Leopoldstadt – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Leopoldstadt Bécs II. kerülete.
A kerület a Duna és a Donaukanal, vagyis a Duna-csatorna között fekszik. A legnagyobb részét a Práter foglalja el.
1537-ben I. Ferdinánd magyar király építette a fősétányt (Prater-Hauptallee). 1560-ban a Prátert császári vadászterületként kerítik le, és illetéktelen személyek belépése tilos volt. A Pátert 1766-ban a közönség számára elérhetővé tette II. József császár.
1809-ben a francia hadsereg egységeit táborozták a Práterban.
1850-ben a Leopoldstadt, Jägerzeile, Práter, Brigittenau, Kaisermühlen és néhány másik rész, így az akkori fő Duna és a Duna-csatorna közötti teljes területet beolvasztattak Bécsbe, mint 2. kerület, Leopoldstadt.
1873-ban a bécsi világkiállítást 53 000 kiállítóval 2,3 km²-en hat hónapig tartották a Práterban. 1897. január 28-tól Bécs első villamosvonala a 2. kerületben működik. (1907 óta az 5-ös jelzésű villamos) 1897-ben a Bécsi óriáskerék nyílt a Pratersternnél a Ausstellungsstraße és a sétány között.
A sziget északi részét (Brigittenau) 1900-ban választották el a saját 20. kerületébe.
A második világháború után az 1955-ös állami szerződésig a 2. kerület a szovjet szektorhoz tartozott.
- A bécsi óriáskerék a Práterban
- Az Ernst Happel Stadion vagy Práter-stadion
- A bécsi Madame Tussaud viaszmúzeuma
- A Liliputbahn
- A bécsi Zeiss Planetarium
- A Reichsbrücke (magyarul Birodalmi híd)
- Grassalkovich-kastély[2]
-
Az óriáskerék
-
A Lusthaus
-
Pfarrkirche zum heiligen Franz von Assisi a Mexirotéren
-
A Reichsbrücke
-
A Liliputbahn
-
A Zeiss Planetarium
-
Palais Augarten
-
A Kriminalmuseum
-
Galopprennplatz Freudenau
-
Nordbahnhof
_IMG_0746.jpg)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Népességnövekedés
forrás: Statistik.at[3]
- 2007: Brooklyn
- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ https://de.m.wikipedia.org/wiki/Palais_Grassalkovics
- ↑ Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 2., Leopoldstadt, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).
- Ruth Beckermann: Die Mazzesinsel – Juden in der Wiener Leopoldstadt 1918–38. Löcker Verlag, Wien 1984, ISBN 3-85409-068-4.
- Gertrude Brinek (Hrsg.): Leopoldstadt: Geschichten einer widersprüchlichen Liebe. Science Press, Wien 1999, ISBN 3-900574-13-8.
- Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: II. Leopoldstadt. Jugend und Volk, Wien 1980, ISBN 3-7141-6225-9.
- Werner Hanak, Mechtild Widrich (Hrsg.): Wien II. Leopoldstadt. Die andere Heimatkunde. Brandstätter, Wien 1999, ISBN 3-85447-684-1.
- Evelyn Klein, Gustav Glaser: Peripherie in der Stadt. Das Wiener Nordbahnhofviertel – Einblicke, Erkundungen, Analysen. Studienverlag, Innsbruck 2006, ISBN 3-7065-4189-0.
- Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Leopoldstadt. Eine Insel mitten in der Stadt. Mohl, Wien 1978, ISBN 3-900272-29-8.
- Ute Georgeacopol-Winischhofer: Vom Arbeitshaus zur Großindustrie : ein Beitrag zur Geschichte der Entwicklung des Industriebaus in Wien von den Anfängen bis nach dem Ersten Weltkrieg unter besonderer Berücksichtigung der Leopoldstadt (= Dissertationen der Technischen Universität Wien, Band 72). Österreichischer Kunst- und Kulturverlag, Wien 1998, ISBN 3-85437-120-9 (Dissertation TU Wien 1995, 236 Seiten).
- Die Leopoldstadt auf wien.gv.at
- Planungen im Bereich Prater/Nordbahnhof Archiválva 2019. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Siglinde Bolbecher: Die Leopoldstadt (PDF; 68 kB)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopoldstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.