Tengerisünök – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengerisünök | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | |||||||||||||||
Rendszertani besorolás | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Alosztályok, öregrendek és rendek: | |||||||||||||||
Hivatkozások | |||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát. |
A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.
Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.
Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]
A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.
Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.
Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.
A nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.