hu.wikipedia.org

Sevilla – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.

Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.

Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C.

Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben.

Sevilla éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	24,2	28,0	32,9	35,4	41,0	45,2	46,6	47,2	44,8	36,6	31,2	25,5	47,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,2	18,1	21,9	23,4	27,2	32,2	36,0	35,5	31,7	26,0	20,2	16,6	25,5
Átlaghőmérséklet (°C)	11,0	12,5	15,6	17,3	20,7	25,1	28,2	27,9	25,0	20,2	15,1	11,9	19,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	5,7	7,0	9,2	11,1	14,2	18,0	20,3	20,4	18,2	14,4	10,0	7,3	13,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−4,4	−5,5	−2,0	1,0	4,0	8,4	11,4	12,0	8,6	2,0	−1,4	−4,8	−5,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	66	50	36	54	31	10	2	5	27	68	91	99	539
Havi napsütéses órák száma	183	189	220	238	293	317	354	328	244	217	181	154	2918
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología

A Spanyol Statisztikai Hivatal által közzétett 2011-es népszámlálás szerint Sevilla városnak 703 ezer lakosa van, míg a nagyvárosi területnek 1,5 millió.

A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Sevilla közigazgatásilag 11 kerületre van bontva, amelyek további 108 területre osztottak.

Casco Antiguo
Distrito Sur
Triana
Macarena
Nervión
Los Remedios
Este-Alcosa-Torreblanca
Cerro-Amate
Bellavista-La Palmera
San Pablo-Santa Justa

Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Héraklésznek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.

A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.

1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.

A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.

Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.

1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).

Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
Macarena-kapu (Puerta Macarena)
Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
Hercules oszlopai (Los Hercules)
Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
Régi Egyetem (Universidad Vieja)
Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
Szent József-kápolna (Capilla de San José)
Városháza (Ayuntamiento)
Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
A székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
Érseki palota (Palacio Arzobispal)
Királyi palota (Alcázar)
A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
Aranytorony (Torre del Oro)
Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
Egyetem (Universidad)
Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
Kolumbusz tojása (óriásszobor)
Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
Királyi Pavilon (Pabellón Real)
Metropol Parasol, a világ egyik legnagyobb faszerkezetű építménye az Encarnación téren
Torre Sevilla, a több mint 180 méteres felhőkarcoló a város legmagasabb épülete^[2]

Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
Expo ′92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király című magyar rockoperát is. A világkiállításra épült Plaza de Españán forgatták a Csillagok Háborúja egyik jelenetét.

Sevilla egyetemei:

Universidad de Sevilla – Sevillai Egyetem
Pablo de Olavide Egyetem

A város legnagyobb és legjelentősebb színháza, a neobarokk-eklektikus stílusban épület Teatro Lope de Vega, amely 4600 négyzetméteres és 1100 nézőt képes befogadni. Színházi előadások mellett koncertek, dzsessz, flamenco estek, operaelőadások kerülnek megrendezésre a színházban.

Jelentős színházak még a Teatro de la Maestranza, Auditorio Rocío Jurado és a Teatro Central.

A város rendezi meg kétévente a Bienal nevű flamenco fesztivált, amely a világ egyik legjelentősebb flamenco fesztiváljaként van számon tartva.^[3]

A város Triana negyedében megrendezett szabadtéri nyári fesztivál, sport műsorokkal, előadásokkal, kulturális műsorokkal, amivel Szent Annának és Szent Jakab tiszteletére tartanak.^[4]

Spanyolországban és Latin-Amerikában nagyhéthez számos ünnepség és fesztivál is kapcsolódik, ezek között a sevillai nagyhét kiemelkedő jelentőségű. A nagyhét fénypontja, a körmenet, aminek keretében Szűz Mária és Jézus Krisztus szobrait hordozzák végig a különböző vallásos testvériségek.^[5] ^[6] ^[7] ^[8]

A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.

