I. Ulászló lengyel fejedelem – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(I. Ulászló Herman szócikkből átirányítva)

I. Ulászló
Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1079 – 1102. június 4.
Elődje	II. Boleszláv
Utódja	Zbigniew
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Piast-dinasztia
Született	1043/1044 Lengyelország
Elhunyt	1102. június 4. Płock
Nyughelye	Mazóviai boldog Szűz Mária Katedrális, Płock
Édesapja	I. Kázmér
Édesanyja	Kijevi Dobroniega Maria
Testvére(i)	Świętosława of Poland II. Boleszláv lengyel király Mieszko Kazimierzowic
Házastársa	Przecława Přemysl Judit (1058–1086) Sváb Judit (1054–1105)
Gyermekei	Przecławától: Zbigniev (1073–1113) Přemysl Judittól: III. Boleszláv (1086–1138) Sváb Judittól: Zsófia Ágnes (1090–1125) Adelheid 1 leány
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ulászló témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

I. Ulászló Herman (lengyelül: Władysław I Herman), (1043 – 1102. június 4.) lengyel fejedelem 1079-1102 között a Piast dinasztiából, I. Kázmér fia, II. Merész Boleszláv testvére. Uralkodása a Piast állam meggyengülésésnek időszakára esett. Megerősödött a széthúzás tendenciája, megszilárdult a többközpontúság Lengyelországban (Ulászló Herman soha sem törekedett arra, hogy királlyá koronázzák). A tényleges hatalmat Sieciech palatinus gyakorolta.

Először Bohémiai Juditot, aztán III. Henrik német-római császár lányát, Sváb Juditot vette feleségül. Első feleségétől született fia lett III. Ferdeszájú Boleszláv fejedelem. Második feleségétől egy lánya született, Gandersheimi Ágnes.

Akkor került hatalomra, amikor testvérét 1079-ben száműzetésbe kényszerítették. 1097 és 1100 között Ulászló fiai, Zbigniew és Ferdeszájú Boleszláv a főurak támogatásával eltávolították Sieciechet és kényszerítették apjukat az állam feldarabolására. Zbigniew kapta Nagy-Lengyelországot, Kujáviát és Sieradz-Łęczyce vidékét, Boleszláv pedig Kis-Lengyelországot és Sziléziát, míg Ulászló megtartotta magának Mazóviát, valamint a főhatalmat az összes fejedelemség felett.

Nincs kétség afelől, hogy Lengyelország kül- és belpolitikai helyzete I. Ulászló Herman uralkodása alatt olyan nehéz volt, hogy csak nagyon energikus és erős jellemű uralkodó volt képes megbirkózni a feladatokkal. Ő minden bizonnyal nem volt ilyen. Az ő tétlen viselkedése, hogy ne mondjuk, apátiája a legsorsdöntőbb pillanatokban magáért beszél. Talán a több évig tartó és fájdalmas láb-betegsége is oka lehetett ennek, mint ahogy a Gallus Anonymus is mondja. De az is lehet, hogy őt is, mint sokakat másokat csak a véletlen segítette trónra, de soha sem törekedett uralkodásra, mivel nem volt ehhez sem tehetsége, sem megfelelő vérmérséklete, merészsége, ami mind szükséges volt a középkori uralkodóknál.

• 1073 előtt ismeretlen lengyel nő, Zbigniew anyja (néhány kutató úgy véli, hogy nem kötöttek házasságot)
• 1080 körül Judit (sz. 1056 körül – †1086. XII. 25.) – II. Vratiszláv (sz. 1032 körül – †1092), olomouci herceg (1055-1056, 1058-1061), Csehország hercege (1061-1085), Csehország királya (1085-1092) leánya
• 1089 körültől Judit (sz. 1047 – †1092/1096) – III. Henrik (sz. 1017 – †1056), német-római császár (1046-1056) lánya, aki korábban Salamon magyar király felesége volt.

Törvénytelen fia:

• Zbigniew (sz. 1070 – †1112 után) – Lengyelország fejedelme 1092

Přemysl Judit fia:

• Ferdeszájú Boleszláv (1086 – 1138) – Lengyelország fejedelme (1102-1139), Pomeránia fejedelme (1122-1138)

Sváb Judit lányai:

• leány (sz. 1088 után) – ismeretlen orosz herceg felesége (1112-1118)
• Ágnes (sz. 1089 után – †1126/1127) – apáca
• leány (sz. 1090) után – ismeretlen lengyel főúr felesége

• Lengyelország. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

• Lengyelország uralkodóinak listája
• Lengyel fejedelmek és királyok családfája