hu.wikipedia.org

Vallónia – Wikipédia

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2007 áprilisából)

Vallónia vagyis a Vallon Régió (franciául Wallonie, németül Wallonien, vallonul Walonreye, hollandul Wallonië) Belgium francia többségi nyelvű déli része, az ország 3 régiójának egyike. A kétnyelvű Brüsszel fővárosi régióval együtt alkotja a Belgiumi Francia Közösséget.

Vallónia elhelyezkedése Belgiumban

A 19. századig a mai Vallónia Németalföld sorsában osztozott. Belgium függetlenné válása után a nehézipar gyorsan fejlődött, Európa fontos iparvidékévé vált a terület. A század végére éles különbség alakult ki a katolikus, alapvetően még mindig mezőgazdasági jellegű Flandria és az iparosodott Vallónia között. Vallóniában gyorsan teret nyertek a liberális és szocialista irányzatok.

A XX. század első felétől kezdve a nehézipar jövedelmezősége romlani kezdett. Ezzel egy időben Flandria fejlődése gyorsult. Az 1960-as évekre Flandria lett Belgiumon belül a fejlettebb vidék. Ez a háttere a nyelvi és területi autonómia törekvések megjelenésének, majd megerősödésének. A nyelvi törekvések mellett fontos szerepük volt gazdasági megfontolásoknak is, annak a meggyőződésnek, hogy a gazdasági gondok megoldását a másik közösség jelenléte hátráltatja.

A vallon régió, általános szóhasználatban Vallónia, egyike Belgium három régiójának.

E régió jelenti a lakosság harmadát és a terület 55%-át. A francia nyelvhasználat a meghatározó de vannak német nyelvközösségek a területen. Mint a többi régiónak, a Vallon Régiónak is van saját parlamentje és önkormányzata mely funkcióját a belga alkotmányban meghatározott keretek között látja el. Fővárosa Namur. Hivatalos nyelve a francia és a német.

A Vallon Régió területét a belga alkotmány pontosan meghatározza. „A Vallon Régió a következő provinciákból áll: Vallon-Brabant, Hainaut, Liège, Luxembourg és Namur.” Területe 16,844 km²-ével (Belgium 55,18%-a) Belgium déli részét foglalja el. Továbbosztott 20 adminisztratív területre (arrondissements) és 262 településre.

Belgium alkotmányos rendszere saját választási és végrehajtási hatalmat adományoz a Vallon Régiónak, és a következő területeken ad illetékességből saját hatalmat:

  • mezőgazdaság és vidéki felújítások
  • terület- és városfejlesztés
  • gazdaság és külkereskedelem
  • foglalkoztatás és szakképzés
  • környezet-, víz-, és természetvédelem
  • lakásépítés
  • helyi kormányhivatalok, szubvencionált munkák, sport, és infrastruktúra
  • tudományos kutatás, új technológiák és energiahordozók
  • külkapcsolatok
  • egészségügy és szociális ügyek
  • turizmus és kulturális örökségek
  • regionális közlekedés, mobilizáció, és nyilvános munkák

1988. július 15-től a Vallon Régiónak saját zászlaja, himnusza és nemzeti ünnepe van, jóllehet, ezek nem reprezentálják az egész nemzetet.

A zászló a "coq hardi de gueule sur fond d'or" – 1913-ban tervezte Pierre Paulus, és 1998 júliusában vették át. Ez a Francia Közösség zászlaja is, és ennek is megvan a nemzeti ünnepe, melyet szeptember 27-én tartanak. A himnusz :"Le chant de Wallons" – Vallónia dala- szerzője Theophile Bovy (1900), zeneszerzője Louis Hillier (1901), és 1998 augusztusában lett a vallonok himnusza.

Saját logója: vörös "W nyíl", szárán a "Vallon Régió" felirattal.

A legnagyobb városok 2014-es népessége:

A Vallon Régió parlamentje egykamarás, 75 fővel. A tagokat 5 évre választják direkt általános választójoggal. A kormánynak a parlamenttel szemben elszámolási kötelezettsége van. A vallon parlament két funkciót gyakorol:

  • megtárgyalja és elfogadja a jogszabályokat, és kezdeményezheti vitára bocsátásukat.
  • ellenőrzi a vallon kormányt. Az ellenőrzés szavazás által történik.

A vallon kormányt a politikai többség adja. Az elnökkel együtt kilenc főt számlál. A 2007-es választás után a következőképp alakult a pártok parlamenti részvételi aránya:

A kormány vezetője, a miniszterelnök, 2005-ig Jean-Claude Van Cauwenberghe volt, ekkor Elio Di Rupo vette át helyét.

