Jan Matejko – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Jan Matejko | |
 | |
| Önarcképe, 1892 | |
| Született | 1838. július 30. Krakkó |
| Meghalt | 1893. november 1. (55 évesen) Krakkó |
| Sírhely | Rakowicki temető |
| Nemzetisége | lengyel |
 | |
| Jan Matejko aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Matejko témájú médiaállományokat. |
Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő. Sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartják. Nagy lelkesedéssel ábrázolta Lengyelország viszontagságos történetének jeleneteit. Rövidlátó volt, mégis fáradhatatlan megfigyelő, éles jellemző, koloritja ragyogó. Nagy festményein az alakok ábrázolása gyakran merev, akadémikus.
Már 14 éves korában a krakkói művészeti iskola tanítványa lett és 1852-ben festette az első képét, I. Ferenc József király bevonulását Krakkóba; ezt követte: Vaszilij Sujszkij cár III. Zsigmond király előtt. 1858-ban ösztöndíjjal Münchenbe ment, ahol egy évet töltött folytonos munka közepette. Itt festette meg a Radziwiłł Barbara megmérgeztetését ábrázoló képet. 1859-ben hazatért, szorgalmasan foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, amelyekről számos történeti és művelődéstörténeti rajz kiadása tanúskodik. 1860-ban rövid ideig Bécsben Christian Ruben tanárnak volt tanítványa. Itt kezdte el János Kázmér a bielany-i kolostor előtt nézi a város égését című képét. Hazatérése után a történeti képek hosszú sorozatát alkotta. Utazásokat tett Német-, Francia-, Olasz-, Orosz- és Törökországban. 1873-ban az újjászervezett krakkói művészeti iskola igazgatója már 1870-ben a becsületrend lovagja és a francia akadémia tagja lett. 1887-ben a Krakkói Egyetem tiszteletbeli doktorává tette meg.
A Rakowicki temetőben helyezték örök nyugalomra.
- Stańczyk (1862, varsói Nemzeti Múzeum)[1]
- Skarga prédikációja III. Zsigmond király előtt (1865)
- Rejtan a szejmen 1773. (1866)
- A lublini unió 1569 (1870, a galíciai tartomány-gyűlés épületében)
- Báthory István Pszkov előtt (1872)[2]
- Kopernikusz csillagász, avagy beszélgetés Istennel (1873, krakkói Jagelló Egyetem, Collegium Novum aulája)
- Rettenetes Iván (1875)
- A várnai csata (1879, Magyar Nemzeti Múzeum)
- Veit Stoss életéből vett több kép
- I. Miksa császár, I. Zsigmond lengyel király és II. Ulászló magyar király találkozása Bécsben 1515. (1880)[3]
- Porosz hódolat (1879-1882, krakkói Posztócsarnok Gyűjteménye)[4]
- Sobieski János Bécs alatt (1883, ajándék XIII. Leó pápa számára, a Vatikánban)
- Az orléans-i szűz (1885)
- Kościuszko Racławicénél (1888, krakkói Posztócsarnok Gyűjteménye)
- A zsidók befogadása Lengyelországban 1096. (1889)
- 1791. május 3-i alkotmány (1891, varsói Királyi palota Gyűjteménye)[5]
- Számos más férfi és női képmás.
- ↑ Stańczyk, a hazáért aggódó reneszánsz kori udvari bolond alakja számos festményén feltűnik, rendszerint önmagáról mintázta.
- ↑ A képen ábrázolt uralkodói alak mintául szolgált az 1933-ban készített, de csak 1957-ben felállított zuglói Báthory-szoborhoz. A festményt 1936-ban Budapesten is bemutatták, amikor a Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek a lengyel művészet remekeiből. L. Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu
- ↑ Ajándék I. Ferenc József király számára.
- ↑ A mű Brandenburgi Albert hűbéresküjét ábrázolja I. Zsigmond előtt. A képen két alakban is megfestette önmagát. Ez az egyik legnagyobb méretű vászna, csaknem 8 m hosszú.
- ↑ A festmény Európa első kartális alkotmányának, a Május 3-i alkotmánynak a megalkotóit ábrázolja, amint ünnepélyes meneteben eskütételre igyekeznek.
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- J. Bogucki, Matejko, Warszawa 1955.
- K. Krawczyk, Matejko i historia, Warszawa 1990.
- J. M. Michałowski, Jan Matejko, Warszawa 1979.
- M. Porębski, Malowane dzieje, Warszawa 1961.
- H. M. Słoczyński, Matejko, Wrocław 2000.
- M. Treter, Matejko. Osobowość artysty, twórczość, forma i styl, Lwów 1939.
- M. Zgórniak, Matejko w Paryżu, Kraków 1998.
- Sz. Kobyliński, Tajemnice Pocztu Matejki, Warszawa 1984