A Pallas nagy lexikona
L. (n�v., Swert f�ve Baumgartenn�l, Anagallidium Gris.), a gentianaf�l�k f�ve 55 fajjal (haz�nkban 3) az �-vil�gban. Haz�nk fl�r�j�nak a S. alpestris Baumg. meg a S. punctata Baumg. bensz�l�tt n�v�nye, kertbe is nagyon beill� d�sz, de nehezebben teny�szthet�.
Konr�d, Pannartz Arnold t�rsas�g�ban az els� r�mai (tulajdonk�pen subiac�i) k�nyvnyomtat�. L. Pannartz.
orosz v�ros, l. Szvjencj�ni.
K�roly, Elmar K�roly �ln�ven ismert n�met-osztr�k szinm�ir�, sz�l. B�csben 1815 m�j. 22., megh. u. o. 1888 aug. 2. Mid�n atyja anyagilag t�nkre ment, katona lett, de mellbaja miatt 1840. p�ly�t v�ltoztatott, be�llt szin�sznek s csakhamar (1841) szinm�ir�nak. �lete v�ge fel� a francia operette uralma a humorisztikus hirlapir�sra szor�totta. Els� darabja: Die Wette um ein Herz, 1841 m�rc. 10. nagy sikert aratott �s S. most sz�mos b�csi n�pszindarabot irt, melyek nem birnak irodalmi m�beccsel, de realisztikus ri�nyukkal �s vastag komikus elemeikkel a szinpadr�l mindig hat�st �s tetsz�st nyertek. Legimsertebbek: Unter der Erde, Die R�uberbraut; Ein j�discher Dienstbote (1867); Die Mozartgeige; Ein Findelkind; Inter Lorenz (1882); Geld f�r Alles; Goldteufel; Der Hausthorschl�ssel; Dichter und Bauer; Die Ballk�nigin stb. E darabok k�z�l t�bben, rendszerint szbad �tdolgoz�sokban, magyar szinpadokra is ker�ltek.
1. Gerard, orvos, sz�l. Lejd�ban 1700 m�j. 7., megh. Sch�nbrunnban 1772 jun. 18. Tanulm�nyainak Lejd�ban �s L�wenben t�rt�nt befejez�se ut�n Lejd�ban az orvosi egyetemen tansz�ket kapott. 1745. M�ria Ter�zia kir�lyn� h�zi orov�s�v nevezte ki. Igazgat�ja volt a b�csi cs. kir. k�nyvt�rnak, eln�ke az orvosi fakult�snak s igazgat�ja az osztr�k gy�gy�szati �gyeknek. M�ve: Commentarii in Boerhaavii aphorismos de cognoscendis et curandis morbis (Lejda 1741-42 5 k�t., �jabb kiad�s T�binga 1790, 8 k�t.).
2. S. Godofr�d b�r�, az el�bbinek fia, sz�l. 1733., megh. B�csben 1803 m�rc. 29. Apja ut�da lett a cs�sz�ri k�nyvt�r igazgat�s�gban, 1781. a tanulm�nyi �s k�nyvvizsg�l� udvari bizotts�g eln�k�v� nevezt�k ki. Bizalmas bar�tja volt Haydnnak �s Mozartnak �s B�csben el�adatta H�ndel �s Bach m�vei. Haydn sz�m�ra � dolgozta ki a Teremt�st angol sz�veg ut�n; � irta Haydn �vszakainak sz�veg�t is.
L. (n�v.), l. Mahagonifa.
(ejtsd: szvift), county Minnesota �.-amerikai �llamban, 1508 km2 ter�lettel, 10,160 lakossal, Benson sz�khellyel.