A vallon gazdaságban nagy fejlődés volt tapasztalható a 19. században, főképp a Liège és Charleroi régióban. Belgium volt akkoriban az első ország, melyet elért az iparosodás a korai 1800-as években, főleg az acéliparban és szénbányászatban. Mindkettő megtalálható volt Vallóniában. 1842-ben John Cockerill (1790-1840), brit befektető, megalapította a Cockerill-Sambre vállalatot, mely Európa egyik fő acélgyártójává vált. Raoul Warocqué (1870-1917), aki jövedelmezővé tette a Mariemont-i szénbányákat volt Belgium leggazdagabb embere.

A nehézipar ezen ágainak jövedelmezősége a 20. század első felében indult hanyatlásnak. Ennek nyomán az ipari aktivitás Belgium nyugati részére tolódott. Flandria csak az 1960-as években előzte meg Vallóniát a gazdasági fejlődésben, mikor az északi területek produktivitása Vallónia szintjére fejlődött. Az acélipar krízise fájdalmasan érintette a területet. Vallónia második helyre szorult Flandria mögött a gazdasági fejlődés területén. 2004-ben az egy főre eső GDP 27,356 Flandriában, és mindössze 19,858 Vallóniában.

Jelenleg a gazdaság meglehetősen diverzifikált. Bár bizonyos területek, különösen Charleroi környéke, és Liège még mindig az acélipar krízisétől szenvednek, magas – némely területen 20%-os – munkanélküliségi rátával. A gazdasági fejlődés előmozdítására nagy hangsúlyt fektetnek a politikai célkitűzésekben.

Az Ardennek területe a Meuse folyótól délre kedvelt turistacélpont gazdag kulturális öröksége miatt. Különösen Bastogne, Dianant, Durbuy, és a híres balneoterápiás fürdők.

Vallónia számos tudományos és technológiai szervezetnek ad otthont.

  • ARESA, klinikai kutatási ág
  • Vallónia gépkocsi ágazata
  • kerámia termékek ágazata
  • ökoépületek
  • FNRS Fonds National de la Recherche Scientifique
  • Francqui Foundation
  • ICT ágazat
  • műtrágya gyártás
  • szilárd hulladék
  • közlekedési és logisztikai ág
  • vallon légügy (EWA)
  • vallon űrhajózás

Referencia

1. a belga alkotmány angol nyelven elérhető a kormány hivatalos weboldalán

2. Vallónia – Vallon Régió (Belgium). A világ zászlajai

Vallónia tartományai
Vallónia tartományai

A vallon régió Belgium déli részét foglalja el – 16,844 km²-es területen, és a következő tartományokból áll:

  1. Vallon-Brabant
  2. Hainaut
  3. Liège
  4. Luxembourg
  5. Namur

Főbb városai:

A francia hivatalos nyelv egész Vallóniában. A német hivatalos regionális nyelv a tartományon belül kilenc keleti körzetben, melyek Németországhoz tartoztak 1918-ig és jelenleg a Német Nyelvű Közösséget alkotják. Néhány francia nyelvű közösségnek vannak hollandul vagy németül (vagy mindkét nyelven) igénybe vehető létesítményei. Egy, a Louvain-i Katolikus Egyetem által Louvain-La-Neuve-ben elkészített felmérés szerint (2006. június) a vallonok 19%-a beszél hollandul, míg a flamandok 59%-a franciául.

A Vallóniában beszélt francia nyelv ún. belga-francia. Ez a Franciaországban beszélt francia nyelvtől különböző mértékben térhet el a beszélő személyes adottságaitól függően. Az adminisztrációban és a médiában használatos francia azonos a franciaországival, a köznyelv néhány eltérése például számnevek esetén a 70 Belgiumban septante, 80 octante és a 90 nonante, míg az irodalmi franciában soixante-dix quatre-vingts, ill. quatre-vingts-dix stb.

1990-ben Belgiumban a champenois, gaumais, picard, és vallon nyelvjárásokat, mint langues d'oil, vagyis a franciához közelálló, de nem azonos nyelveket ismerték el.

A vallon és a pikard dialektus domináns volt a 20. század elejéig, a francia a felsőbb osztályok nyelve volt. A francia oktatás fejlődésével a dialektusok eltűnőfélben voltak. Jelenleg erőfeszítések történnek a vallon dialektus elterjesztésére: néhány iskola nyelvtanfolyamokat indít, néhány rádiós programot ezen a nyelven sugároznak, de a próbálkozások korlátozott mértékben hoztak változást.

Hozzávetőleg 70 000 ember él a német nyelvű közösségben, melyet Európa egyik legjobban védett közösségeként tartanak számon.

