Inke – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Inke község Somogy vármegye Csurgói járásában.

A vármegye nyugati részén fekszik, a már Zala vármegyéhez tartozó Nagykanizsa városától 25 kilométerre délkeletre. Különálló településrésze az egykor önálló – még ma is saját temetővel rendelkező – Kisdencs, a központjától mintegy másfél kilométerre északnyugatra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pat és Varászló, északkelet felől Nemesdéd, kelet felől Vése, dél felől Kaszó, nyugat felől pedig Iharosberény.

Csak közúton, és csak Vése vagy Iharosberény érintésével érhető el, mindkét irányból az ezen a szakaszon csaknem pontosan kelet-nyugati irányban húzódó 61-es főúton. A többi környező községgel csak mezőgazdasági utak kötik össze.

Az írásos dokumentumok először 1279-ben említik. a falu neve a középkori oklevelekben a gyakori birtokosváltás miatt többször is szerepel. Lakossága a 16. században áttért a protestáns hitre, de az ellenreformáció és a betelepítések következtében megnőtt a római katolikus vallásúak száma. A mai község Inkeyantalfával egyesült, ez utóbbi falu a nevét Inkey Antalról kapta, aki 1855-ben telepítette be.

A helybeliek azt remélik, hogy az alvárpusztai feltárások nyomán török kori leletek, a fazekasdencsi feltárások eredményeként pedig egy középkori templom és fazekasműhely múltidéző maradványai is gazdagíthatják majd az inkei látnivalókat. Fazekasdencsen még a II. világháború végét követően is állt egy vízimalom, melynek utolsó molnárja Bereczk Károly volt.

• 1990–1994: Papp Imre (Társadalmi Egyesülések Szövetsége)^[3]
• 1994–1998: Berkes Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Rózsa Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Rózsa Sándor (független)^[6]
• 2006–2010: Rózsa Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Rózsa Sándor (független)^[8]
• 2014–2019: Rózsa Sándor (független)^[9]
• 2019–2024: Rózsa Sándor (független)^[10]
• 2024– : Tóth Ádám (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 10,3%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2% (20,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 77,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, lengyelnek és ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,5% volt római katolikus, 7,4% református, 1% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,1% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).^[12]

A Jézus szíve plébánia korábban a Veszprémi egyházmegye része volt, az egyházmegye 1993-as kettébontása, a Kaposvári egyházmegye megalapítása óta az utóbbi egyházmegye csurgói esperesi kerületéhez tartozik. Az inkei templom építészeti értéke miatt helyi védelem alatt áll.^[13]

• Inkey kúria

• Itt született 1902. augusztus 7-én Kalmár Rozália (Kalmár Rózsi) színésznő, Rátkai Márton színművész felesége.
• Itt született 1942. augusztus 4-én Ferincz István szlavista filológus, c. egyetemi tanár.
• 1920-tól 1945-ig itt élt Padányi Sándor (Zalaszentiván, Zala vármegye, 1884. szeptember 16. – Darvaspuszta, 1945. március 31.) plébános. 1930-ban lett a község első plébánosa, 1945-ben a községet ostromló szovjet csapatok bevonulásukkor a református iskola udvarára hurcolták, megkínozták, megölték, majd holttestét egy trágyadombra dobták. Hetek múlva testvérhúga vitte át a temetőbe. Végül az inkei templomban a Szűz Mária-oltár elé temették. Emlékét a KGB által ártatlanul és kegyetlenül kivégzett 6 falubelijével együtt 2002 óta emléktábla őrzi.
• Itt született 1956. október 28-án Dr. Somogyi Ferenc közgazdász, tanár, tanszékvezető. 1982 óta rendszeresen publikál, a magyar emberitőke-állomány állapota és az ökológiai kihívás témakörökben.

• Inke honlapja