ólom – Wikiszótár
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈoːlom]
Főnév
ólom
- (kémia) Egy puha fém, a periódusos rendszer 82. fém eleme. Vegyjel: Pb Fajsúly: 11,34
Etimológia
- Ősi örökség a finnugor korból, vö. mari вулно.
- A finnugor szó inkább a magyar ón hangzására hasonlít, ami arra utal, hogy abban a korban keverték a két fém nevét.
- A jelenség többek közt a szláv nyelvekben is előfordul, vö. cseh, szlovák olovo (a.m. ón) és orosz, ukrán олово (a.m. ólom).
- A szláv és a finnugor szavak kapcsolatban állhatnak egymással; a kérdés további vizsgálatra szorul.
Fordítások
Származékok
- (összetételek): ólombánya, ólombetű, ólomdarab, ólomérc, ólomfehér, ólomkatona, ólomkeret, ólomkristály, ólomláb, ólomlap, ólommadár, ólommáz, ólommérgezés, ólomöntés, ólompír, ólomsúly, ólomszín, ólomszínű, ólomszürke, ólomtartalmú, ólomüveg, ólomvíz, ólomzár
- (összetételek): ólommérgezés