UEFA Női Bajnokok Ligája – Wikipédia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| UEFA Női Bajnokok Ligája | |
 | |
 2024–2025-ös UEFA Női Bajnokok Ligája | |
| Címvédő |  Barcelona(2024) |
| Legtöbb győzelem |  Olympique Lyon(8 győzelem) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 32 (csoportkör) (selejtezőben indult: 62) |
| Kontinens | Európa (UEFA) |
| Időpont | minden évben, szeptember–május |
| Első esemény | 2002 |
| Eddigi események száma | 21 (2022-ig) |
| Honlap | UEFA Női Bajnokok Ligája |
Az UEFA Női Bajnokok Ligája a legjobb európai női labdarúgó-klubcsapatok számára kiírt versenysorozat, a Női UEFA-kupa jogutóda.[1] 2009-ben indította útjára az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A tornát minden évben megrendezik, a selejtezők július végén kezdődnek, míg a döntőre májusban kerül sor. A döntőt sokáig a férfi Bajnokok Ligája fináléjával azonos helyszínen, de két nappal korábban, csütörtök este rendezték. A 2016-os döntőt a magyar Kulcsár Katalin vezette.[2]
A 2019–2020-as szezon végén a Lyon sorozatban ötödször nyerte meg a Bajnokok Ligáját, amelyre csak a Real Madrid férfi csapata volt képes 1956 és 1960 között a sportág történetében.[3]
A 2020–2021-es szezonban a Barcelona 4–0-ra legyőzte a Chelsea-t, ezzel a katalán klub lett az első a sportág történetében, amely mindkét nemnél elhódította a legrangosabb klubtrófeát.[4]
Valamennyi UEFA-hoz tartozó tagállam női bajnokcsapata indulhat a sorozaton, illetve az 1–8. helyen rangsorolt ország második helyezettje is bekerül a mezőnybe. Rajtuk kívül még a címvédő is rajtolhat.
A kiemelt csapatok automatikusan a 32-es főtáblára kerülnek, ahol egyenes kieséses rendszerben, oda-visszavágós alapon döntenek a továbbjutásról, egészen a döntőig, ahol viszont már csak egy mérkőzést rendeznek. A nem kiemelt gárdák selejtezőre kényszerülnek, ahol négycsapatos minitornákon mérik össze az erejüket az egyetlen továbbjutó helyért.
A 2009–10-es szezon előtt a sorozat Női UEFA-kupa néven létezett. Lásd: Női UEFA-kupa döntők
| Szezon | Gólkirálynő(k) (Klub) | Gólok |
|---|---|---|
| 2023–24 |  Kadidiatou Diani (Olympique Lyon) |
8 |
| 2022–23 |  Ewa Pajor (VfL Wolfsburg) |
9 |
| 2021–22 |  Alexia Putellas (Barcelona) |
11 |
| 2020–21 | Jennifer Hermoso (Barcelona) Fran Kirby (Chelsea) |
6 |
| 2019–20 |  Vivianne Miedema (Arsenal) Emueje Ogbiagbevha (FK Minszk) Berglind Björg Þorvaldsdóttir (Breiðablik) |
10 |
| 2018–19 |  Pernille Harder (VfL Wolfsburg) |
8 |
| 2017–18 |  Ada Hegerberg (Olympique Lyon) |
15 |
| 2016–17 |  Jakabfi Zsanett (VfL Wolfsburg) Vivianne Miedema (Bayern München) |
8 |
| 2015–16 | Ada Hegerberg (Olympique Lyon) |
13 |
| 2014–15 |  Célia Šašić (1. FFC Frankfurt) |
14 |
| 2013–14 |  Milena Nikolić (ŽFK Spartak) |
11 |
| 2012–13 |  Laura Rus (Apóllon Lemeszú) |
11 |
| 2011–12 | Camille Abily (Olympique Lyon) Eugénie Le Sommer (Olympique Lyon) |
9 |
| 2010–11 | Inka Grings (FCR 2001 Duisburg) |
13 |
| 2009–10 |  Vanessa Bürki (Bayern München) |
11 |
- ↑ „Women's Champions League launches in 2009”, 2008. december 11. (Hozzáférés: 2009. május 8.)
- ↑ Női BL: Jakabfiék elbukták a 11-es párbajt, a Lyoné a trófea!, NSO, 2016. május 26.
- ↑ Sorozatban ötödször női BL-győztes a Lyon, NSO, 2020. augusztus 30.
- ↑ Női BL-döntő: a Barcelona egy félidő alatt elintézte a Chelsea-t, NSO, 2021. május 16.
- Női UEFA-kupa
- Női labdarúgó-Európa-bajnokság
- U17-es női labdarúgó-Európa-bajnokság
- U19-es női labdarúgó-Európa-bajnokság
Labdarúgásportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
