művész - 维基词典，自由的多语言词典
匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]
源自mű + -ész。創造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。[1]
發音
[编辑]
名詞
[编辑]
művész (複數 művészek)
變格
[编辑]
| 變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | művész | művészek |
| 賓格 | művészt | művészeket |
| 與格 | művésznek | művészeknek |
| 工具格 | művésszel | művészekkel |
| 因果格 | művészért | művészekért |
| 轉移格 | művésszé | művészekké |
| 到格 | művészig | művészekig |
| 樣格-形式 | művészként | művészekként |
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | művészben | művészekben |
| 頂格 | művészen | művészeken |
| 接格 | művésznél | művészeknél |
| 入格 | művészbe | művészekbe |
| 上下格 | művészre | művészekre |
| 向格 | művészhez | művészekhez |
| 出格 | művészből | művészekből |
| 上格 | művészről | művészekről |
| 奪格 | művésztől | művészektől |
művész 的所有格形
| 所有者 | 单数所有物 | 复数所有物 |
|---|---|---|
| 第一人称单数 | művészem | művészeim |
| 第二人称单数 | művészed | művészeid |
| 第三人称单数 | művésze | művészei |
| 第一人称复数 | művészünk | művészeink |
| 第二人称复数 | művészetek | művészeitek |
| 第三人称复数 | művészük | művészeik |
派生詞
[编辑]
(複合詞):
- éremművész
- festőművész
- harcművész
- hegedűművész
- iparművész
- művésznő
- népművész
- szabadulóművész
- színművész
- szobrászművész
- trombitaművész
- zongoraművész
參考資料
[编辑]
- ↑ művész in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）