Gera – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gera város Németországban, Türingia szövetségi tartományban. 99 262 lakosa van. (2011-es adat)

Chemnitztől nyugatra fekvő település.

A város területe ősidők óta lakott hely volt, amit a város délkeleti részén 1874-ben talált leletek is bizonyítanak, de leletek kerültek elő itt a középső és az utolsó jégkorszak, valamint a bronzkorszak idejéből is. Majd 800 körül szorbok költöztek a népvándorlások idején kiürült Saale-Erster vidékére, de a szláv telepeseket igen korán kiszorították innen, és 929-ben az előretörő németek végleg elfoglalták a környéket, majd a vidék védelmére 968-ban emelték Osterstein várát.

A várost 995-ben alapították. Valamikor 1237 előtt városi rangot kapott. 1450-ben a szász-testvérháborúban lerombolták. 1564 óta a város politikai központ. 1764-ben a tűzvész következtében a város leégett. 1892-ben elindult a villamos. Gera 1920-tól lett Türingia tartomány része. A város nagy része elpusztult 1945-ben, a második világháború végén az országot ért bombatámadások során. Németország újraegyesítéséig a város Kelet-Németországhoz tartozott.

• Stadtmuseum – Városi múzeum
• Naturkundemuseum – Természettudományi múzeum
• Kunstgalerie (Orangerie) – Művészeti galéria
• Otto-Dix-Haus – Otto Dix háza

• 1795–1824: Dr. J.C.K. Fürbringer
• 1832–1848: Ernst Senf
• 1848–1849: Oscar Henning
• 1849–1865: R. Fürbringer
• 1865–1872: Wilhelm Weber
• 1873–1877: Constantin Sorger
• 1877–1881: Robert Fischer
• 1881–1898: Kurt-Albin Lade
• 1898–1918: Dr. Ludwig Ernst Huhn
• 1918–1925: Dr. Kurt Herrfurth
• 1925–1933: Walter Arnold
• 1933–1936: Walter Kießling
• 1936–1945: Otto Zinn
• 1945: Dr. Rudolf Paul
• 1945–1948: Dr. Friedrich Bloch
• 1948–1956: Curt Böhme
• 1956–1958: Otto Aßmann
• 1958–1962: Wilhelm Weber
• 1962–1988: Horst Pohl
• 1988–1990: Horst Jäger
• 1990–1993: Michael Galley
• 1993–1994: Andreas Mitzenheim
• 1994–2006: Ralf Rauch
• 2006–2012: Dr. Norbert Vornehm
• 2012–2018: Dr. Viola Hahn
• 2018–: Julian Vonarb

Év Lakosság (fő) 1852. december 3. ¹ 13 062 1855. december 3. ¹ 13 102 1861. december 3. ¹ 14 200 1864. december 3. ¹ 15 400 1867. december 3. ¹ 16 400 1871. december 1. ¹ 17 871 1875. december 1. ¹ 20 810 1880. december 1. ¹ 27 118 1885. december 1. ¹ 34 152 1890. december 1. ¹ 39 599 1895. december 2. ¹ 43 544 1900. december 1. ¹ 45 640 1905. december 1. ¹ 47 455 1910. december 1. ¹ 49 276 1916. december 1. ¹ 46 515 1917. december 5. ¹ 44 851

Év Lakosság (fő) 1919. október 8. ¹ 73 700 1925. június 16. ¹ 81 402 1933. június 16. ¹ 83 775 1939. május 17. ¹ 83 436 1945. december 1. ¹ 88 139 1946. október 29. ¹ 89 212 1950. augusztus 31. ¹ 98 576 1955. december 31. 98 014 1960. december 31. 101 373 1964. december 31. ¹ 106 838 1971. január 1. ¹ 111 535 1975. december 31. 115 238 1981. december 31. ¹ 126 792 1985. december 31. 131 843 1988. december 31. 134 834 1989. december 31. 132 257

¹ Népszámlálás

• Német Demokratikus Köztársaság (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0