Mediterrán éghajlat – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.^[1]

Neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal. A Földközi-tenger környékén kívül is találhatók hasonló éghajlatú területek, jellemzően a közepes földrajzi szélességeken, a meleg mérsékelt övben alakulnak ki – a kontinensek nyugati partvidékén a meleg tengeráramlások hatására ez a tartomány kiszélesedik.

Nagyobb mediterrán éghajlatú területek:

• a Földközi-tenger és melléktengereinek partvidéke
• Kalifornia
• Közép-Chile,
• Fokföld délnyugati része (Western Cape, Dél-Afrika)
• Perth vidéke (DNy-Ausztrália)

Ezekre a szélességekre a trópusi és sarkvidéki légtömegek is eljutnak; váltakozó megjelenésük változékony éghajlatot eredményez; az éves hőingás nagy.

Az évi középhőmérséklet 10–20 °C, de többnyire 14 °C fölött; a csapadék időben szélsőségesen egyenlőtlenül oszlik el. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 4 °C fölött van, a legmelegebbé pedig több (a hűvös nyarú változatnál valamivel kevesebb) mint 22 °C.

Az egyenlőtlen csapadékellátás meghatározó oka, hogy bár az év nagy részében a nyugati szelek és velük a mérsékelt égövi ciklonok uralják e területeket, de nyáron áttolódik rájuk a passzát szélrendszer leszálló ága, ezért ez az évszak meleg és száraz, szubtrópusi anticiklonokkal. Sok a napsütés, kevés a felhő. Ősszel a visszahúzódó passzátszeleket ismét a nyugati szelek váltják fel, és csapadékot szállítanak a kiszáradt földekre. Mindezek eredményeként legalább 3 hónap átlagos csapadéka meghaladja a 60 mm-t, de legalább 3 hónapé 20 mm alatt marad (többhelyütt teljesen csapadékmentes).

A felszín formálásában a folyóvízi eróziónak és a csapadék leöblítő hatásának van jelentős szerepe. Nyáron az aprózódás, télen a mállás játszik nagyobb szerepet.

A Köppen-Geiger-féle osztályozás alapján három fő egységre osztható.

Valencia, Spanyolország
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 37 17 7 36 17 8 33 19 10 38 21 12 39 23 15 22 27 19 8 30 22 20 30 22 70 28 19 77 24 15 47 20 11 48 17 8 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2][3]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 1.5 63 45 1.4 63 46 1.3 66 50 1.5 70 54 1.5 73 59 0.9 81 66 0.3 86 72 0.8 86 72 2.8 82 66 3 75 59 1.9 68 52 1.9 63 46 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Los Angeles, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 79 20 9 97 20 10 62 21 11 23 23 12 6.6 24 14 2.3 26 16 0.3 28 18 1 29 18 6.1 28 17 17 26 15 26 23 11 59 20 9 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: NOAA [1]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 3.1 68 48 3.8 69 49 2.4 70 51 0.9 73 53 0.3 74 57 0.1 78 60 0 83 64 0 84 64 0.2 83 63 0.7 78 59 1 73 52 2.3 68 47 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Perth, Ausztrália
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 9.5 31 18 13 31 18 19 30 16 44 26 14 118 22 11 177 19 9 170 18 8 134 19 8 81 20 10 52 23 11 22 26 14 13 29 16 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: BoM[4]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 0.4 87 64 0.5 88 64 0.8 85 62 1.7 78 56 4.6 72 51 7 67 47 6.7 65 46 5.3 66 46 3.2 68 49 2.1 73 52 0.9 79 57 0.5 84 61 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Porto, Portugália
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 158 14 5 140 15 6 90 17 7 116 18 9 98 20 11 46 23 14 18 25 16 27 25 15 71 24 15 138 20 12 158 17 8 195 15 7 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: Instituto de Meteorologia[5]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 6.2 56 41 5.5 59 43 3.5 62 45 4.6 64 47 3.8 67 52 1.8 73 57 0.7 77 60 1.1 77 59 2.8 75 59 5.4 69 53 6.2 62 47 7.7 58 44 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Fokváros, Dél-Afrika
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 15 26 16 17 27 16 20 25 14 41 23 12 69 20 9 93 18 8 82 18 7 77 18 8 40 19 9 30 21 11 14 24 13 17 25 15 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: WMO[6]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 0.6 79 60 0.7 80 60 0.8 78 58 1.6 73 53 2.7 69 49 3.7 65 46 3.2 64 45 3 64 46 1.6 67 48 1.2 70 51 0.6 74 56 0.7 77 59 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Balmaceda, Chile
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 28 18 7 20 18 6 38 16 5 54 12 3 93 8 1 85 4 −2 84 4 −3 72 6 −1 49 9 0 30 13 2 28 15 4 32 16 6 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: DMC[7]infochile[8]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 1.1 64 44 0.8 64 43 1.5 60 40 2.1 53 37 3.6 46 33 3.4 40 28 3.3 38 27 2.8 43 30 1.9 49 32 1.2 55 36 1.1 58 40 1.2 62 42 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Haleakalā, Hawaii, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D 203 7 1 91 10 2 78 11 3 102 11 3 34 13 4 9.4 15 6 12 14 5 28 15 6 40 14 6 34 14 5 104 10 3 119 6 0 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve Forrás: The Western Regional Climate Center[9]
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D 8 45 34 3.6 50 36 3.1 51 37 4 52 37 1.4 55 39 0.4 58 42 0.5 58 42 1.1 58 42 1.6 58 42 1.3 57 41 4.1 51 38 4.7 43 32 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

