S. Szabó József – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

S. Szabó József
Született	1862. augusztus 15. Serke
Elhunyt	1944. október 19. (82 évesen) Cegléd
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, irodalomtörténész, költő
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon Wikidata Segítség

S. Szabó József (Szabó József) (Serke, (Gömör vármegye), 1862. augusztus 15. – Cegléd, 1944. október 19.) református lelkész, pedagógus, irodalomtörténész, költő.

S. Szabó József szülőfalujában, Rimaszombatban, 1880-tól a Sárospataki Kollégiumban tanult, ahol a teológiai tanfolyamot 1886-ban végezte. Ezután egy évig Fügén (Gömör megye) nevelősködött; egy évig a rimaszombati protestáns főgimnáziumban helyettes tanár volt, majd 1889-ben a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1889-ben Karcagon tanár lett, de már 1890-ben Naprágyra ment lelkésznek, 1892-ben újra tanári állást foglalt el Rimaszombatban, egy év múlva pedig Kisújszálláson. Főleg ebben az időszakában verseket is publikált.

1894-től Debrecenben tanított: a Debreceni Református Főgimnáziumban (1894–1926) előbb a görög-latin, aztán a vallástan tanszékén tevékenykedett, végül 1922-től igazgató volt. A tiszántúli református tanáregylet 1897-ben jegyzőjévé választotta. 1929-ben mint címzetes főigazgató ment nyugdíjba. 1902-től az Országos Református Tanáregyesület főtitkára, 1927-től 1931-ig társelnöke, 1930-tól 1944-ig tiszteletbeli elnöke volt.^[1] Munkatársa volt A Pallas nagy lexikonának, amibe történelmi tárgyú szócikkeket írt.

Ő pendítette meg a sárospataki ifjúság körében a rimaszombati Tompa-szobor felállításának eszméjét, mely 1902-ben meg is valósult. Összegyűjtötte Tompa Mihály kézíratait, melyek a Gömör megyei múzeumba kerültek.

• Munkatársa volt számos lapnak, folyóiratnak, kalendáriumnak, évkönyvnek
• ismeretterjesztő célból egyháztörténeti életrajzokat tett közzé a Koszorú füzetek sorozatában.
• társszerkesztője volt a Sárospataki Ifj. Közlönynek (1884 – 1886),
• szerkesztette az Őrállót (1895),
• szerkesztette a Debreceni Lelkészi Tárt (1902^[2] – 1904),
• szerkesztette az Országos Református Tanáregylet Évkönyvét (1902 – 1920).

• Epitaphiumok (Karcag, 1892);
• A mi zsinatunk (ugyanott,. 1892);
• Egyházi dolgozatok (Miskolc, 1894);
• Vége jó, minden jó (népies elbeszélés, Budapest 1894);
• A Lórántffyak (uo. 1896);
• Emlékkönyv a debreceni jótékony nőegylet 25 éves fordulójára (Debrecen 1896);
• Az ó-klasszikai költészet nevelő hatása (Debrecen, 1896);
• Patócsy Zsófia (Bp., 1900);
• Tompa Mihály, a költő-pap (Bp., 1901);
• Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Debrecenben a reformáció korában (Bp., 1924);
• A debreceni ref. kollégium tanárai és kiválóbb növendékei. 1549 – 1925 (Debrecen, 1926);
• A protestantizmus Magyarországon (Bp., 1927);
• Zwingli és a magyar reformáció (Bp., 1932).

• Szabó (21). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. (Szabó Józsefként)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. (Szabó József név alatt)