hu.wikipedia.org

Gerevich Aladár – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gerevich Aladár
Gerevich Aladár 1960-ban (Róma)
Gerevich Aladár 1960-ban (Róma)
Személyes adatok
Születési dátum1910. március 16.[1]
Születési helyJászberény, Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum1991. május 14. (81 évesen)[1]
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság177 cm
Testsúly78 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr, kard
KlubMagyar AC (1937–1944)
Toldi Miklós SE (1945–1946)
Csepeli MTK (1947–1950)
Bp. Vörös Meteor (1950–1960)
Edzőid. Gerevich Aladár (1924–1927)
Italo Santelli (1927–1944)
Csiszár Lajos (1946–1947)
Szűts János (1947–1960)
Edzői adatok
KlubBp. Vörös Meteor (1961–1971)
Bp. Honvéd (1961–1971)
BVSC (1971–1975)
Bp. Vasas (1975–1990)
TanítványokHorváth Zoltán
Gerevich Pál

A Wikimédia Commons tartalmaz Gerevich Aladár témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany1932, Los Angeleskard csapat
bronz1936, Berlinkard egyéni
arany1936, Berlinkard csapat
arany1948, Londonkard egyéni
arany1948, Londonkard csapat
ezüst1952, Helsinkikard egyéni
bronz1952, Helsinkitőr csapat
arany1952, Helsinkikard csapat
arany1956, Melbournekard csapat
arany1960, Rómakard csapat
Világbajnokság
arany1931, Bécskard csapat
arany1933, Budapestkard csapat
arany1934, Varsókard csapat
arany1935, Lausannekard egyéni
bronz1935, Lausannetőr csapat
arany1935, Lausannekard csapat
arany1937, Párizskard csapat
arany1951, Stockholmkard egyéni
arany1951, Stockholmkard csapat
ezüst1953, Brüsszelkard egyéni
bronz1953, Brüsszeltőr csapat
arany1953, Brüsszelkard csapat
bronz1954, Luxembourgtőr csapat
arany1954, Luxembourgkard csapat
arany1955, Rómakard egyéni
arany1955, Rómakard csapat
arany1957, Párizskard csapat
arany1958, Philadelphiakard csapat
ezüst1959, Budapestkard csapat
Főiskolai világbajnokság
bronz1935, Budapesttőr egyéni
ezüst1935, Budapestkard egyéni
arany1935, Budapesttőr csapat
arany1935, Budapestkard csapat
Magyar bajnokság
arany1928kard csapat
ezüst1930kard egyéni
arany1931kard csapat
arany1933kard csapat
ezüst1934kard egyéni
arany1934tőr csapat
arany1934kard csapat
arany1935kard csapat
arany1936kard egyéni
arany1936kard csapat
arany1938tőr egyéni
arany1938kard csapat
arany1939tőr egyéni
arany1940tőr egyéni
arany1940kard csapat
arany1942kard csapat
arany1943tőr csapat
ezüst1946tőr egyéni
arany1946kard egyéni
arany1946párbajtőr csapat
arany1946kard csapat
bronz1947kard egyéni
arany1947tőr csapat
arany1948tőr egyéni
arany1948kard csapat
arany1949tőr egyéni
bronz1949kard egyéni
arany1949tőr csapat
arany1949kard csapat
arany1950tőr csapat
bronz1951tőr egyéni
arany1952kard csapat
bronz1954kard egyéni
arany1954tőr csapat
arany1954kard csapat
bronz1955kard egyéni
arany1956kard egyéni
arany1957kard egyéni
arany1957kard csapat
ezüst1960kard egyéni

Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16.[2] – Budapest, 1991. május 14.) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző.

A későbbi többszörös olimpiai bajnok első vívómestere az édesapja volt. A vívómester 1920-ban telepedett le Miskolcon, négy évvel később a legidősebb fia is megérkezett a borsodi városba. Édesapja 14-15 éves korában kezdett el vele foglalkozni, hetente négyszer-ötször voltak 2-3 órás edzései.[3] A vívómester szigorúan figyelt arra, hogy mit ehet a fia, milyen testerősítő gyakorlatokat végezhet (rövid távú futás, magas- és távolugrás, tenisz) és milyeneket nem (birkózás, szertorna, evezés, súlyemelés). A ragyogó technikával rendelkező kiváló vívó[4] mesterként külön ügyelt arra, hogy a vívóakciók végrehajtása a lehető legmagasabb technikai színvonalon történjen.[5] Csak hosszú hónapokkal később vehetett vívókardot a kezébe.[6] 1926 májusában volt az első versenye, a Miskolci Atléta Kör (MAK) által szervezett kardvívó előverseny, ekkor még kiesett.[7] Októberben már megnyerte a MAK házi versenyét.[8] Két hónappal később kiváló szereplésével már egy országos versenyen keltett feltűnést.[9] Ezek után édesapja megkereste a világhírű Italo Santellit, akit jól ismert, hiszen az első világháború előtt már oktatott az olasz mester budapesti vívótermében. Santelli ingyen vállalta a tehetséges fiatalember képzését.[10] Gerevich mester legidősebb fia 1927-ben felköltözött Budapestre, ahol a nagybátyjánál, a művészettörténész Gerevich Tibornál lakott.[6] 1928 februárjában már a Santelli-iskola vívójaként szerepelt az újsághírekben, ekkor harmadik lett a MAFC által szervezett hendikep[* 1] kardversenyen.[11]

