilag Kasztília részévé vált; Portugáliát pedig 1139-ben I. (Alapító) Alfonz független királysággá tette.
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/07/20100516_Vacas_Vilarromar%C3%ADs%2C_Oroso-8-1.jpg/220px-20100516_Vacas_Vilarromar%C3%ADs%2C_Oroso-8-1.jpg)
Innen származik a világszerte kedvelt galiciai szőke húsmarha.[3]
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/Fotos_Galicia_II_014.jpg/220px-Fotos_Galicia_II_014.jpg)
Jellegzetességei a főként a 19. században és a 20. század elején épült, leggyakrabban lábakon álló gabonatárolók, az hórreók. Régen szinte minden házhoz tartozott egy, de még így is látható néhány ezer.[4]
- ↑ https://www.ine.es/jaxiT3/Datos.htm?t=2853
- ↑ Az OH. és az MHSz. Galícia-ként említi, a lengyelországi-ukrajnai területtel egyezően, Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkája viszont a spanyolországi területet rövid i-vel különbözteti meg, l. még: a Nyest cikke
- ↑ RAZA RUBIA GALLEGA – Características (spanyol vagy galiciai nyelven). ACRUGA. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ Clodio González Pérez: Los hórreos gallegos (spanyol nyelven) (PDF). UAM