Jonath�n, angol szatirikus �s politikai ir�, sz�l. Dublinban 1667 nov. 30-�n, megh. u. o. 1745 okt. 19. A dublini Trinity-College-ban csak nagy nehezen tudta a baccalaureusi fokot elnyerni. 1692. az oxfordi egyetemen doktorr� avatt�k. Azt�n t�bb hely�tt lelk�szkedett. Rem�nyeiben csal�dva, politikai ir� lett �s a whigek p�rtj�nak �rdekeit v�dte toll�val. De mivel ezek nem seg�tett�k �t c�ljaiban amint kiv�nta volna, 1710. a toryk p�rtj�ra �llott s ez �ltal 1713. a v�gyott p�sp�ks�g helyett a st.-patricki d�k�nust nyerte el Dublinban. 1701 �ta S.-nek gyeng�d viszonya volt Johnson Eszter kisasszonnyal, a hires Stell�val (v. �. Stell�hoz irt napl�j�t), akivel anyja rokon�nak s nevel�atyj�nak Temple Vilmosnak h�z�ban ismerkedett meg. A le�ny k�vette S.-et Irorsz�gba, ahol ugy l�tszik titkon n��l is vette. Egy�ttal egy Vanessa n�v alatt ismert fiatal n�vel is bar�ts�gban �llott, aki szint�n ut�na ment Irorsz�gba �s aki �ll�t�lag abbeli b�j�ban halt meg, hogy S.-nek Stell�val val� viszonya nyilv�nval�v� lett el�tte. �lete utols� �veiben S. s�lyos lelki beteg volt. S.-nek k�t m�ve van, amelyek irodalmi m�k�d�s�nek legf�bb dics�s�g�t teszik. Az egyik a n�vtelen�l megjelent: Tale of a tub (1704) c. szatira, amelyben h�rom szem�ly kalandjait mes�li el, akiknek egyike a katolikus, m�sika a protest�ns, harmadika a presbiteri�nus egyh�z szimboluma. M�sik k�nyve: Gulliver's travels (1726) legt�k�letesebb m�ve, politikai szatira, amely a maga b�jos egyszer�s�g�ben m�g azoknak is nagy �lvezetet ny�jt, akik a benne el�fordul� politikai c�lzatokat nem ismerik. Le van ford�tva majdnem minden m�velt nyelvre; magyarul is Gulliver utaz�sai ismeretlen orsz�gokban c. alatt sz�mosan dolgozt�k �t az ifjus�g sz�m�ra, igy Pr�m J�zsef, Battlay Imre (Buda1872), Vajdafy Ern� (Budapest 1895). Egy�b munk�i: Discourse of the contests and dissensions between the nobles and commons of Athens and Rome (1701); Battle of the books (1704); Sentiments of a Church-of-England-man in respect to religion and government (1708); The conduct of the allies (1712); The public spirit of the Whigs (1714) stb. K�l�n�sen nevezetesek m�g: Letters by M. B. Draper �s History of the four last years of Queen Anne, amely m�r hal�la ut�n jelent London 1755 4-r. �s 25 k�tet 8-r.); Sheridan Tam�s (17 k�t., u. o. 1784); Scott Walter (S. kit�n� �letrajz�val, 19 k�t., u. o. 1814) �s Roscoe (2 k�t., u. o. 1853).
(ejtsd: szvinnb�rn) K�roly Algernon, angol k�lt�, sz�l. Holmwoodban (Henley on Thames mellett) 1837 �pr. 5. Az oxfordi egyetemen tanult, azut�n hosszabb ideig Savage Landor k�lt�vel egy�tt Olaszorsz�gban �lt. K�t els� verses dr�m�ja: The queen-mother �s Rosamond (1860) kev�s figyelmet keltettek, annyival ink�bb fetl�ntek a k�vetkez�k: Atalanta in Calydon (1864); Chastelard (1865); Bothwell (3 kiad�s, 1882); Erechtheus (1876); Mary Stuart (1881); Marino Faliero (1885); Locrine (1887). Egy�b k�ltem�nyei k�z�l, amelyek a benn�k forrong� er�s �rzkis�g miatt az angolok az u. n. h�sos iskol�ba soroztak, megeml�tj�k: Poems adn ballads (1866); A song of Italy (1867); Siena (1868); Ode on the proclamation of the French republic (1870); Songs before sunrise (1871); Songs of two nations (1875); Songs of the springtides (1875); Poems and ballads (2. �s 3. sorozat, 1878 �s 1889); Tristram of Lyonesse (1882); A century of roundels (1883); A midsummer holiday (1884) stb. Kit�nt S. mint pr�zair�, f�leg mint kritikus. Idev�g� munk�i: Notes on poems and reviews (1866); Notes of an English republican on the Muscovite crusade (1876); William Blake (1868) Under the microscope (1872); George Chapman (1875); A note on Charlotte Broute (1887); A study of Shakespeare (1879); Studies in song (1881); A study of Victor Hugo (1886); Miscellanies (1886); A Study of Ben Jonson (1889). Kisebb pr�zai m�veinek gy�jtem�nye Essays and studies (3 kiad., 1888) c. alatt jelent meg. S. k�lt�i m�vei k�zt f�k�p dalai �s ballad�i v�lnak ki erej�kkel �s eredetis�g�kkel. V. �. Strodtmann A., Dichterprofile (2 kiad�s, Berlin 1883); The bibliography of S. (London 1887).
(ejtsd: szvindn), 1. New-S., v�ros Wilts angol gr�fs�gban, 15 km.-nyire Malborought�l, a Wilts- �s Berks-csatorna meg vasutak mellett, (1891) 27,295 lak., akik nagyobb�ra vas�ti tisztvisel�k �s munk�sok, mivel itt vannak a Great-Western-vas�t nagy vasm�vei. - 2. Old-S., azel�tt Svindune, az el�bbi mellett, sz�p kil�t�st nyujt� dombon, (1891) 5545 lak., sz�p v�rosh�zzal; gabonakersked�ssel.