Természetes személy – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Személyi jog A polgári jog sorozat része
Jogképesség
holtnak nyilvánítás eutanázia természetes személy
Cselekvőképesség
cselekvőképesség teljes korlátozása cselekvőképesség részleges korlátozása gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam állami vállalat tröszt költségvetési szerv közhasznú társaság szövetkezet leányvállalat köztestület gazdasági társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság közös vállalat társadalmi szervezet alapítvány egyesület egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság személyes szabadság a testi épség és az egészség védelme a becsület védelme az emberi méltóság védelme névjog titokvédelem képmás és hangfelvétel oltalma a jó hírnév védelme magánlakáshoz való jog a személyes adatok védelme kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog iparjogvédelem
m v sz

A természetes személy a jogtudományban az élő embert, a személyhez fűződő jogok természetes alanyát jelöli.

A természetes személy önállóan jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanyává válhat.^[1]

Az édesanyja méhében fejlődő magzat, világrajövetele előtt. Jogképessége feltételes, az élve születés tényétől mint feltételtől függ. Öröklési jogi képessége is éppen ez okból kifolyólag feltételes.

Saját autonóm döntéshozatalra ideiglenesen vagy végérvényesen képtelen természetes személy. A cselekvőképtelenséget bíróság mondhatja ki, amely ezzel egyidejűleg egy törvényes képviselőt is kijelöl, aki a cselekvőképtelen személy érdekében, a nevében eljár.

Bizonyos életkort még el nem ért gyermek, aki a személyiségi jogaival korlátozottan élhet. Sok esetben szülei, gondviselői járnak el érdekében.

Az elhalt személy alapvetően nem rendelkezik személyiségi jogokkal, ugyanis azok általában az élő személyeket illetik meg. Bizonyos alapjogok azonban az elhalt személyeket is megilletik, például kegyeleti jog, orvosi titoktartáshoz fűződő jog.

A természetes személyekkel kapcsolatba hozható információk az ún. személyes adatok.

• Besenyei Lajos, Bíró György: Személyek joga, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2010, ISBN 978-963-9360-45-7