A "Vallónia" tájnevet a gael vellaunos – "bátor" szóból is eredeztetik. A szó gyökere, "vella" a walesi "wallon" szó, mint a hős "Caswallon" nevének esetében. Ugyanakkor sok germán helynév tartalmazza az idegen, külföldi jelentésű "Gal" vagy "Wal" szótőt (Vallónia Germania inferor római provincia része volt). A frank Meroving dinasztia a vallóniai Tournaiból származott, és a Karoling dinasztia gyökerei is Liège környékéről erednek. A francia nyelv eredetét is Vallóniába (és Észak-Franciaországba) teszik.

A "vallon" kifejezést használták a 18.-19. században Hollandiába emigrált franciaajkúakra is, például a "vallon egyházközség" Holland-Limburg megyében. A mai közfelfogásban (és a vallon idegenforgalmi reklámokban is) Vallónia "pays de vallées", "a völgyek országa".

A vallon filmeket gyakran sorolják a szocio-realista stílusba – az olyanokat mint a Darden Fivérek, vagy a Benoît Házaspár, és Patric Jean szocio-dokumentarista művei. A másik oldalon ott vannak Thierry Zéno – Vase de Noces -(1974), Mireille, és egyéb fiatalok – Jean-Marie Buchet-től (1979). C'est arrivé près de chez vous – magyar címe: Veled is megtörténhet – Rémy Belvaux-tól és André Bozel (1992), valamint az extravagáns Noël Godin és Jean-Jacques Rousseau. Vallónia sajnos nem rendelkezik filmmúzeummal. Nincsenek projektek, melyek a kísérleti filmművészetet támogatnák (experimentális film, underground, vagy egyszerűen csak más, szokatlan tartalmi vagy formai próbálkozások számára). Létezik ugyan egy ún. "művészet és esszé" színházi hálózat, de gyakorlatilag a mozi általános nézőközönségét szívja fel.

A legenda szerint az ország születéséhez is köze van a színháznak, amennyiben egy operaelőadás egy dalától fellelkesült közönség indította el a szabadságharchoz vezető megmozdulásokat 1830-ban. A belga (vallon) színház mai művészi szintjéhez nagyban hozzájárult az 1970-es évek jeune théâtre (vö: alternatív színház) megújító hatása, vezetői ma jórészt a hivatalos kőszínházakat irányítják. Vallónia-Brüsszelben a támogatások rendszere szerint ma megkülönböztetnek contrat-programme, conventionné és subventionné fokozatokat, ez a rendszer más-más támogatási rendszerben más-más kötelezettségeket ír elő a színházaknak (előadásszám stb.) A fenti rendszerbe tagozódnak a centre dramatique-ok is, melyek számos egyéb funkció ellátása mellett kissé a magyar fogalmak szerinti befogadószínházakra emlékeztetnek, ez Brüsszelben a Théâtre Varia. Vallónia-Brüsszel legtekintélyesebb prózai színháza a Théâtre National de la Communauté Française Brüsszelben (régebbi nevén Théâtre National de Belgique), igazgatója 1991 óta Philippe van Kessel, dalszínháza a Th. Royal de la Monnaie, jelentős színházak még: Théâtre de la Place(Liège), Les Voyageurs (Arlon), Centre dramatique hainuyer (Mons), Théâtres de Namur, Baladins du Miroir, Ancre (Charleroi), Atelier Jean Vilar (Louvain-la-Neuve), ill. Brüsszelben: Théâtre de Poche, Théâtre les Tanneurs, Th. de la Balsamine, Le Rideau de Bruxelles, Comédie Claude Volter, Th. 140, Th. Royal du Parc, Théâtre Royal des Galeries.

Vallónia-Brüsszelben ma öt akkreditált főiskolán képeznek színészeket, ez jelentős túlképzéshez vezet (összevetésül Olaszországban ill. Franciaországban is 5-5 szakfőiskola működik).

Vallónia németlakta területén működik a német (germanophone) közösség hivatásos színháza is, a Theater Agora. Számos fesztiváljából említendő a Bruxellons!, a Kunstenfestivaldesarts, a Festival de Th. Spa.

Kifejezetten erős a gyermekszínházi élet (théâtre pour jeunes publics). Számos korosztályos fesztiváljukból megemlítendő a Noël au Théâtre karácsonyi eseményét, akárcsak a magyar nyelvterületen hagyomány nélküli théâtre action műfaja is.

A belga színházművészet a (magyar megközelítésben peremhelyzetű) társművészeteket is támogatja: arts du cirque, arts forains, arts de la rue, számos szakmai szövetséggel.