New Page 1
Népi Művészetek Háza, a Hadas szívében
Kit nevezünk matyónak? A Bükk hegység déli lábánál az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál a közel tizenkilencezer főt számláló Mezőkövesd lakóit és a két szomszédos település: Szentistván és Tard népét keresztelték el matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak a környező falvak között. A közeli protestáns falvak népe nevezte el a katolikus vallású lakosokat matyóknak, a Mátyás névből. Mezőkövesd az országos hírnevét színes népviseletének, gazdag matyó hímzésének és népművészeti kultúrájának köszönheti.
A Matyó Népművészeti Egyesület 1991. február 5-én alakult meg a városban. A népművészeti értékek mint a néptánc, a kézművesség gazdag világának fenntartását, annak megismertetését tűzte ki célul, számos kulturális rendezvény, a néptáncegyüttes és a kézműves fogalakozások által. A több, mint 350 tagot számláló szervezet a megalakuláskor a Matyó Néptáncegyüttes és a városban működő többi hagyományőrző csoport fenntartását, működtetését vállalta fel. A már fennállásának ötvenedik évét is meghaladó Matyó Néptáncegyüttes mellett figyelmet fordítanak a Rezeda Gyermek Néptáncegyüttesre, a Hadas zenekarra, a Pávakörre. Felügyeletük és szakmai irányításuk alól kerülnek ki a Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskola növendékei is.
A néptánc mellett a kézművesség is jelentős helyet foglal el a szervezet életében. 1999-ben alakult meg a Matyó Népművészeti Egyesület Kézműves Köre, amelyet a helyi népi iparművészek kezdeményeztek. A kézműves kör szakmai irányítóinak szervezésében idén sem maradhatott el a kézműves tábor. A nyári vakációban a gyermekek a szövés, a fonás, a batikolás, a gyertyamártás, a kerámia-, a játék- és a mézeskalács készítés rejtelmeibe nyerhettek bepillantást.
Ez évben is megtartották a kétnapos pünkösdi rendezvényüket. Az immár hetedik alkalommal meghirdetett vidám kavalkádot a Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek műsora nyitotta meg. A városba látogatók először tekinthették meg a Matyó örökség és a Matyó lakodalmas című filmalkotásokat.
A mezőkövesdi önkormányzattal és egy helyi vállalkozóval karöltve az egyesület 1999-ben nyújtott be egy Phare pályázatot. A támogatást elnyerve rendezték meg 2000-ben a Milleneumi gálát, majd következő évben a Matyó vigasságok elnevezésű programot. A nyertes pályázatnak köszönhetően, a kulturális események megvalósítása mellett filmet is forgattak. A felvételek során olyan sokrétű információ került a vágóasztalra, hogy két videofilm is elkészült. A két, különböző tematika alapján született alkotás a matyó népművészetet mutatja be és dolgozza fel.
Az egyik film Matyóföld ma is élő népművészetét tárja fel. A riportokkal átszőtt tekercsen a helyi népi iparművészeket szólaltatják meg, akik őszintén vallanak életükről, munkásságukról. A filmkockákon az alkotók által készített, csodálatos remekműveket is felfedezhetjük.
A másik filmen a 2001-ben, hatalmas érdeklődést kiváltó Matyó lakodalmas látható. A 40 perces színes összeállításban szöveges résszel nem találkozhatunk, a mulatság dramaturgiáját élvezhetjük képekben, táncban és zenében a Matyó Néptáncegyüttes közreműködésével.
Ez az amatőr művészeti csoport 1947-ben alakult meg. Matyóföld gazdag néphagyományait, táncait, és színpompás népviseletét vonultatja fel egy-egy műsorában. Az együttes évről évre bemutatja legsikeresebb műsorát a Táncpajta falai között. A híres mulatság a hazai kíváncsiskodókon kívül, a külföldi vendégeik százait csalja a dél-borsodi településre. A Matyó lakodalmas című táncjátékot először 1896-ban mutatták be Budapesten. A mezőkövesdi együttes színpompás népviseletekben, zene és ének kíséretében kápráztatja el a vendégeit. Az érdeklődők egy igazinak tűnő menyegző közepébe csöppenhetnek, ahol nemcsak kisüsti pálinkával invitálják be őket, hanem a lakodalmas vacsorát követően elsajátíthatják a jellegzetes tánclépéseket is.
A Pünkösdölő fénypontjaként tartották meg az Örökségünk című táncgálát. A jótékonysági programon matyóföldi bakabúcsúztatót, lírai matyó csárdást, illetve hazai néptáncokat mutattak be a fellépők. A Matyó Néptáncegyüttes és a Hadas zenekar előadásában igazi csemegének számított a felső-Tisza-vidéki, dunántúli és a hazánkban élő román nemzetiség táncainak bemutatója is. A gála bevételét a Népi Művészetek Háza építésére használták fel.