Santelli termében vált az olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is olimpiai aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak.

Gerevich Aladár, „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte.

1988-ban megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát. 1989-ben a MOB tagja lett.

Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.

A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.

„Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha.”

Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.

  • Toldi Miklós-érdemérem arany (1936), ezüst (1938)[13]
  • Jászberény díszpolgára (1948)
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[14]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[15]
  • Mesteredző (1961)
  • Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1988)
  • A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendje (1989)
  • nemzetközi Fair play-díj (életmű) (1990)
  • Magyar Olimpiai Érdemérem (1991)
  • Halhatatlan magyar sportoló (1991)
  • A köztársasági elnök posztumusz aranyérme (1996)
  • A Nemzetközi Vívószövetség hírességek csarnokának tagja (2013)[16]
  • Gerevich Aladár emlékterem a Csanádi Árpád Iskolában (1992)
  • Emléktábla egykori lakóházán, az Attila úton (1995)
  • Gerevich Aladár (majd Gerevich-Kovács-Kárpáti) emlékverseny (1996)
  • Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (1996)
  • Gerevich Aladár-emlékérem (1996)
  • Gerevich Aladár-sportösztöndíj
  • Gerevich Aladár utca Jászberényben
  • Gerevich Aladár nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok (2010)
  • Gerevich Aladár nevét vette fel a Törökbálinti Gerevich Aladár Vívó Egyesület (2017)
  • Gerevich Aladár–Szepesi László: Korszerű kardvívás; Sport, Bp., 1979
  1. ↑ Hendikep, a régebben szervezett vívóversenyek kiértékelésekor az a játékos korábbi eredményeitől függő találatszám, amennyit jóváírtak neki, hogy lehetővé tegyék a versenyt különböző erejű játékosok között.
  1. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Születése bejegyezve a jászberényi polgári anyakönyv 280/1910 száma alatt.
  3. ↑ Nava „1924-ben, '23-ban mentem föl először az apám termébe, kicsit szétnézni. [...] Látta az apám, hogy érdekel a vívás, befogott engem lábmunkára. Úgyhogy a szezon közepén kezdtem, csak lábmunka volt, semmi más. Lépés előre, kitörés, állás, ugrás hátra, és a többi, ezt gyúrta egész nap. Mindig javított közben. '25-ben, tehát tizenöt éves koromban kezdtem, kaptam tulajdonképpen kardot először a kezembe.”
  4. ↑ Nava A bajnok az apjáról.
  5. ↑ RFH Id. Gerevich Aladár: „Mikor először adtam fegyvert a kezébe, tudtam, hogy kivételes tehetsége van és ehhez mérten foglalkoztam is vele. Hogy egy mozdulatot gyorsan hajt végre, az nekem sohasem volt elég, mert a gyorsaság mellett egyenrangúnak tartottam azt is, hogy a mozdulat plasztikailag is kifogástalan legyen. Az a véleményem, hogy egy vívómester fiának nem, elég, ha megvágja — találja — ellenfelét, ebben a vágásban a vívás művészetének is kifejezésre kell jutnia.”
  6. ↑ a b Nava
  7. ↑ A MAK országos kardelőnyversenye. Miskolci Napló, 1926. május 26.
  8. ↑ A MAK házi vívóversenye. Miskolci Napló, 1926. október 5.
  9. ↑ Ifjú Gerevich Aladár sikere az országos vívóversenyen. Magyar Jövő, 1926. december 7.
  10. ↑ „Apám ismerte Santellit, nagyra tartotta, s amikor sikeremet látta, írt neki egy levelet. Santelli vállalt, mint tanítványt. Ingyen. A haláláig nála vívtam.” A Gerevichek. Népsport, 1972. március 16.
  11. ↑ Nemzeti Sport, 1928. február 13.
  12. ↑ Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
  13. ↑ Gerevich Aladár (Névpont)
  14. ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  15. ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
  16. ↑ Vívás: Kovács Pál a hírességek között, Kamuti is új tag. www.nemzetisport.hu (2014. november 22.) (Hozzáférés: 2014. november 22.)