hu.wikipedia.org

Perecseny – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Perecseny (ukránul: Перечин [Perecsin], szlovákul: Perečany, németül: Perezindorf) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja folyónak az Ungba torkolatánál fekszik.

Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka.

1378-ban Közép-Szolnok vármegyei, 1435-ben Kraszna vármegyei, 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, 1473-tól állandóan Kraszna vármegyei helység volt. 1623-ban városi rangot szerzett a település.

1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen.[2] 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg.[3]

1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai, Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyeéi 8, Báthori Farkaséi 5 és a Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívűl találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.

1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket.

Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.

1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Határában márványt és mészkövet bányásznak.

2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]

  ukrán (94,64%)

  orosz (3,4%)

  roma (0,61%)

  magyar (0,37%)

  szlovák (0,37%)

  belarusz (0,06%)

  moldáv (0,06%)

  német (0,04%)

  Egyéb (0,45%)

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

  • Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik.
  • Barokk temploma 1750-ben épült.
  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Lelesz, C. 181. f. 7. nr. 60. és B. 179. f. 17. nr. 45.
  3. ↑ V. ö. Csánki, I. k. 562. l. és e mű I. k. 180. l.
  4. ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
  • Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet

  • Zsinagóga

    Zsinagóga

  • Zsinagóga

    Zsinagóga