hu.wikipedia.org

Zaragoza – Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zaragoza (IPA [θaraˈɣoθa] , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.

Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.

Zaragoza (reptér, magasság: 263 m, 1981–2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	10,5	13,1	17,3	19,6	24,1	29,3	32,4	31,7	27,1	21,4	14,8	10,8	21,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,7	3,3	5,8	7,9	11,8	15,8	18,3	18,3	15,2	11,0	6,3	3,2	10,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	21	22	19	39	44	26	17	17	30	36	30	21	322
Havi napsütéses órák száma	131	165	217	226	275	307	348	315	243	195	148	124	2694
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[2]

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.

Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.^[3]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgármesterei

Hivatali időszak	Név	Párt
1979–1983	Ramón Sainz de Varanda	PSOE
1983–1987	Ramón Sainz de Varanda	PSOE
1987–1991	Antonio González Triviño	PSOE
1991–1995	Antonio González Triviño	PSOE
1995 – 1999	Luisa Fernanda Rudi Ubeda	Partido Popular
1999 – 2000	Luisa Fernanda Rudi Ubeda	Partido Popular
2000 – 2003	José Atarés Martínez	Partido Popular
2003 – 2007	Juan Alberto Belloch Julbe	PSOE
2007 – 2011	Juan Alberto Belloch Julbe	PSOE
2011 – 2015	Juan Alberto Belloch Julbe	PSOE
2015 –	Pedro Santisteve Roche	ZEC - PSOE - CHA

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:

1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustín
2. kerület: Centro
3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma
4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal
5. kerület: San José: San José
6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes
7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho
8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver
9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid
10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota
11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio
12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
Városháza (Ayuntamiento)
Torreón de la Zuda
Római falmaradványok
Szent János-templom
Érseki palota (Palacio Arzobispal)
Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
Arab fürdők (Baños Árabes)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
Puerta del Carmen városkapu
Don Juan de Lanuza szobra
Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
Néprajzi és Természettudományi Múzeum
Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
Sokáig a város jelképe volt a zaragozai ferde torony, amelyet azonban 1892-ben lebontottak.^[4]

Itt született Antonio Pérez spanyol államférfi (1539–1611)

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

↑ Municipal Register of Spain of 2024
↑ Standard Climate Values. Zaragoza Aeropuerto. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)
↑ Daniel Villar Martín: La Torre Nueva de Zaragoza (spanyol nyelven). UPM. (Hozzáférés: 2018. november 19.)

Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
A Pallas nagy lexikona