A mediterrán területek egykori örökzöld erdei a keménylombú erdők voltak; ezekben az aljnövényzet is örökzöld növényekből állt. Az ember a legtöbbet kiirtotta; csak szórványos maradványaikat ismerjük.

A kiirtott erdők helyéről az eső elhordta a talajt, és a nem művelt területeken szúrós, örökzöld bozót alakult ki. Ezt olaszul macchiának, franciául maquis-nak hívják; Kaliforniában chaparral a neve. A szárazabb vidékeken térdmagasságúra letörpült bozótot a Kelet-Mediterráneumban friganának, a Nyugat-Mediterráneumban garrigue-nek nevezik. A mediterrán növények különböző módokon védekeznek a nagy meleg és a napsütés ellen. A keménylombú erdők onnan kapták nevüket, hogy fáik levelei kevésbé hervadnak el, mert sok bennük a szilárdító szövet. A levelek fonákja szőrös, hogy csökkentse a párologtatást, színük pedig fényes, hogy visszaverje a napfény egy részét.

A keménylombú erdők között foltszerűen melegkedvelő tűlevelű erdők is nőnek, illetve nőttek (ezek többségét is kivágták). A lombhullató fák közül jellemző a szelídgesztenye.

Alacsony félcserje többek közt a szárazságot jól tűrő kakukkfű, a levendula és a rozmaring. Leveleik és virágaik illóolaj-tartalmáért a vadon élő példányokat gyűjtik.

A csapadékosabb mediterrán területekre a sok humuszt tartalmazó barna erdőtalaj, a szárazabb részekre a gyengébb minőségű, fahéjszínű talaj a jellemző. A mészkővidékek jellegzetes, vörös színű talaja a terra rossa (vörösföld) – kevés humusszal, erős kilúgzással. Az erdőirtások következtében a hegyoldalakon erős a talajerózió.

A Földközi-tenger körüli országok (mediterrán térség, Mediterráneum) legjellegzetesebb növénye a szárazságot jól tűrő (évi 500 mm csapadékkal is beérő) olajfa.

Sokkal mélyebb talajt és legalább 800 mm csapadékot vagy öntözést kívánnak a citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin). A Földközi-tenger partvidékéről sok korai zöldség kerül az európai piacokra. Igen elterjedt a szőlő és a füge is; a mediterrán államok a világ vezető bortermelői.

• Dél-Olaszország gazdasága viszonylag fejletlen; a kevés termőföldön részesben művelt nagybirtokok és kisparaszti gazdaságok osztoznak. A hegyvidékeken juhot és kecskét tartanak.
• Franciaországban a Rhône völgyének jellegzetes termékei az illóolajokban gazdag virágok, amikből parfümöket készítenek.
• Spanyolországban a Földközi-tenger partján kívül Andalúzia éghajlata is mediterrán. Valencia és Murcia környékén az arabok honosították meg az öntözéses kertgazdálkodást („huerták”); itt az étkezési és takarmánygabonákat egy évben kétszer is aratják.
• Törökországban az Égei-tengerre nyíló völgyekben nyomul legmesszebbre a mediterrán éghajlat, de növénytermesztés az Adanai-síkságon a legkorszerűbb. A mediterrán tengerpartokról származnak az ország fontos exportcikkei: a gyapot, a dohány, a füge, a mazsola.
• Az észak-afrikai arab országok fő terményei a száraz művelésű gabonafélék (búza, árpa). A gazdálkodás színvonala alacsony, a termésátlagok silányak. Az öntözött földeket a szikesedés veszélyezteti.
• Izrael mezőgazdasága magas műszaki színvonalával tűnik ki. A termelés alapegységei a jól felszerelt, sokoldalúan gazdálkodó szövetkezetek (kibuc, mosav). A Jordán folyó vizének hasznosítása ellenére nyomasztó a vízhiány; a párolgás csökkentésére gyakran fóliával takarják be a talajt, és általánosan alkalmazzák a csepegtető öntözést.

• Éghajlat és biogeográfiai kép^{[halott link]}

• Róna Zsigmond: Éghajlat, kiadta a Természettudományi Társulat, Budapest, 1907-1909
• Justyák János: Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2001
• Leo Semenovič Berg: Éghajlat és élet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1953
• Mehmet Hengirmen: Mediterranean Civilizations, Ankara, 2007, ISBN 975-320-126-5
• Jenni Daiches: Mediterranean, 1995