hu.wikipedia.org

Szárnovszky Ferenc – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szárnovszky Ferenc
Született1863. december 25.[1]
Pest
Elhunyt1903. április 29. (39 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnovszky Ferenc témájú médiaállományokat.

Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25.[4] – Budapest, 1903. április 29.)[5][6] magyar szobrász és éremművész.

Szárnovszky Ferenc szabó és Schlahutka Katalin fiaként született, 1863. december 28-án keresztelték a pest-józsefvárosi plébánián. A Bécsi Akadémián, Londonban és Párizsban végezte el tanulmányait. Az Akadémián Weyr és Edmund von Hellmer tanítványa volt. 1886–1889 között Párizsban dolgozott; ekkor Henri Chapu és Alexandre Falguière voltak mesterei. Az 1890-es évek közepétől a szobrászat felé fordult. 1890-ben Joseph Boehm londoni szobrásznál dolgozott. 1893-ban ismét Párizsba utazott, hogy új techhnológiákat tanulmányozzon az éremművészet területén.

Először a párizsi Salonban állította ki műveit, ahol a kortárs francia éremművészet kiváló mestereit – Hubert Ponscarme, Jules-Clément Chaplain, Oscar Roty – tanulmányozta. Az elsők között csatlakozott a modern francia törekvésekhez. Leginkább kisplasztikákat, érmeket és plaketteket készített. Érmei közül jelentősebb az Iparművészeti Múzeum érme (1895) és a Szt. László-érem (1892). Monumentális szoboralkotásai közül jelentősebb műve a szekszárdi Garay János-emlékmű (1898).

Szárnorszky Ferenc idegi eredetű betegsége úrrá lett rajta;[7] Siklóssy László szerint öngyilkos lett, ugyanakkor a halotti anyakönyvi bejegyzése szerint hűdéses elmezavar következtében hunyt el a Szent János kórházban. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor.[5] Felesége Tillinger Johanna volt.

Garay János-szobor (Szárnovszky Ferenc, 1898)
  • Kiegyezés
  • Baross Gábor mellszobra
  1. ↑ születési anyakönyv
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. ↑ A pest-józsefvárosi róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyve, 1786/1863. folyószám.
  5. ↑ a b Gyászjelentése
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1183/1903. folyószám alatt.
  7. ↑ Szárnovszky, szobrászművész meghalt április 29-ikén egy budapesti intézetben, hová néhány hó előtt lélekben megtörve, férfi kora legjavában vitték ápolásra. Szép tehetséggel, biztató reménységekkel kezdődött életpálya ért halálával szomorú véget. … A király által Budapest díszítésére ajándékozott tíz szobor közül gróf Pálffy János szobrát is neki kellett volna elkészíteni. De már e munka közben idegesség lepte meg, művészi képessége megzavarodott. Az országos képzőművészeti tanács nem fogadta el a mintát. Újra elkészítette, még harmadszor is, mindig gyöngébben. Ekkor összetörte szobrait. Fáradozását 8000 koronával jutalmazták s ez most már gyógyítására kellett a szerencsétlen művésznek. Gyógyulás azonban nem volt számára. A művész tragédiája nagy részvétet keltett mindenütt. Vasárnapi Ujság, 1903. május 3., 18. szám, 293. oldal. Halálozások
  8. ↑ Szent László érem
  9. ↑ Munkácsy Mihály portréja
  • Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc (Művészet, II. 1903.)
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
  • Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8