Propanol – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Propanol | ||
![]() Propán-1-ol | ||
![]() | ||
IUPAC-név | Propán-1-ol | |
Más nevek | 1-propanol propil-alkohol n-propanol n-propil-alkohol propanol | |
Kémiai azonosítók | ||
---|---|---|
CAS-szám | 71-23-8 | |
ChemSpider | 1004 | |
RTECS szám | UH8225000 | |
ATC kód | D08AX03 | |
Gyógyszer szabadnév | propanol | |
Gyógyszerkönyvi név | Propanolum | |
| ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | ||
Kémiai képlet | C3H8O | |
Moláris tömeg | 60,010 g/mol | |
Megjelenés | Színtelen folyadék | |
Sűrűség | 0,8035 g/cm³, 20 °C[1] | |
Olvadáspont | −126 °C[1] | |
Forráspont | 97 °C[1] | |
Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] | |
Viszkozitás | 1,938 cP 25 °C-on | |
Kristályszerkezet | ||
Dipólusmomentum | 1,68 D | |
Veszélyek | ||
EU osztályozás | Gyúlékony (F) Irritatív (Xi)[2] | |
NFPA 704 | ||
R mondatok | R11, R41, R67[2] | |
S mondatok | (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2] | |
Lobbanáspont | 15 °C | |
LD50 | 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | |
Rokon vegyületek | ||
Rokon alkoholok | Etanol izopropanol 1-Butanol | |
Rokon vegyületek | Propionaldehid Propionsav 1-klór-propán propil-acetát | |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A propanol vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Konstitúciós izomerje az izopropanol vagy más néven 2-propanol.
Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.
A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.
A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.
A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésre is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
- ↑ a b c d e A propanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A propanol (ESIS)[halott link]