A városban a TUSSAM vállalat üzemelteti a buszjáratokat. A város két legfőbb buszpályaudvara a Plaza de Armas és a Prado de San Sebastián buszpályaudvar. A Plaza de Armasi terminálról a buszok számos spanyol városba és Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastianon található terminálról elsősorban Andalúzia más tartományi központjaiba: Almeríába, Malagaba, Cadízba, Huelvába, Jaénbe mennek közvetlen buszok.

A sevillai metró, egyetlen vonalból áll, 22 állomással. A város délkeleti részét köti össze a belvárossal és az egykori világkiállításra épült negyedet. A hálózat közvetlen átszállást biztosít a Prado de San Sebastiánon található buszpályaudvarra. Spanyolország sorban hatodik városa, ahol metróhálózat építésébe kezdtek.

A város főpályaudvar az Estación de Santa Justa, ahova a helyi érdekű vasútnak számító Cercanías vonalai mellett, az AVE vonatok is beérkeznek.

A város nemzetközi repülőtér, a San Pablo repülőtér, amely a Vueling és Ryanair légitársaságok egyik bázisrepülőtere is, 2017-ben évi több mint 5 millió utasa volt a repülőtérnek. A legforgalmasabb úticélnak Barcelona, Párizs, Madrid, Mallorca és London számítanak. A repülőtérről a Plaza de Armas buszpályaudvarra mennek a transzfer buszok.

A városban két nagy labdarúgóklub működik: a Sevilla FC és a Real Betis. Előbbi otthona az Estadio Ramón Sánchez-Pizjuán, utóbbié a Benito Villamarín Stadion. A harmadik nagy sportlétesítmény Sevillában az Estadio de La Cartuja, ahol rendeztek többek között atlétikai világbajnokságot (1999-ben), UEFA-kupa-döntőt (2003-ban) és labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseket (2021-ben) is.

Hadrianus római császár
Traianus római császár
Luis Daoiz
Felipe González Márquez, spanyol miniszterelnök

Antonio de Nebrija, humanista, filólógus, latin tudományok
Amerigo Vespucci (Firenze, 1451. március 9. – Sevilla, 1512. február 22.) olasz utazó, felfedező.

Casa de Pilatos
Casa de Pilatos kertje
Casa de Pilatos kertje
'Adriática'
Szépművészeti Múzeum
Alcázar
El Carmen
Plaza de Toros de la Real Maestranza
Püspöki palota
Szökőkút a Giralda előtt
Plaza de España
Plaza de España
Guadalquivir-folyó
Palacio de San Telmo
A székesegyház udvara
Kilátás a székesegyházból
A sevillai székesegyház
Kolumbusz sírja
Puente de Triana
Puerta de la Macarena és a Basílica de la Macarena
A Telefónica épülete
Archivo de Indias
Puente del V Centenario
Plaza del Altozano, Triana,
Barqueta-híd
Torre Triana
Sevillai vásár
Avenida de la Constitución
A zsidó negyed
Casa de los Pinelos, zsidó negyed
Lope de Vega színház
Alameda de Hércules
Salvador-templom
Schindler-torony
Plaza del Triunfo
A székesegyház
Alcázar
Archivo de Indias

A Pallas nagy lexikona
Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8

↑ Municipal Register of Spain of 2024
↑ Los 10 edificios más altos de Sevilla (spanyol nyelven). El Correo de Andalucía, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
↑ la Bienal de Flamenco de Sevilla. Labienal.com . [2019. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
↑ La velá de Santiago y Santa Ana en Triana, Sevilla. (európai spanyol nyelven). Visitar Sevilla , 2014. július 16.
↑ (2012. június 8.) „Determinants of cultural and popular celebration attendance: the case study of Seville Spring Fiestas”. Journal of Cultural Economics 37 (1), 87–107. o. DOI:10.1007/s10824-012-9167-5. ISSN 0885-2545.
↑ Holy Week in Seville. Tourism of Seville
↑ Popular festivities in Seville, Spain: Easter Week in Sevilla in Spain. Spain Info US , 2007. április 23.
↑ Itinerario Oficial Semana Santa de Sevilla 2018 (európai spanyol nyelven). Semana-santa.org

Sevillai püspökök és érsekek listája

A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap