Koháry Ferenc József – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Koháry Ferenc József | |
 | |
| A Magyar Udvari Kancellária kancellára | |
| Hivatali idő 1820 – 1826 | |
| Előd | Erdődy József |
| Utód | Nádasdy Mihály |
| Született | 1767. szeptember 4. Bécs |
| Elhunyt | 1826. június 27. (58 évesen)[1][2] Oroszvár |
| Sírhely | Garamszentbenedek |
| Szülei | Cavriani Mária Koháry Ignác József |
| Házastársa | Maria Antonia of Waldstein-Wartenberg (1792–) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koháry Ferenc József témájú médiaállományokat. |
Herceg csábrági és szitnyai Koháry Ferenc József (Bécs, 1767. szeptember 4. – Oroszvár, 1826. június 27.) magyar királyi kamarás, titkos tanácsos, aranygyapjas vitéz, főpohárnok, kancellár, Hont vármegye örökös főispánja.
Koháry Ignác József gróf és Cavriani di Imena Mária Gabriella (1736–1803) birodalmi grófnő, egyetlen fiúgyermeke 1767. szeptember 4-én született. 1787-ben az Erdélyi Udvari Kancellária tagja lett. 1789-ben udvari titkárrá lépett elő. 1793-ban vette át Hont vármegye örökös főispáni tisztségét. 1798-ban belső titkos tanácsos lett, 1801-ben az udvari kamara alelnöke, majd O’Donnel(wd) pénzügyminiszter (1756–1810) halála után a kamara elnöke lett.
1811-ben alkancellárrá nevezték ki. 1814-ben a napóleoni háborúk alatt véghez vitt szolgálataiért az Arany Polgári Érdemkereszttel tüntették ki. Még abban az évben főpohárnokmesterré nevezték ki. 1815. november 15-én megkapta az osztrák birodalmi hercegi (Reichsfürst) rangot. 1817-ben az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. 1820-ban I. Ferenc király kinevezte udvari kancellárrá. Megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, és a rend kancellárjának tisztségét. Királyi udvari kancellárként ellenállt a Metternich államkancellár által követelt újoncozásnak. Az 1825-ös országgyűlésre követte az udvart, ahol ünnepélyes köszöntővel fogadta Ferenc császárt. A diéta alatt szívesen töltötte idejét Oroszváron barátjánál, gróf Zichy Károly kamarai elnöknél. Itt tartózkodott 1826. június 26-án is, amikor este 9-kor váratlanul elhalálozott.
1792 telén Bécsben feleségül vette Mária Antónia von Waldstein zu Wartenberg grófnőt (1771–1854), akinek a szülei gróf Georg Christian von Waldstein-Wartenberg (1743–1791), és gróf Elisabeth von Ulfeldt (1747–1791) voltak. Koháry Ferenc József herceg és gróf Mária Antónia Waldstein zu Wartenberg frigyéből két gyermek született:
- Koháry Ferenc (1792. december 21. – 1795. április 19.), kisgyermekként meghalt.
- Mária Antónia Gabriella (1797–1862), aki a Szász–Coburg–Gothai-házból való Ferdinand Georg August von Sachsen–Coburg–Gotha herceghez (1785–1851) ment feleségül.
Egyetlen fiának halála után leánya, Mária Antónia grófnő lett a grófi (1815-től hercegi) cím és vagyon örököse (Erbprinzessin).
- Koháry. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Constantin von Wurzbach: Koháry, Franz Joseph Fürst. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 12. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1864, S. 281 f. (Digitalisat) (németül)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. március 15.)
- ↑ „Koháry, Franz Joseph Fürst” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 12, 281. o.
- A Koháry család genealógiája (Genealogy.euweb) Archiválva 2016. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, genealogy.euweb.cz
- Arany Erzsébet: A Koháry család felsőmagyarországi építkezéseiről…, centrart.hu