hu.wikipedia.org

Viktor Hambarcumján – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Viktor Hambarcumján
Született1908. szeptember 5.[1][2][3]
Tbiliszi[2][3]
Elhunyt1996. augusztus 12. (87 évesen)[1][4][5][6][7]
Byurakan[8][3]
Állampolgársága
Gyermekeinégy gyermek:
  • Rafael Hambardzumyan
  • Ruben Hambardzumján
SzüleiHamazasp Hambardzumyan
Foglalkozása
Tisztsége
  • igazgató (1946–, Byurakan Observatory)
  • elnök (1947–1993, Örmény Tudományos Akadémia)
  • a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja (1950–1990)
  • elnök (1961–1964, Nemzetközi Csillagászati Unió)
  • elnök (1968–1972, International Council for Science)
Iskolái
  • Herzen Állami Pedagógiai Egyetem (1924–1925)
  • Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar (1925–1928)
  • Pulkovói Obszervatórium (1928–1931)
Kitüntetései

Lista

  • Jereván díszpolgára
  • Az Örmény SZSZK érdemes tudósa
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • a Magyar Népköztársaság Zászlórendje
  • Order of Cyril and Methodius
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Honored Scientist of Armenia
  • Sztálin-díj
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1944. február 21.)
  • Lenin-rend (1945. június 10.)
  • Stalin Prize, 2nd degree (1946)
  • A Szovjetunió Állami Díja (1946)
  • State Stalin Prize, 1st degree (1950)
  • A Szovjetunió Állami Díja (1950)
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953. szeptember 19.)
  • Jules Janssen-díj (1956)
  • Janssen Medal (1956)
  • Lenin-rend (1958. szeptember 17.)
  • Bruce-érem (1960)[12]
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1960)
  • Medal "For Labour Valour" (1960. szeptember 26.)
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1965)[13][14][15]
  • Lenin-rend (1968. szeptember 17., 400938)
  • Sarló és kalapács érem (1968. szeptember 17., 15009)
  • Foreign Member of the Royal Society (1969. április 24.)[16]
  • Lomonoszov-aranyérem (1971)[17]
  • Helmholtz-érem (1971)
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (1973)
  • Lenin-rend (1974)
  • Cothenius Medal (1974)
  • Lenin-rend (1978. szeptember 15., 430145)
  • Sarló és kalapács érem (1978. szeptember 15., 143)
  • Októberi Forradalom érdemrend (1983. szeptember 16.)
  • Armenian SSR State Prize (1988)
  • Méltóság Érdemrendje (1988. december 23.)
  • Örményország nemzeti hőse (1994. október 11.)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1995)
SírhelyeByurakan[3]
Viktor Hambarcumján aláírása
Viktor Hambarcumján aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Hambarcumján témájú médiaállományokat.

Viktor Hambarcumján (örményül: Վիկտոր Համբարձումյան, oroszul: Виктор Амазаспович Амбарцумян / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan) (Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18. – Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.

Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.[18] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának – így az MTA-nak is – tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961–1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce-érmet is megkapta.

Hambarcumján a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.[18] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Örmény Enciklopédia
  3. ↑ a b c d Armenian Concise Encyclopedia
  4. ↑ Viktor Amazaspovich Ambartsumian (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  5. ↑ Rouben V. Ambartsumian (1998. október 1.). „A life in astrophycis. Selected papers of Viktor A. Ambartsumian”. Astrophysics 41 (4), 328-330. o. DOI:10.1007/BF02894658.
  6. ↑ A. T. Kalloghlian (1998. október 1.). „On the 90th birthday of Academician V. A. Ambartsumian, founder of the journal Astrophysics, at Symposium No. 194 of the International Astronomical Union”. Astrophysics 41 (4), 325-327. o. DOI:10.1007/BF02894657.
  7. ↑ Victor Ambartsumian. Holland Életrajzi Portál
  8. ↑ The Modern Physics of Compact Stars. VolkswagenStiftung
  9. ↑ V. G. Litvinov – N. G. Medvedev (1984. február 1.). „Some optimal and inverse problems for orthotropic noncircular cylindrical shells”. Journal of Optimization Theory and Applications 42 (2), 229-246. o. DOI:10.1007/BF00934298.
  10. ↑ Armenia famous native sons and daughters. WorldAtlas
  11. ↑ Halton C. Arp, Astronomer Who Challenged Big Bang Theory, Dies at 86, 2014. január 7.
  12. ↑ https://phys-astro.sonoma.edu/brucemedalists/viktor-ambartsumian
  13. ↑ Une lettre de M. Ambartsoumian (francia nyelven). Le Monde pp. 8. Societe Editrice Du Monde, 1979. április 9.
  14. ↑ https://ambartsumian.sci.am/membership/other.php
  15. ↑ https://www.legifrance.gouv.fr/jorf/jo/id/JORFCONT000000018835
  16. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 10. Royal Society
  17. ↑ Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
  18. ↑ a b Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.