1964 óta nem épült Mezőkövesden kulturális létesítmény. A Matyó Népművészeti Egyesület a népi kultúrának, hagyományoknak őrzését, ápolását szerette volna hangsúlyozni egy új, komplex népművészeti központ kialakításával. A megálmodott létesítmény az egyesület tevékenységének is kiváló színteret nyújtana és a képzéseket is megfelelő körülmények között tudnák biztosítani.
2001 végén adták be a Népi Művészetek Háza megvalósításához szükséges pénzösszeget fedező pályázatot a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A 2002-es év örömteli pillanatokkal kezdődött el az egyesület életében, hiszen a benyújtott pályázatot a minisztérium a sikeresek közé sorolta. A tettre kész társaság így 20 millió forintos támogatással lett gazdagabb. A Népi Művészetek Háza építését 2002. április 2-án kezdték el Horváth Zoltán, miskolci építész terveit felhasználva. A FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzatának támogatása mellett, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, helyi és környékbeli vállalkozások segítségével a húsvéti ünnepek után, a kijelölést követően alapozással indult be az egyesület álmainak megvalósítása. A Népi Művészetek Házának jobb helyet nem lehetett volna találni a „Hadason” kívül. A városrész olyan eredeti környezetet biztosít, ahová ez a szakmai tevékenység belefér, sőt erősíti a már megkezdett folyamatokat.
A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól pályázaton nyert milliók a létesítmény első ütemére voltak elegendőek. A közel 50 millió forintos beruházás első részében az épület szerkezetének kialakítása az elsődleges feladat, amelynek kivitelezője a K+N Bt. volt. A Matyó Népművészeti Egyesület régi épületének adottságai kiválóak voltak arra, hogy a tervben szereplő fejlesztéseket akadálytalanul végrehajtsák. A területükön lévő építmény felújíthatónak, átalakíthatónak és bővíthetőnek bizonyult. A régi tetőcserepeket nem csak új váltotta fel, hanem azt megemelve, beépítették az egykori padlást is. A tetőtér kivételével négyszáz négyzetméteres, hasznos alapterületű ingatlant alakítottak ki.
A kulturális programoknak és oktatási célokra is alkalmas, tágas helyiségeknek, műhelyeknek, nagytermeknek, öltözőknek is helyet kínál. A 304 négyzetméteres padlástér tovább növeli az elképzelt álmok megvalósításának lehetőségét.
Az új épületben helyet kapott egy 100 négyzetméteres nagyterem, amely rendezvényeknek, néptáncos foglakozásoknak ad színteret. A kiszolgáló és szociális helységeken kívül kézműves műhelyeket, raktárakat is kialakítottak, az ügyvitelhez szükséges irodák mellett.
Szeptember végén az építési munkálatok már a végéhez közeledtek. A falak álltak, s a tető is helyére került. Bevezették az elektromos áramot, a vizet, és működött a fűtés is. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Célelőirányzatán nyert pénzösszeg a létesítmény alapjait fedezte, míg a Pénzügyminisztérium céltámogatása és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által kiírt pályázati pénzt fedezte a további kiadásokat. A beruházás két ütemben, 50 milliós értékben valósult meg a Hadas városrész szívében. Az új intézmény közösségi, kulturális és oktatási feladatok ellátásával kívánja szélesíteni a Mezőkövesd és a térség művelődési lehetőségeit.
Mezőkövesden ünnepnap volt 2002. október 4-e A Matyó Népművészeti Egyesület méltó gazdája lett véglegesen a matyó népművészetnek. A Hadas zenekar muzsikája csendült fel, majd matyó csárdást roptak elsőként a Népi Művészetek Házának fénylő parkettáján, a megnyitó ünnepségen. Az ház avatásán barátok, ismerősök, támogatók üdvözölték a komplexumot, melynek falai a matyó népművészet hirdetésére hivatottak. A nemzetnek vannak nagy álmai és ezek az álmok néha beteljesülnek. Az egyesület létrehozott egy csodát, mely egy fantasztikus kultúrának ad otthont. Büszke lehet a város, hogy ilyen erős, civil szerevezeten belüli összefogással sikerült megvalósítani az elképzelést. Kitartó szorgalommal, szervezőkészséggel, megvalósították a Népi Művészetek Házát, mely egyben lenyűgöző és impozáns épületegyüttes.
Kevés civil szervezet képes megvalósítani egy ilyen nagyszabású saját beruházást. Az egyesület munkatársai mindnyájan nagyon szeretik hivatásukat és – főként - kitartásuknak köszönhetően épülhetett meg a matyó kultúra újabb remekműve.
Ahhoz, hogy a Népi Művészetek Háza életre keljen, olyan elszánt, s nemes célokért küzdőkre volt szükség, mint Berecz Lászlóné, az egyesület elnökére, illetve az elnökség tagjaira: Zelei Ferenc néptáncpedagógusra, Pap Edina tánc- és drámapedagógusra, Zeleiné Pap Bernadett, művelődésszervező, magyar szakos tanárra.
Nyikes Orsolya
újságíró